Az 1970-es és 1980-as évek fordulójának legsikeresebb diszkócsapata, a Neoton Família elődje, melyet 1965-ben két közgazdász egyetemi hallgató, Pásztor László (1945, gitár, ének) és Galácz Lajos (1945, gitár, ének) alapított beatzenekarként. Balázs Fecóval (Balázs Ferenc, 1951–2020, billentyűk) kiegészülve 1968-ban a Ki mit tud?-on tűntek fel, a Nekem eddig Bach volt minden című dalukkal a Hungaria mögött másodikok lettek. Különleges megszólalásuk, Bach- és Corelli-átirataik viszont legalább akkora feltűnést keltettek, mint a győztes zenekar. Az MHV 1969-ben négy kislemezt adott ki tőlük (Nekem eddig Bach volt minden / A télből tavasz lesz, Szeretni jó / Kell, hogy várj, Virágének / A fal, Ha érteném, mit mond a szél / Oh, jaj, meddig tart ez?), közülük a Kell, hogy várj lett a Neoton első nagy sikere, évtizedekig a legtöbbször kért dalok egyike volt a kívánságműsorokban.

1970-ben a második vonal zenekarai közül egyedüliként készíthetett nagylemezt. Időközben csatlakozott hozzájuk Som Lajos (1947–2017, basszusgitár) és Debreczeni Ferenc (1948, dob), a zeneileg eklektikus, kiugró slágerek nélküli Bolond város lényegében lezárta a zenekar pályájának első szakaszát. Ennek kapcsán ugyanis kijutottak Nigériába és Ghánába, ahonnan hazatérve Som Lajos és Balázs Fecó kivált és megalapította az első hazai hard-rock supergroupot, a Taurust, Debreczeni Ferenc pedig az Omegához csatlakozott.

1972-ben Jakab György (1950–1996, billentyű) és Tiboldy János (basszusgitár) csatlakozott Pásztorhoz, Galáczhoz és a Debrecenit még korábban felváltó Ambrus Zoltánhoz. Nem sokra rá egyesültek a Ki mit tud?-on feltűnt lányvokállal, a Kócbabákkal, és a következő LP-t (Menedékház, 1976) már Neoton és a Kócbabák néven adták ki. Majd belépett a képbe Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere, akinek irányításával 1977-ben megalakult az akkoriban népszerűvé váló diszkózene elsőszámú hazai képviselője, a Neoton Família. 

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 148.