Band/name

Kiss Erzsi

Erik Sumo Band zenekari fotók

Sirens Of The Dead Sea - Erik Sumo Band

Szamár - Erik Sumo Band

Funky Booooeeeing - Erik Sumo Band

License Plate Rock - Erik Sumo Band

Secon - Erik Sumo Band

Erzsi Robs a Casino - Erik Sumo Band

The Ice Tower - Erik Sumo Band

Map Of The World - Erik Sumo Band

My Rocky Mountain - Erik Sumo Band

Doki Doki - Erik Sumo Band

Out She Comes Up She Goes - Erik Sumo Band

Summertime - Erik Sumo Band

Sweet Love - Erik Sumo Band

Disco In My Head - Erik Sumo Band

I'm A Semmi - Erik Sumo Band

The Real Mustache - Erik Sumo Band

You Never Been My Friend - Erik Sumo Band

Little Worm From Hungary - Erik Sumo Band

Friday - Erik Sumo Band

Dance Dance - Erik Sumo Band

Erik Sumo Band feat. Kiss Erzsi - Interjú

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://budapestbar.hu/">https://budapestbar.hu/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/budapestbarband/

Budapest Bár

Az 1990-es évek egyik legegyénibb zenei világát kétségkívül Kiss Erzsi (1961) jegyezte. Amit ő képviselt, az persze a rock peremvidéke volt, de abszolút unikum. Ahogy a sokféle hatásból egybegyúrta ezt a csak rá jellemző virtuális népzenét. Angol, francia, spanyol, arab és meghatározhatatlan szláv lüktetésű nyelven fantáziált, tette a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozott, ahogy több sávon élte az életét is, improvizációkra improvizálva építkezett, képeket, hangulatokat festett. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szoríthatók ezek az európaitól ugyancsak eltérő hangképzéseken alapuló zenei és nyelvi rögtönzések. Csak néhány cím ízelítőnek: Deladela, Peuee, Okatummate, Arő, Betna Bérun.
Kiss Erzsi 1984-ben a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, ami annyit tett: Monteverdi zenéjére birkóztak. Aztán egy-két évre rá a legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be először énekesként, Kistamás László biztatására improvizált egy keveset angolul. Mégis, tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes erre lépnie. 1995 végén kereste meg a Kampec Dolores vezetőjét, Hajnóczy Csabát (1957, gitár, ének), beszélgettek, zenélgettek, szép lassan körbejárták egymást. Kenderesi Gabival (1963) kiegészült formációjuk, az Egy Kiss Erzsi Zene 1996 nyarán mutatkozott be, a debütáló nagylemez két évre rá jelent meg.
„Általában én hozom az ötletet, a szóló-dallamot, néha a basszus motívumait is – nyilatkozta anno a sajtóanyagban. – Érezhető, hogy ez mégis valamilyen nyelv, csak éppen nem értjük. De vagyunk így ezzel nap mint nap, és nem igazán zavar bennünket, ugye? Minden nyelvmásolat magával hozza a maga zenei világát, mint a valódiak, nem véletlen, hogy kialakultak a hozzájuk tartozó dallamok, ritmusok, temperamentumok, érzelmes vagy hűvösebb éneklési módok. Én ezeket idézem meg így, ismerős-idegenül.”
Az azóta eltelt idő persze ezt a virtuális népzenét, és az azt megszólaltató eleven formációt sem hagyta érintetlenül. A kezdetben alapvetően énekhangokra épülő dalok egyre jobban kiegészültek ritmushangszerekkel, egyre több lett bennük az erő, egyre dinamikusabb a megszólalás. A második lemez (Deladela, 2001) sokkal keményebb, sokkal húzósabb, mint az Kiss Erzsitől az előző alapján várható volt. Két igazán vokalista dal (Okatummate, Betna Bérun) van csak rajta, a többiekben a többiek dominálnak, jó kis alterockos hangulat és hozzáállás, amit kis túlzással csak ez a semmi máshoz nem fogható ének tesz egyedivé. Plusz végig ott van benne egy érdekes, érzékeny kettősség: a finomabb, nőiesebb jelleg és az ezzel sokszor szembefeszülő keményebb, férfiasabb vonal.
Bár egy ideje már lehetett érezni, de 2002 decemberére vált egyértelművé, hogy a két alapító kapcsolata megfáradt, átalakult a csapat, és Kiss Erzsi új, kivétel nélkül jazztanszakot végzettekből álló társulattal folytatta. Sütő Mártonban (1978, gitár) remek alkotótársra lelt, zenéje könnyedebb lett, a húzósabb, rockosabb hangvételen sokat oldott a jazzes megközelítés, miközben, miként az azóta született lemezt (Röné álma, 2003), úgy a produkciót is egyfajta hetvenes évek hangulat lengte be.
Aztán Kiss Erzsi mellől Sütő Márton, G. Szabó Hunor (dob) és Kovács Linda (ének) is eltűnt, 2008-ban Hámori Mátéval (gitár) és Mogyoró Kornéllal (ütőhangszerek) járták körbe egymást, a 2010-es világzenés, jazz-rockos Ugató-t viszont már új társakkal (Farkas Zoltán, gitár, Vajdovich Árpád, basszusgitár, Németh Csaba, dob) készítette. Az eddigi legutolsó albumon (Szabad a szív, 2014) pedig megint újabb alkotótárs, Bujdosó János gitározott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 451–453.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU</a>

