Band/name

A 2018 óta létező jazz-pop zenekar a híres 1980-as évekbeli budapesti éjszakai szórakozóhely, a Kati Bár nevét vette fel, ahol megfordult az akkori magyar jazzélet színe-java - zenéjükkel az ottani atmoszférát szeretnék visszaadni. Repertoárjuk tartalmaz jazz örökzöldeket és 1970-es, 1980-as évekbeli funky és soul dalokat is. Emellett pop slágereket is feldolgoznak, például Stevie Wonder, Michael Jackson, Cserháti Zsuzsa és Payer András dalait.
A formációt Csomós Ferenc dobos alapította, aki annak idején Pege Aladár zenekarában is játszott. Zenésztársai Bérces Viktor zongorista és Jónás Géza nagybőgős. 2021-ig Eck Léda volt a zenekar énekesnője, őt Vakter Alexandra váltotta. Terveik között szerepel egy album készítése, melyen az alapformáción kívül több olyan előadó is szerepet kap, aki az 1980-as években fellépett a Kati Bárban, például Kőszegi Imre dobos vagy Csanyi Zoltán zongorista.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/katibar.hu/">https://www.facebook.com/katibar.hu/</a>
<a href="https://katibar.hu/">https://katibar.hu/</a>

Kati Bár

Just The Two of Us - Kati Bár

Feel Like Makin' Love - Kati Bár

Overyoyed - Kati Bár

Love On Top - Kati Bár

Maradj velem - Kati Bár

Done For Me - Kati Bár

A magyar jazz korszakos alakja, az 1960-as és 1970-es évek egyik legünnepeltebb hazai jazz-sztárja, hangszerének méltán híres virtuóza, aki ráadásul egyszerre játszott klasszikus zenét és jazzt. Vele kapcsolatban a szakmában mindenkinek van mókás története.
Híres nagybőgős családból származott, már édesapja is kora egyik leghíresebbjének számított ezen a hangszeren. 1955-ben, Turán László együttesében mutatkozott be. 1969-ben a Zeneakadémia klasszikus nagybőgő szakán szerzett diplomát, ahol tanárai Montag Lajos és Tibay Zoltán voltak, és ahol később tanított is – egészen nyugdíjba vonulásáig. Első saját együttesét 1963-ban alapította, a Pege Trióval – Pege Aladár (bőgő), Balogh „Csibe” Jenő (zongora), Kovács Gyula (dob) – ugyanebben az évben szerepelt a bledi jazzfesztiválon. Az elkövetkező években, évtizedekben számtalan külföldi városban lépett fel, melyek közül a legnagyobb sikereket Prágában (1964), Montreux-ben (1970) és Bombayben (1980) érte el. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban is, Herbie Hancock együttesének vendégszólistájaként, ami azért is volt emlékezetes számára, mert akkor kapta meg ajándékba a világ egyik legjobb bőgősének tartott Charles Mingus hangszerét a művész özvegyétől.
Pege Aladár pályája során amúgy szerette merészen keverni a műfajokat, a hetvenes évek második felében például rockzenekarok (Piramis, Hobo Blues Band) előtt lépett fel rendszeresen a néhai Budai Ifjúsági Parkban, de a Locomotiv GT-vel is volt közös országos turnéja. A jazz-zenészek közül az elsők között játszott rockot és fúziós zenét is.
Munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2002-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 99.

Pege Aladár

Payer András 1941-ben született Budapesten. Apja hivatását folytatva ő is gyógyszerész lett, de korán elkezdett foglalkozni a zenével is. 1961-től a magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja volt szerzőként és előadóként egyaránt. 1968-tól számtalan kislemeze jelent meg, és kiadott több nagylemezt is (Nincsen olyan ember, 1984; Belvárosi bárzene, 1989; Minden jót, Monica! 1999; Minden ember szerelmes lesz 1x, 2000; Mesebeli Mónika - Házibuli Payer Öcsivel, 2002; Nem mondhatom el... 40+, 2004).
Az egyik legnépszerűbb táncdalszerző és -énekes. Pályája a hatvanas évek elején S. Nagy István társaságában indult (Te újra elhitetted, Gombfoci, Karcsú a bokája). Karrierjüket az 1963-as szilveszteri kabaréban énekelt két sláger (Hé taxi, Alfa Romeo) indította el. Későbbi dalaik: Ki figyel oda, Állj most elém, Hogyha látni akarsz, Veled nem jó, de nagyon rossz nélküled, Dzsingisz kán, Nem kell nékem nagyhercegnő, Minden olyan más, Szólj csak hegedű, A régi korban. A Kár a benzinért című filmben is előadták a címadó dalt. A beatzenekarok előretöréséig a legnépszerűbb szerző-előadók egyike. Írtak slágert Toldy Máriának, Szécsi Pálnak, Magay Klementinának, Koncz Zsuzsának, Németh Józsefnek, Hofi Gézának (Almát eszem, Gedeon bácsi, Nincsen olyan ember, Isten veled szomorúság, Bumcsili, Felmegyek hozzád). A hatvanas évek végétől Payer már maga adja elő szerzeményeit (Annyi arc ismerős, Nem kell nékem nagyhercegnő, Nincsenek égben az angyalok), amelyek közül a Minden jót, Mónika a legismertebb.
Az együttesek közül az 1960-as és 1970-es években az Omega, az Illés, a Bergendy is játszott Payer-dalokat, akárcsak később a fiatalabb generáció együttesei (Cotton Club Singers, Republic). Ő maga is előadott feldolgozásokat, magyarul énekelte többek között Michel Legrand és Rod Stewart dalait. Játszott színházi zenés darabokban, és kortárs magyar költők verseit is megzenésítette. A kétezres évek elején egykori pályatársa slágereit énekelte a Máté Péter Emlékzenekarban, és fellépett a Retro-Goldwyn-Payer nevű formációjával is.
A csak Payer Öcsiként emlegetett zenész munkássága elismeréseként, 1999-ben eMeRTon életműdíjat kapott, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozták neki. Életének utolsó évében is voltak még fellépései. Súlyos betegség után 2011-ben hunyt el Budapesten.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="http://payerocsi.hu/">http://payerocsi.hu/</a>

