Band/name

A Liversing és a Dogs feloszlása után 1968 végén alakult, progresszívnak mondott rhythm and blues zenét játszó, rövid életű underground supergroup volt. Felállás: Demjén Ferenc (ex-Liversing, basszusgitár, ének), Vadnai László (billentyűsök), Tőricht György (ex-Dogs, szólógitár), Benkő Róbert (basszusgitár), Bertalan „Güzü” István (ex-Dogs, dob) és a legelején Demjén István „Százlábú” (ex-Liversing, ének). A zenekarnevet Rózsi később átadta a zalaegerszegi Cyklonból Budapestre költözött Tóth János Rudolfnak, aki más muzsikusokkal egy ideig folytatta. Mígnem Demjén Ferenc beajánlotta őt a Bergendybe.
A korábbi példákból okulva a kemény vonaltól némileg eltávolodva popos hangvételű saját dalokat is játszottak, ezek közül kettő megjelent kislemezen. 1969-ben A gárdista című daluk (B oldal: Kívánj te is nekem szép jó éjszakát) az év egyik nagy slágere volt. A Sakk-Matt elcsábította tőlük a progresszív zenéért rajongókat, a slágerbeat képviselői közé pedig szintén nem sikerült bekerülniük, így néhány hónap után feloszlottak. (Aztán a Sakk-Matt is, mely 1969 decemberéig működött.)
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 195.

Meteor

Meteor zenekari fotók

A hatvanas évek második felének egyik legendássá vált – kora egyik legkeményebb hangzású – zenekara, amelynek végül 2006-ban jelent meg az első nagylemeze.
Az 1964-ben alakult külvárosi zenekart kezdetben „kis Beatlesnek” nevezték, mert farmert viseltek, magas nyakú garbóval, és a Beatlest másolták.
Felállás: Túry Árpád (ének), Pintér Dénes (ének), Szendrődi Zsolt (szólógitár), Varga László (basszusgitár), Szabó Lajos (ritmusgitár), Homonnay Zsombor (dob). Szabó Lajos helyére 1966 őszén Pataki László érkezett. A dobos poszton Homonnay Zsombort előbb Balla Lajos, majd 1967 tavaszán Merczel András váltotta fel. Túry kiválásával 1967-ben kvartettben játszottak, majd jöttek a Demjén testvérek. A frontember Túry Árpádról elsőként terjedt el, hogy „kábítós”, pedig csak a zenétől jött a fellépéseken extázisba. A zenekar játszott divatbemutatókon és a balatoni hobo-hippi találkozón egyaránt.
1968 elejétől a „nagy felállásban” – Demjén Ferenc (ének, basszusgitár), Demjén István (ének), Szendrődi Zsolt (gitár), Pataki László (orgona), Merczel András (dob) – Hendrix-, Cream-, Traffic-, Nashville Teens-, Spencer Davis-dalokat játszottak a Bem rakparton és a Danuviában. 1968 végén Pataki kivált, helyére Szabó Mihály (ex-Nivram) érkezett. 1968-ban a Táncdalfesztivál-on Nagy Évát kísérték (Ez az utolsó randevúnk), de lemezfelvételen (Mi lesz velem ezután?) Koncz Zsuzsával is dolgoztak. Nyáron két hónapos balatoni turnéra indultak a Slágerhullám című ORI-műsorral, illetve az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda Expres Koktél című műsorában léptek fel. Jutalomként Bulgáriába utaztak vendégszereplésre.
A zenekar 1968 végén oszlott fel, amikor Szendrődi, Szabó és Merczel átigazolt az Olympiába. Szendrődi 1970-ben önállósította magát, előbb Lottó, majd Unió néven alakított együttest, amelynek 1971-ben kislemeze jelent meg (Bíborszárnyú alkonyat / Mondd el kedvesem) 1973-ban pedig Úton című dala szerepelt a slágerlistán.
Az 1965 őszéről fennmaradt koncertfelvételüket Liversing: 1965 – Rhythm and Blues Madhouse in Hungary címmel 2006 elején a Moiras kiadó dupla borítós LP formájában megjelentette.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 193–194.

