A Közellenség középiskolás fiatalokból álló, összesen két koncertet adott magyar punkegyüttes volt 1983-ban, melynek tagjait egyik fellépésük alkalmával valójában elő nem adott dalszövegekre hivatkozva, közösség elleni izgatás vádjával, a CPg együtteséhez hasonló koncepciós perben letöltendő börtönbüntetésre ítéltek 1984-ben. 

Az 1983. december 30-i botrányos győrszentiváni punkkoncert másik fellépője, a veszprémi Közellenség sem úszta meg az eljárást. Pedig itt léptek fel Veszprémen kívül először (és mint később kiderült, utoljára!), mindössze három számot adtak elő, de ezek inkább rögtönzések voltak, s punk mércével is igen esetlegesek (egyik daluk egy ismert orosz népdal átirata volt). A szövegekben elhangzott témák – szovjetellenesség, Kádár személyének támadása, a rendszer bírálata, lengyel helyzet, marxista-leninista tanítások pocskondiázása – azonban elegendők voltak a hatalom számára, hogy vádat emelhessen ellenük.

A Győrben felvett jegyzőkönyveket 1984. áprilisig elfektették szülővárosukban, Veszprémben, ahol egy keményvonalas, volt moszkovita belügyminiszter, Pap János volt a megyei párttitkár. Amikor aztán garázdaság miatt ismét bevitték őket, izgatás címén vádat emeltek ellenük. Veszprémben úgy gondolták, hogy kellő bizonyítottság nélkül is lehet bűnösöket kreálni. Még akkor is, ha a tárgyalásra beidézett négy győri „koronatanú” – nagy meglepetésre – visszautasította a korábban jegyzőkönyvekben rögzített, állítólag általuk elmondottakat. További kilenc beidézett tanú sem igazolta, sőt részben cáfolta a nyilvánvalóan koncepciós vád állításait.

A Közellenség tagjai ennek ellenére a CPg tagjainál is keményebb leckét kaptak. 1984 júliusától decemberig, nyolc tárgyalási napon tárgyalták az ügyüket. A vádlottak végig bilincsben ültek, szabadlábra helyezésüket a bíróság – mivel fennállt a bűnismétlés veszélye – elutasította. Végül átlagosan két év szabadságvesztésre ítélték őket, amit le is töltöttek. 

A zenekar történetéről és a per két vádlottjáról – Lázárfalvi Györgyről és Kiss Attiláról – Kövessy Róbert filmrendező Punktérítő címmel szintén forgatott dokumentumfilmet. Ebből világosan kiderül, hogy az akkori tizenéves punkok a maguk radikális és feltűnő módján a Kádár-rendszer hétköznapjai ellen lázadtak. Provokatívak voltak, nem akartak beilleszkedni vagy beépülni a rendszerbe, nyíltan kommunista-ellenesek voltak, 1984-ben ennyi is elég volt a hatalomnak az ellenük való fellépésre. Lázárfalviéknak kiszabadulásuk után – a filmben elhangzottak szerint – disszidálni sem volt alkalmuk, így a belső emigrációt választották. A film főszereplői a Hit Gyülekezete tagjai sorába léptek, és állításuk szerint boldog, kiegyensúlyozott életet élnek.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 95–96.