Egy Kiss Erzsi Zene

Bár az Erik Sumo Band létrejöttét hivatalosan a 2005-ös szigetes koncerttől datálják, közvetlen előzménye az akkor már a gyártósoron lévő My Rocky Mountain című nagylemez, melynek felvételeit több mint egy évvel korábban kezdte el Tövisházi Ambrus. Az akkor még létező Amorf Ördögök énekes-dalszerző-billentyűse – akire főként Beck és a hozzá hasonló amerikai barkácspopzene-készítők voltak nagy hatással – régóta kísérletezgetett saját zenékkel. Nagyon szerette volna megmutatni, hogy a nagyközönség által megismert vicceskedő-jópofáskodó énje mellett van neki melankolikusabb arca is. Szólóprojektjéhez – utalva amerikai másodunokatestvérére és saját testalkata ellenkezője – felvette az Erik Sumo művésznevet, és 2004 tavaszán nekilátott első önálló lemezének. A mából visszatekintve tanulságos az azon közreműködők névsora: Kiss Erzsi (ének), Fábián Juli (ének), Dudás Zsombor (dob, gitár), Bujdosó János (gitár), Eichinger Tibor (gitár), Subitz Gábor (trombita), Balahoczky István (basszusgitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Márkos Albert (cselló), Farkas Zoltán (gitár) és Pápai István (ütősök).
A végül kilenc saját szerzeményt és három feldolgozást (Summertime, Taxi, Csillag vagy fecske) tartalmazó anyag egy teljes esztendőn át formálódott, mire Ambrus is úgy érezte, minden hang, effekt, pörcenés a helyére került. Zeneileg nem túl könnyen körbehatárolható akusztikus fantáziavilág ez, középpontjában két különleges orgánumú, egymást remekül kiegészítő énekesnővel. Alapvetően nyugodt, downtempós – ahogy ő definiálta: „dunatempós” –, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus zene. Nem csoda, ha a My Rocky Mountain a 2005-ös év egyik legjobb és legszerethetőbb hazai elektronikus zenei albuma lett.
Persze már a lemezkészítés közben felmerült, hogy a dalokat élőben is meg kellene mutatni. Erik Sumo néven 2004 végén adtak először koncerteket, a stúdióban virtuálisan összerakott együttes azonban nehezen lényegült át élő zenekarrá. Lett hát jövés-menés. Ezért is van, hogy Tövisházi Ambrus az Erik Sumo Band igazi debütálásának a 2005-ös, már Harcsa Veronikával közös szigetes fellépést tekinti.
Nemcsak a zenekar alakult át folyamatosan, hanem maguk a dalok is más és más ruhákat kaptak, bulisabbak, energikusabbak lettek. Csak épp nehezen születtek mellettük újak. Hiába nőtt évről évre a rajongótábor, hiába lett a zenekar egyre felszabadultabb és magabiztosabb, hiába adott emlékezetesebbnél elementárisabb koncerteket, az alkotás, a dalírás nyögvenyelősen vagy egyáltalán nem ment. Miközben tény, hogy Tövisházi Ambrus sajátos, azonnal felismerhető világa talán az Erik Sumo-projektben kristályosodott ki leginkább. Aztán 2009-ben mégiscsak megérkezett a várva várt második nagylemez (The Trouble Soup), melyről különösen a Disco In My Head lett emlékezetes sláger.
2010 októberében aztán Harcsa Veronika bejelentette, hogy a továbbiakban kizárólag a saját munkáira koncentrál, alig egy évre rá Császári Gergely (ének) csatlakozott a csapathoz, és már vele készült a rajongók részéről mérsékelt lelkesedéssel fogadott újabb album (The Ice Tower, 2011). Tövisházi Ambrus le is vonta a következtetés, és az Erik Sumo Band 2012 februárjában átmeneti időre felfüggesztette működését.
Ennek ellenére a következő években még több alkalommal adtak koncerteket a klasszikus felállásban (időnként olyan fantázianeveken, mint Erik Sumo Ice Cream Band), aztán 2019-ben Kutzora Edina vette át Harcsa Veronika helyét. A zenekar felállása az eddigi utolsó albumon (Mount Fuji, 2019): Tövisházi Ambrus (billentyűsök, ének), Kutzora Edina (ének), Kiss Erzsi (ének), Mészáros Ádám (gitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Gáspár Gergely (dob), Pápai István (ütőhangszerek).
JBSz 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/eriksumo/">https://www.facebook.com/eriksumo/</a> <a href="https://www.instagram.com/tovishaziambrus/">https://www.instagram.com/tovishaziambrus/</a> <a href="https://eriksumo.hu/">https://eriksumo.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/</a>

