Az eredetileg Decca nevű zenekarnak – Horváth Charlie (1947, ének, trombita), Winkelmayer József (orgona, pozan), Kovacsics András (szólógitár, ex-Omega), Fábri Zoltán (basszusgitár), Bálint István (dob), utóbbi helyett később Szentgyörgyi András – 1967 nyarán az Ifjúsági Magazin olvasói adtak új nevet, amikor az ismert világcég vétója miatt akadályok gördültek a lemezfelvétel elé. 1968-ban a Demjén testvérektől megvált három volt Liversing-taggal bővült (Szendrődi Zsolt, gitár, Merczel András, dob, Szabó Mihály, orgona). Később a tagok gyakran cserélődtek.

Kezdetben a fúvósokkal gazdagított soul és funky hangzás egyik hazai úttörője volt (az Atlas mellett), Charlie személyében a legeredetibb hazai showman énekelt, táncolt és trombitált. 1968-tól a háromakkordos vokális beaten túllépve Chicago-, Free-, Blood Sweat & Tears-számokat játszottak, és a Sakk-Matt mellett a magyar rockzene megújítói lehettek volna, ha szabad utat kapnak az intézményektől. A hatvanas évek végén több filmzenét is jegyeztek (Súlyfürdő, Kitörés, Staféta). Az évtized végén hat mozi- és tévéfilmben szerepeltek, Horváth Charlie a Fejlövés és a Súlyfürdő főszerepét alakította. Róla Mire gondolsz Charlie? címmel Messinger István kisfilmet készített.

Az 1960-as évtized végén az Olympiának volt a legtöbb klubja az országban. A hét minden napján játszottak, de megélhetési gondok miatt már 1969 nyarán külföldre szerződtek. 1970-ben sikerszériájukat megismételték. Ekkor tizenkét helyen – többek között Alpári Gyula utca, Építők-székház, MOM, Esztergom – léptek fel rendszeresen, klubtagjaiknak bérletet adtak ki, amivel bármelyik Olympia-koncertre bemehettek. Mindez azonban még mindig kevés volt, így a zenekar 1972 és 1975 között a külföldi vendéglátóiparban dolgozott. Hazatérésüket követően Tátrai Tibor lett a zenekar új gitárosa – aztán Charlie-val mindketten átléptek a Generálba. (1979-től Charlie újra használni kezdte az Olympia nevet az észak-európai vendéglátóhelyeken őt kísérő formációkra).

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 195–196.