Liversing

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/">https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/</a>
<a href="https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/">https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/</a>
<a href="https://www.demjenferenc.hu/">https://www.demjenferenc.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Demjén Ferenc

Az 1960-as évek második felének jelentős beat/rockzenekara. A Scampolo leállása után 1965 decemberében Komár László és Maka Béla alapította. Felállás: Komár László (ének), Tőricht György (szólógitár), Bertalan „Güzü” István (ritmusgitár), Maka Béla (basszusgitár), Bálint István (dob). 1966-ig szólistaként Komár kedvese, Zalatnay Sarolta is velük énekelt, amíg Frenreisz oldalán át nem csábult a Metróhoz.
Ez volt az első zenekar, amelyben az akkordgitáron külön szólamokat játszottak. A zenekar hároméves pályafutása alatt többször átalakult. A Liversing legnagyobb riválisa volt, virágkorát a Demjén testvérekkel élte. Demjén Ferencet és Demjén Istvánt az új billentyűs, Králik János hívta, aki a Dogs szervezője, vezetője is lett. Szülei jó anyagi helyzetének köszönhetően a legjobb felszerelést sikerült beszerezniük, 1966-ban a Népstadion melletti Gumigyári Klubban találtak állandó helyre.
1966 őszén egy EP-jük (Gimmie Some Lovin', I Am a Believer, I Cant Make Your Way, Végre nálad lehetek) jelent meg, utóbbi dal Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye. Nem sokkal később egy kislemezük (Sötét alagút / Hova siet ez az élet) is kugurult, az 1967-es Táncdalfesztiválon Wittek Máriát kísérték a Keresek egy fiút című dalban, Több más táncdalénekest (Máté Péter, Koncz Zsuzsa, Mátrai Zsuzsa) is kísértek, 1967 nyarán állítólag ők voltak az elsők, akik Jimi Hendrix számait Magyarországon játszották.
Amikor 1967 decemberében a Demjén testvérek átigazoltak a Liversingbe, a Dogs nagy korszaka véget ért. Bár Rózsi helyére Török Ádám került, és rövid ideig Orszáczky Miklós, Lakatos „Bögöly” Béla és Presser Gábor is forgolódott körülöttük, a Dogs a továbbiakban már nem futott olyan sikeres köröket. 1968-ban rövid időre fuzionált a Geminivel (Gemini-Dogs néven játszottak), de ez a vállalkozás sem volt életképes. 1969 tavaszán Demjén Ferenc visszatért, testvérét azonban már nem hozza magával. A zenekar billentyűse Vadnai László „Kuksi” lett, az addigi ritmusgitároz Bertalan Güzü pedig beült a dobok mögé. Az ORI nyomására hamarosan nevet változtattak, és a Meteorként folyatták tovább.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 192. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/11/atlantis-echo-dogs-bajtala-kex-zene-egyuttes/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/11/atlantis-echo-dogs-bajtala-kex-zene-egyuttes/</a>