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Valószínűleg egyfajta dalt tudok írni // Tövisházi Ambrus

Mount Fuji című tavaly ősszel megjelent lemezét mutatja be a Hajón az Erik Sumo Band. Magával Erik Sumóval, azaz Tövisházi Ambrussal beszélgettünk a lemezről, 2020-ról, de még a Péterfy Bori & Love Band is szóba került. 

Mondtad, hogy ne kérdezzem tőled, hogy mit jelent neked a Covid, és nem is kérdezem – azt viszont igen, hogyan élted meg a tavaszt, mennyire viselt meg vagy nem a bezártság.

Óriási szerencsével pont csomó alkalmazott zenei feladatom lett tavaszra, és egy percig sem unatkoztam. Én csak a jó oldalát tapasztaltam meg az egész felfordulásnak, Zuglóban olyan tiszta lett a levegő, mint amilyen nagyjából száz éve lehetett. A legfontosabb dolog, amit megtanultam az egésszel kapcsolatban az az, hogy ha majd nem lesz Covid, egy alkotó embernek akkor se baj, ha belül Covid van. Nem a betegségre gondolok, hanem a kizökkent világra. Az mindig jól jön. 

Tavaly új Erik Sumo-album lemez jelent meg, de előtte nagyon régen jött ki Erik Sumo-lemez. Miért?

Vannak az aktív zenekarok és a nyugdíjas zenekarok. Egyik sem korfüggő, ismerek olyan nyugdíjas zenekart, amelyben fiatal emberek tevékenykednek. Jelenleg aktív zenekarom a Péterfy Bori & Love Band, és a nyugdíjas zenekarom az Erik Sumo Band. Utóbbival azért tudunk egyáltalán koncertezni, mert mindkettőben ugyanaz az alaplé. Bori zenekara egy összeszokott csapat, és nagyon gyorsan meg tudunk tanulni egy teljesen másik műsort. Ezzel kapcsolatban mondtam is Borinak egy pár hete, hogy valójában ő is kellene, hogy kapjon egy részt az Erik Sumo Band-gázsikból. Most ez így van, aztán majd lehet, hogy később mások lesznek az arányok, de a ritka lemezkészítés valószínűleg annak is köszönhető, hogy ha kevesebb a koncert, akkor a motiváció is kisebb nálam a dalírásra. Ettől függetlenül nem szeretnék túl sokat várni se a következő Bori-lemezig, se a következő Erik Sumo-cuccig. Most nagyon sokat ülök a gép előtt, és én úgy működöm, mint a pálma a teher alatt: ha sok a dolgom, akkor tudok a legtermékenyebb lenni. 

