Az 1980-as évek második felében ők jelentették a bluesban az alternatívát: a Hobo Blues Bandnek a brit rockban gyökerező világával szemben az autentikusabb chicagói vonalat. Egyetlen negatívumuk, hogy saját számokat csak elvétve írtak.

A zenekart a ma Berlinben élő Hagyó Béla (1961) alapította, de mire 1989 körül kialakult a Palermo Boogie Gang klasszikus felállása – Fekete Jenő (1964, gitár, ének), Szabó Tamás (1968, szájharmonika, ének), Bacsa Gyula (1963, zongora), Kepes Róbert (1964–2011, basszusgitár) és Mezőfi István (1967, dob) –, ő már Berlinben élt.

A nyolcvanas évek végén rendszeresen játszottak a Fregatt Pubban és más budapesti kocsmákban, klubokban. A kilencvenes évek folyamán a műfaj olyan nagyságaival örömzenéltek mint Champion Jack Dupree, Big Jay McNeely, Eb Davis, Chester Washington vagy Magic Slim.

1990-ben jelent meg debütáló nagylemezük, mely jobbára blues standardeket tartalmaz. Ebben az évben – mint a legígéretesebb zenekar – eMeRTON-díjat kaptak. Az 1993-as Red Hot Blues korongjukon tűntek fel az első zydeco-örökzöldek, s néhány felvétel erejéig az élő legendának számító, akkor már hetvenéves tangóharmonika-király, Tabányi Mihály is beszállt közéjük. Egy évre rá jelent meg a Bottle Up And Go, nyolc saját szerzeménnyel és több vendéggel (Dorogi Barbara, Ripoff Raskolnikov, Franco Toro). 1995-ben az egyik leghíresebb louisianai blues előadót, Larry Garner-t kísérték közép-európai turnéján. 1996-ban pedig jött az Anniversary, mely amolyan összegzése addigi pályafutásuknak.

Akkorra azonban már kiéleződtek a zenekaron belüli zenei ellentétek: a két frontember közül Fekete Jenő maradni akart a „fekete vonalon”, Szabó Tamás viszont szeretett volna nyitni más műfajok felé. Aztán 1997 augusztusában mindketten úgy gondolták, inkább külön utakon folytatják.

Fekete Jenő azóta a Muddy Shoes-ban játszik, mellyel kilenc éve állandó résztvevője a nagyobb hazai és külföldi fesztiváloknak, illetve a budapesti zenés puboknak. Két lemezt adtak ki eddig: The Real Shuffling Hungarians, 1998, Cool, 2004. Saját bevallásuk szerint a zenekar a blues műfajában igen tág keretek között mozog: a XX. század elejének akusztikus világától a nagyvárosi blues-on át egészen a modern, saját szerzeményekig.

Szabó Tamás azóta számos lemezt készített a saját zenekarával, a Spo-Dee-O-Dee–val, illetve szólóban. Emellett az egyik legkeresettebb vendégzenész (Balázs Fecó, MÉZ, Koncz Zsuzsa, Bon Bon, Pierrot, Bayer Friderika, Charlie, Szandi, Hobo Blues Band).

Bacsa Gyula szintén sokfelé (Quimby, Kistehén, Boogie Woogie Kings) dolgozott azóta, az utóbbi másfél évtizedben a hiperkarma tagja. Kepes Róbert (basszusgitár) több zenekarban játszott, így például a Felkai Jamben és a Ferenczi György-féle Herfli Davidsonban. Mezőfi István pedig szintén keresett dobos.

A Palermo Boogie Gang megalakulásának huszadik évfordulója tiszteletére még egy alkalommal összeálltak: 2005. április 24-én nagyszabású koncertet adtak az A38 fedélzetén.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 335–337.

https://www.facebook.com/palermoboogiegang/?locale=hu_HU