Dogs

A hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje fontos időszak a hazai populáris zene történetében. Sorra bukkantak fel az underground bandák (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>), a stílusokra bomló zene új sztárzenekarokat dobott felszínre (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>), kísérletek történtek a jazz és a rock összeházasítására (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rakfogo-7004">Rákfogó</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-klasszikus-6771">Syrius</a>). Ráadásként radikális előadás- és magatartásformák (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex</a>) és új közérzeti hangvételű dalok (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a>) születtek.
Az 1968 és 1973 közötti időszak nálunk is kedvezett a kísérletező kedvű zenéknek. Ez az az időszak, amikor az irodalmi élet is erjedésnek indult. Megjelent az Üvöltés című beatantológia, hozzáférhetővé váltak a beatirodalom alapművei, Kerouac, Salinger, Ferlinghetti, Corso és Ginsberg alkotásai. Miközben a Modern Könyvtár sorozatban pedig sorra hozták ki a kortárs irodalom legjobb alkotásait, köztük Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című lágerregényét, amely az első magyar nyelven olvasható tudósítás volt a szovjet gulág rémségeiről (bár a művet később bevonták a könyvesboltokból). Megjelent egy új írónemzedék (Bereményi Géza, Csörsz István, Csaplár Vilmos), új életeszményeket igenlő novellákkal.
Ekkoriban indult be az új gazdasági mechanizmus, melynek vitái során addig megdönthetetlennek hitt ideológiai dogmákat kérdőjeleztek meg és vetettek el. Azz egyetemeken terjedtek az új baloldal nézetei, Marx mellett Mao és Marcuse neve is egyre gyakrabban szóba került a vitaesteken, valamint hódítani kezdett a Che Guevara-kultusz.
1968-tól az utcakép is átalakulóban volt. Feltűntek az első szakállas, Krisztus-arcú, zászlóhajú, ölelkező fiúk és lányok, a magyar hippik. Az iskolákban, munkahelyeken is egyre többen hordtak hosszabb hajat, farmert, egyre gyakoribb beszédtéma volt, hogy mi történik a nagyvilágban, a külföldi fesztiválokon, a prágai, párizsi, San Franciscó-i tüntetéseken. Az Egyetemi Színpad vitafórumain, a színházhoz közeli Kárpátiában, az Apostolokban, a klubokban kisebb-nagyobb társaságok vitatták meg az eseményeket, és ennek nyomán felerősödtek a radikális nézeteket valló, nálunk is változásokat sürgető, egyetemi reformokat, társadalmi átalakulásokat követelő hangok.
Cikkek, tanulmányok íródtak, felméréseket végeztek, a beat társadalmi ügy lett. Az Illés és más beatzenekarok filmek tucatjaiban szerepeltek, Kovács Katit számos filmszerepéért 1969-ben Az év filmszínésznőjének választották. Lakner László és Gyémánt László bemutatta jazz és beat ihletésű festményeit. Az írói műhelyekben készültek a hamarosan megjelenő regények, Czakó Gábor Megváltó-ja, amelynek hősét a Kex énekeséről, Baksa Soós Jánosról mintázta a szerző, Maróti Lajos Hippi akvárium-ja és a talán máig legjobb magyar beatirodalmi alkotás, Csörsz István Sírig tartsd a pofád című dokumentumregénye, amely az új ifjúsági szubkultúra mélyrétegeibe kalauzolta el az olvasót.
A beat eközben kapcsolatba lépett a társművészetekkel, illetve a népművészettel, és nemcsak társadalmi, hanem egyre jelentősebb művészi jelenséggé vált. Kapcsolódása nálunk is új előadásformákat teremtett, amelyek szokatlanságukkal, újdonságukkal, radikalizmusukkal ugyancsak kivívták a hivatalos szervek nemtetszését. Ahogy egy későbbi interjúban Bródy János megfogalmazta: „Az új mozgalom és a vele párhuzamosan terjedő művészi irányzatok sok tekintetben megtagadták az európai kultúra addigi eredményeit. Nem fogadták el a fennálló művészeti struktúrát, az ízlésvilágot, a klasszikus tekintélyeket, az akadémikus művészetet. Új műfajokat, új kifejezési formákat kerestek és találtak. Mindez legerőteljesebben a zenében jelentkezett és egész sor új minőséget hozott létre, amik semmiképpen sem voltak összeegyeztethetők a hagyományokkal”.
Az új magatartásformák, jelenségek, életminőségek feltérképezésére kísérletet tett a kritika és a szociológia. Először az Élet és Irodalom 1968. április 20-i számában Vitányi Iván ismertette, elemezte a beat címszóval összefoglalható jelenséget, majd szakfolyóiratokban, heti- és napilapokban is megjelentek a témával foglalkozó cikkek, és az új törekvések – elsősorban a dalaikba a népzenét is integráló Illés – mögé felsorakozott, a reformokkal szimpatizáló, változásokat sürgető értelmiség egy része. Vitányi Iván, Heller Ágnes, Konrád György, Kenedi János, Losonczi Ágnes és mások írásaikban igyekeztek rámutatni, hogy a felszíni, divatjelenségek mögött valójában komoly társadalmi problémák, kielégítetlen szükségletek, nemzedéki ellentétek, különböző világszemléletek húzódnak meg. A beat csupán tünet, amely születésével, létezésével és népszerűsödésével arra utal, hogy a társadalom életében valamilyen fontos változás történt.
Miközben a hatvanas évek végén sorra bukkantak fel az underground bandák (Mini, Liversing, Dogs, Meteor), a stílusokra bomló zene új sztárzenekarokat dobott felszínre (Sakk-Matt, Tűzkerék), kísérletek történtek a jazz és a rock összeházasítására (Rákfogó, Syrius), illetve radikális előadás- és magatartásformák (Kex) és új közérzeti hangvételű dalok (Cseh Tamás) születtek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 170–171.