Volt valamilyen alapelképzelés, indító motívum, irány a Mount Fuji esetében, vagy csak elkezdted és hagytad, hogy vigyen a fantáziád, amerre visz? Egyáltalán, 
amikor általában elkezdesz egy új lemezt, van valami briefed a magad számára?

Van egy olyan gondolat e mögött a kérdés mögött, hogy neked is fontosak az albumok, és őszintén szólva nekem is nagyon fontosak az albumok, ami egyáltalán nem evidencia egy mai zenefogyasztónál. Én a Mount Fujival azt akartam elmondani, hogy piszkosul nehéz az alkotás folyamata, de azt hiszem, ez a cél, vagy üzenet, teljesen elveszett közben. De szomorkodni nem fogok, egyedül amiatt, hogy mivel egy minden szempontból átmeneti élethelyzetben és helyszínen fejeztem be azt a lemezt, sajnos elég szarul szól. Úgyhogy most újból elővettem a sávokat, és készül egy újramasterelt verzió, ami valamikor október folyamán fog megjelenni digitálisan, egybecsomagolva a Run Into The Wild 12” maxilemez anyagával, amely a Budabeats gondozásában jelent meg egy pár napja.  

Hogyan készült a lemez? Milyen munkametódussal? Mennyi idő alatt? Idén jelent meg Péterfy Bori új lemeze is. Mennyire interferált a két album elkészítése?

 A Mount Fuji tavaly októberben jelent meg és egy hosszabb szünet után írtam, Bori lemeze pedig most nyár közepén jött ki. A fő különbség nekem az, hogy másnak sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudok lemezt írni, mint saját magamnak; gondolom azért, mert inkább iparművész vagyok, mint képző-. A saját lemezembe sokkal jobban belecsavarodtam, Borié meg egy sétagalopp volt. 

Volt valami, amit most egészen másképp csináltál/csináltatok a Sumo-lemezen, mint máskor? 

Erre azért nehéz felelni, mert az a bizonyos hét év, miközben kicserélődnek a sejtjeink, már bőven eltelt a legutolsó, 2011-es stúdióalbum óta, és őszintén szólva egyáltalán nem emlékszem, hogy akkor mit hogyan csináltam. A technikákra és a stúdiócuccokra persze emlékszem, de az, hogy a dalírásban mi volt más, azt egyáltalán nem tudom. Valószínűleg egyfajta dalt tudok írni én is, és azt variálom én is életem végéig.

Ami biztos, hogy lőttünk magunknak egy kiváló új énekesnőt, aki csak abból a szempontból új, hogy az Erik Sumo Band-ben még nem énekelt, de régről ismerem és nagyon jó emlékek fűznek hozzá. Kutzora Edina volt az egyik vokalista a Love Band első olyan korszakában 2007 környékén, amelyben még két énekesnő volt Bori mellett a színpadon. És persze a sokat emlegetett, masszív alaplé mellett Kiss Erzsi is szerepel a lemezen, aki ugyanolyan klasszikusan zseniális, mint bármikor. 

Közmondásosan intenzív zenei nagyfogyasztó vagy. Miket hallgattál mostanában?

Nem tudom, én ezt nem érzem, hullámokban fogyasztok. Most, amikor ilyen sok feladatom van: filmzenék, zenekarátalakítás, hangjáték és egyebek, akkor viszonylag keveset. Az a helyzet, hogy legtöbbet a nagyközönség számára totálisan érdektelen zenei oktatóvideókat szoktam nézni és hallgatni. Ha lehet egy felfedezést választani az utóbbi időből, akkor az legyen mondjuk Louis Cole. Nem is tudom pontosan megmondani, hogy miért tetszik ennyire, de nagyon-nagyon tetszik. Lehet, hogy azért, mert én is a számítógép bűvölő zenélés korai korszakában nőttem fel, C64-es és korai PC-s trackerprogramok közelében, és bírom ezt a bespeedezett, Amiga hangzású funkot, amit csinál a pali. A másik meg az, hogy az ilyen szintű hangszeres virtuózság, amit Louis Cole művel, általában szörnyen lapos zenei gondolatokkal szokott párosulni, és ő egy kiváló példa arra, hogy lehetséges olyan is, hogy valaki több hangszeren tud paganiniskedni, és mégis van mondanivalója a világról.  