Payer András

Lesittelték, elűzték, betiltották – ez történt az idei top pop magyarokkal

A pályatársnője mentette meg az életét

Nemcsak rajongói, de a kritikusok szerint is Cserháti Zsuzsa (1948–2003) volt – Kovács Kati mellett – a magyar rocktörténet „legjobb torka”. Balett-táncosnak készült, de sikertelen próbálkozásai más művészi pályára sodorták. Énekesi képességeit Szécsi Pál fedezte fel. 1965-től énekelt, 1967-68-ban a Rangers-szel (később Corvina), majd a Thomastic-kal lépett fel. Dolgozott a szórakoztatóiparban, s többször szerepelt külföldi fesztiválokon. A Magyar Rádió tánczenei stúdiójának tagjaként számos rádiófelvételt készített, majd 1972-ben a Táncdalfesztivál-on ismerte meg az ország (Nem volt ő festő). Bár a rhythm &amp; blues és soul eredetű zenéket, illetve előadókat kedvelte, mégis a rádiós elvárásoknak megfelelően olasz ihletésű, érzelmes, hagyományos táncdalokkal (Kicsi, gyere velem rózsát szedni, Édes kisfiam, Árva fiú, Boldogság gyere haza) lett népszerű.
1977-ben kísérelt meg először kitörni a táncdalénekesnői szerepkörből. Európa néven rockzenekart alapított, majd 1978-ban jelent meg az első nagylemeze. 1981-ben figyelemre méltó modern pop-rock albummal (rajta: Különös szilveszter, Könnyű tavaszi szél, Többé nincs megállás) tette le a névjegyét, a kivételes tehetségű, vonzó énekesnőre azonban a Hanglemezgyárnál csak vokálénekesként tartottak volna igényt.
A mellőztetés elől önkéntes száműzetésbe menekülve hosszabb időre a külföldi vendéglátóiparba szerződött, és itthon is csak a rangos éjszakai szórakozóhelyeken (például Moulin Rouge) lépett fel. Betegsége – valamint a vele járó súlygyarapodás – miatt évekig távol tartotta magát a nyilvánosságtól, ahogy maga többször mondta, szinte elfeledve, szegénységben élt. 1996-ban Rózsa Istvánnak, a Rózsa Records vezetőjének sikerült rábeszélnie új album felvételére (bár 1992-ben kiadott két feledhető kazettát debreceni zenészekkel), így Fenyő, Révész és Charlie után Cserháti Zsuzsa is visszatért a rockéletbe.
A Hamu és gyémánt igazi szenzációt keltett szakmai és közönség körökben egyaránt. 1997 decemberében a Budapest Sportcsarnokban szintén telt ház előtt léphetett fel (ez lett Az év koncertje). 1999-ben pedig kiadta az Adj még a tűzből című korongját, melyre a hatvanas-hetvenes évek világslágereiből válogatott össze egy csokorra valót. Többek között Diana Ross, Aretha Franklin, Gloria Gaynor és Jennifer Holliday dalait, azaz azt a soulos, funkys fekete világot, amit Cserháti mindig is nagyon szeretett, de amely elöl a hatvanas-hetvenes években a hivatalos szervek mereven elzárkóztak.
Persze Cserháti is sok szempontból megváltozott. Például a hangja. Ez utóbbi még előnyére is vált. „Valóban kicsit dögösebb, keményebb lett a hangom – válaszolta 2001-ben a Népszabadságban. – Lehet, hogy a sors akarta ezt a várakozást. Hogy ennyi év után szembesülök ezekkel a dalokkal újra, ez nagy kihívás nekem. Hisz én is változtam. Kicsit talán megerősödtem, megkeményedtem, ugyanakkor nagyobb lett a lelkem, a szívem. Nyilván a zenémben is hallani lehet ezt. Másképp is éneklem őket, mint annak idején.”
Sajnos erre Cserháti Zsuzsának már nem maradt sokáig lehetősége. Az új évezredben egyre többet betegeskedett, folyamatosan gondok voltak a súlyával, emiatt a szívével és a vércukorszintjével. 2003. július 23-án meghalt.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 277–279.