Klasszik underground

Tőricht György

Vadnai László

Bertalan István „Güzü”

Benkő Róbert

Demjén István

Tóth János Rudolf (1948) gitáros, énekes, zeneszerző. A mai is aktív zenész játszott a Kex zenekarban, a Bergendyben, a Hobo Blues Bandben, és több más formációban.
Gyermekkorában zeneiskolába járt, ahol hegedülni is tanult, majd autodidakta módon fejlesztette gitártudását. Jimi Hendrix zenéje volt rá legnagyobb hatással. Első együttese a zalaegerszegi <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cyklon-6739">Cyklon</a> volt, ahol együtt zenélt Tunyogi Péterrel, a P.Mobil későbbi énekesével. A fővárosba költözése után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>ban szerzett nevet magának. 1972-ban lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex</a> gitárosa, majd ezután egy külföldön zenélő együttes tagjaként bejárta egész Európát, hosszabb időt töltött Németországban és Svájcban. Aztán hazajött és 1975-ben Demjén Ferenc ajánlására lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a> tagja, ahol 1977-ig zenélt. Ismét külföldi évek következtek, majd 1985-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a>be került, melynek aztán 1999-ig volt oszlopos tagja. A koncerteken rendszeresen énekesként is a mikrofon elé lépett.
Az 1986-ban hatalmas sikerrel mozikba kerülő Macskafogó című animációs film egyik nagy slágerében, a Négy Gengszter dalában hallhattuk jellegzetes énekhangját. Ő volt a zeneszerzője Földes László Hobo 1996-ban megjelent Imák és mantrák című albumának. A mai napig tagja a HBB zenészeiből verbuválódott Magyar Atom zenekarnak, ahol együtt játszik Tátrai Tiborral - többek között Jimi Hendrix-számokat is.
2000 és 2002 között Tóth János Rudolf (gitár, ének) és Ferenczi György (harmonika, hegedű, ének) alkotta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a> nevű formációt. Elsősorban soul, blues és rhythm &amp; blues feldolgozások voltak a repertoáron. 2000-től zenetanárként dolgozott a Kőbányai Zenei Stúdióban, ahol az ifjú magyar gitárosok egyik legfontosabb mentora lett. Fiatal zenészekkel, Lee Oliver és Fejér Simon Pál gitárosokkal és Szert Zsigmond ütőssel szerepel együtt az Ütött-kopott Angyal nevű akusztikus jellegű, saját dalokat és feldolgozásokat játszó zenekarban. 2011-ben jelent meg első nagylemezük (Ösvény az éjszakában). Velük 2023-ban is láthatja a közönség az örökifjú előadót.
A kiváló zenei adottságokkal rendelkező gitárost mindig is megbízható háttérzenészként tartották számon. 2009-ben aztán kilépett a rivaldafénybe: megjelentette Boldog-szomorú blues / Trendetlen címet viselő szólóalbumát. A több évtizedes zenészpályájának emlékeit a 2020-ban kiadott Muzsikus sors című könyvében örökítette meg.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/utottkopottangyal/">https://www.facebook.com/utottkopottangyal/</a>

Meteor

Zeneszöveg

Kapcsolatok