A Benkó Dixieland Band és a Bergendy mellett a pre-beat korszak harmadik figyelemreméltó formációja a – később a Garay Trióban játszó – Scholz Péter együttese volt, amely szintén a tradicionális jazz révén vált ismertté, és a hatvanas évek elejére az adott zenei kínálatban – már Nebuló névvel – kétségtelenül a legizgalmasabb és legváltozatosabb zenét játszotta.

Egy kis dixies hangzással, rock and roll betétekkel, szaxofonszólókkal, amelyre a törzsközönség merészebb tagjai kidobós figurákat táncolhattak. A kezdetben öt-, később tíztagúra bővült zenekar – mely az egyetemista ifjúság és a fiatal értelmiség kedvence lett – 1960 májusában a Bartók Színpadon (ma Park Színpad) Scholz Quintet néven bukkant fel. Ez a Májusi dallamok címmel meghirdetett, versennyel egybekötött koncertsorozat volt az első olyan esemény Magyarországon, ahol már közösen mutatkoztak be a fiatal generáció együttesei, és melyet már jazzfesztiválnak nevezhetünk. Érdemes felidézni a négyórás program résztvevőit: Szabados Quartet, Latzin Norbert Quintet, Tihanyi Trió, Scholz Quintet, Benkó Dixieland Band, Ifjúsági Jazz Együttes (a későbbi Bergendy) és a Jogi Kar Jazz Együttese. A közönség szavazatai alapján a versenyt Benkóék nyerték a Scholz Quintet, a Latzin Norbert Quintet és az Ifjúsági Jazz Együttes előtt.

A Nebuló tagjai a swinges, big band hangzásról minden átmenet nélkül át tudtak váltani a rock and rollos hangzásra, így 1960 és 1963 között a legnépszerűbb bandák közé sorolták őket. Tagjai között olyan híres, pályafutásukat később külföldön folytató jazz-zenészek fordultak meg, mint – a zenekarvezető Scholz Péteren (bőgő) túl – Szudy János (dob), Dudás Lajos (szaxofon, klarinét), Pallós György (szaxofon), vagy Weissbach Béla (trombita), de a hatvanas évek elején olyan későbbi beatzenészek is játszottak itt, mint Szörényi Levente, Szilárdi Béla vagy Latzin Norbert. A Nebulóval sajnos sem rádiófelvétel, sem önálló nagylemez nem készült, működésük egyetlen hangzó dokumentuma az 1964-es Modern Jazz IV-V. Anthology 64 dupla albumon hallható Africana.

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 115–117.