Cserháti Zsuzsa

21. századi jazz

Bérces Viktor

Csomós Ferenc

Jónás Géza

Csanyi Zoltán

Eck Léda

A modern magyar jazz „nagy generációjának” egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője, legtöbbet foglalkoztatott dobosa. Öt évtizedes pályafutása során szinte nincs olyan számottevő hazai muzsikus, akivel valamilyen formában ne játszott volna. Emellett számos saját együttest vezetett, melyek közül talán a hetvenes évekbeli Kőszegi Rhythm and Brass és a nyolcvanas években a Gregg–Namyslowski–Gárdonyi–Kőszegi-formációja legfontosabb.
Bár világéletében a „Mátyás tériek” között érezte a legjobban magát, egy újpesti körházban nőtt fel. Édesanyja zongorázott, cimbalmozott, édesapja dobolt, de mindketten műkedvelő szinten. Ötéves korától zongorázott, de világéletében a ritmus vonzotta, így önszorgalomból lényegében mindenre dobolt, amit a rádióban hallott. 1962-ben a Mediterrán iskolai együttesben együtt játszott Bajtala Jánossal és Szörényi Leventével.
A Dália Klubban kezdte a szárnyait bontogatni, mindenekelőtt Pege Aladár formációiban játszott, azokkal a hatvanas években már külföldön is sikerrel szerepelt. A Modern Jazz sorozat antológialemezeinek szinte mindegyikén dobolt. 1975-ben szervezte meg első saját együttesét, a különleges – két fúvós, egy dobos és két ütős – felállású Kőszegi Rhythm and Brasst. 1980-ban pedig az amerikai Jack Gregg, a lengyel Zbigniew Namyslowski és Gárdonyi László társaságában nemzetközi formációt alapított, amellyel nagy sikerrel turnézott Európában. Emellett a Vukán György vezette Super Trió és Creative Art Ensemble együtteseinek állandó tagja volt.
Kritikusai szerint sodró ritmusaival, vérbő tempójával hozza lázba a közönséget. Játékán a legnagyobb amerikai dobosok – Philly Joe Jones, Elvin Jones, Art Blakey, Tony Willliams, Jack DeJohnette – stílusjegyei érzékelhetőek, különösen a bebop és free swinging jazz volt rá nagy hatással.
Hosszú pályája során megszámlálhatatlan külföldi és magyar muzsikussal játszott és játszik együtt. Szabados György free jazz együttesével éppúgy fellépett, ahogy a klasszikus swinget játszó Super Trióval vagy a jazz-rock egyik hazai úttörőjének számító Rákfogóval. Játszott Radics Bélával és Frank Zappával, a Take 4-ban társa volt Tomsits Rudolf, Pege Aladár és Babos Gyula gitáros. Zenélt továbbá az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar gitárosokkal, Zoller Attilával és Szabó Gáborral, az osztrák szaxofonos Harry Sokallal, Fritz Power zongoristával, és a német harsonással, Albert Mangelsdorffal. Színgazdag dobjátéka több mint százötven nagylemezen hallható.
Hetvenedik születésnapjára Kőszegi Imre: New5 néven hozott létre új projektet, mely saját kompozícióit játssza. Ebenn Kőszegi mellett Horányi Sándor gitározik, Pecze Balázs trombitál, Szaniszló Richárd vibrafonozik és Vasvári Pál basszusgitározik.
Munkásságát 1996-ban Szabó Gábor-díjjal, 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 160.
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/imrekoszegiartist/">https://www.facebook.com/imrekoszegiartist/</a>

Kőszegi Imre

Vakter Alexandra

Kapcsolatok

Just The Two of Us - Kati Bár

Feel Like Makin' Love - Kati Bár

Overyoyed - Kati Bár

Love On Top - Kati Bár

Maradj velem - Kati Bár

Done For Me - Kati Bár

Pege Aladár

Payer András

Cserháti Zsuzsa

21. századi jazz

Bérces Viktor

Csomós Ferenc

Jónás Géza

Csanyi Zoltán

Eck Léda

Kőszegi Imre

Vakter Alexandra

Overyoyed - Kati Bár

Love On Top - Kati Bár

Just The Two of Us - Kati Bár

Feel Like Makin' Love - Kati Bár

Done For Me - Kati Bár

Maradj velem - Kati Bár