Álmaid, rémálmaid, titkos terveid?

Van egy barátom, akivel szeretnék csinálni egy zenés spoken word lemezt; talán ez a legtitkosabb és legérdekesebb vágyam. Filmzenéken dolgozom épp, párhuzamosan több is fut, most, hogy a zenekarozás ilyen bizonytalanná vált a járvány miatt; főleg ez adja meg a biztos megélhetést. De nagyon jó dolog koncertezni, ez most valahogy fel is értékelődött az utóbbi időben nálam. Csináltunk egy új felállást a Love Banddel, mivel elváltak útjaink Nagy István gitáros-énekessel, és most öten leszünk, nem lesz gitár, és lubickolunk az újrahangszerelés örömében. Új Erik Sumo-cucc is lesz, és nem kell rá annyit várni, mint az előzőre!

Tövisházi Ambrus interjú, A38 Magazin, 2020

George Gerschwin; Ira Gerschwin; Joanne Dennis; Reuben Anderson; Richard A. Jung; Laurel Aitken; John Holt; Edwin DuBose Heyward; feldolgozás

Pannonia Allstars Ska Orchestra

Police in Helicopter

Ignorance

Greed

Waiting for salvation

Sahara

Rudeboy train

Sebaj

Balkan fever

Rudie's got a soul

Dem Haffi Run

Summertime

All night long

Break Of Dawn

You're Wondering Now

Ska-Bah-Dub

Edwin DuBose Heyward; George Gerschwin; Corrado Conti; Mario Panzeri; Gianni Argenio; Edwin DuBose Heyward feldolgozás

Kapcsolatok

Erik Sumo Band zenekari fotók

Sirens Of The Dead Sea - Erik Sumo Band

Szamár - Erik Sumo Band

Funky Booooeeeing - Erik Sumo Band

License Plate Rock - Erik Sumo Band

Secon - Erik Sumo Band

Erzsi Robs a Casino - Erik Sumo Band

The Ice Tower - Erik Sumo Band

Map Of The World - Erik Sumo Band

My Rocky Mountain - Erik Sumo Band

Doki Doki - Erik Sumo Band

Out She Comes Up She Goes - Erik Sumo Band

Summertime - Erik Sumo Band

Sweet Love - Erik Sumo Band

Disco In My Head - Erik Sumo Band

I'm A Semmi - Erik Sumo Band

The Real Mustache - Erik Sumo Band

You Never Been My Friend - Erik Sumo Band

Little Worm From Hungary - Erik Sumo Band

Friday - Erik Sumo Band

Dance Dance - Erik Sumo Band

Erik Sumo Band feat. Kiss Erzsi - Interjú

Budapest Bár

Egy Kiss Erzsi Zene

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Tövisházi Ambrus interjú, A38 Magazin, 2020

Disco In My Head - Erik Sumo Band

The Ice Tower - Erik Sumo Band

I'm A Semmi - Erik Sumo Band

Szamár - Erik Sumo Band

Funky Booooeeeing - Erik Sumo Band

You Never Been My Friend - Erik Sumo Band

License Plate Rock - Erik Sumo Band

Secon - Erik Sumo Band

Little Worm From Hungary - Erik Sumo Band

Friday - Erik Sumo Band

Erzsi Robs a Casino - Erik Sumo Band

Map Of The World - Erik Sumo Band

Sweet Love - Erik Sumo Band

Sirens Of The Dead Sea - Erik Sumo Band

My Rocky Mountain - Erik Sumo Band

The Real Mustache - Erik Sumo Band

Summertime - Erik Sumo Band

Out She Comes Up She Goes - Erik Sumo Band

Doki Doki - Erik Sumo Band

Pannonia Allstars Ska Orchestra

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Erik Sumo Band feat. Kiss Erzsi - Interjú 2011.