Jakab György
Jakab György (1950-1996) billentyűs, énekes, az 1980-as évek nemzetközi szinten is legsikeresebb magyar popegyüttesének, a Neoton Famíliának a tagja és dalszerzője.
Egy zenész családba született Budapesten, 1950 július 2-án. Fiatalon már vendéglátózott nyaranta a Balatonnál, az egyik formációban együtt zenélt Szigeti Ferenccel, a Corvina, majd a Karthago későbbi gitárosával is. Első jelentősebb zenekara a Rákfogó volt, amelyben 1965-67 között játszott billentyűs hangszereken, valamint énekelt is. Itt zenésztársa volt Orszáczky Jackie Miklós, Lakatos „Bögöly” Béla és Mogyorósi László.
Ezután következett a Winkelmayer Brass, amelynek 1969 végén alapító tagja volt, és amelyben zongorán, orgonán játszott és énekelt. A legelső magyar jazz-rock formációnak számító együttes névadója Winkelmayer József fúvós, billentyűs, multiinstrumentalista, aki azelőtt az Olympia tagja volt. A hattagú csapat új színt hozott a magyar klubéletbe jazz-rockos, soulos, funkys hangzásával. Ennek ellenére lemezük vagy rádiófelvételük nem készült. Jakab György itt jegyezte első saját szerzeményeit (M7-es országút, Fuvola blues, Desszert). De nem lett belőle hosszú távon jazz-zenész, hiszen 1971 végétől a Neoton együttes tagja lett.
A popzenét játszó Neotonban a távozó Balázs Fecó helyét vette át a billentyűs poszton. 1972-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel egy női vokálegyüttes, a Kócbabák, amelynek Csepregi Éva, Fábián Éva és Pál Éva voltak a tagjai. Ezután a Neoton és a Kócbabák együtt léptek fel. Ezzel együtt 1973-76 között csupán másodvonalbeli együttesnek számítottak. A Menedékház című 1976-ban megjelent lemezükön Jakab György több szerzeménye is helyet kapott, és énekelt is néhány dalban.
Aztán a formáció 1977-ben átalakult, és Neoton Família néven ők lettek az akkoriban népszerűvé váló diszkózene elsőszámú hazai képviselői. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat popzenei márkamenedzsere, Erdős Péter az 1970-es évek második felében új célként jelölte ki a magyar könnyűzene számára a külföldi, elsősorban nyugati piacok meghódítását. „Három éven belül világsztárunk lesz!” - nyilatkozta 1979-ben. És a magyar zenei exporttevékenység első számú támogatott jelöltje a Neoton Família lett. Elkezdődött egy igazi sikertörténet, itthoni és külföldi fellépések sokaságával, hatalmas rajongótáborral, rengeteg nagylemezzel. És ezekben a sikerekben Jakab Györgynek nemcsak billentyűsként, nem ritkán énekesként, hanem szerzőként is kulcsszerepe volt. Olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Holnap hajnalig, Don Quijote, Kétszázhúsz felett.
A Neoton Família - amely a nemzetközi porondon Newton Family néven jelent meg - a sikerek ellenére több belső feszültséggel volt megterhelve. Ennek első jelei tagcserék voltak, majd Pásztor László és Jakab György az új sztárjelölttel, Zoltán Erikával készített albumokat, amelyek óriási sikert arattak. Végül a zenekar 1989-ben két részre bomlott: Éva-Neotonra és Neotonra. Jakab György az utóbbi formációban folytatta zenei pályafutását. Emellett a a Magneoton kiadónak volt résztulajdonosa és producere. Közreműködött többek közt Zorán, Zámbó Jimmy, Gergely Róbert, a 100 Folk Celsius és az Alvajárók lemezein. Olyan dalok fűződnek nevéhez, mint Zoltán Erika Madonna című sikere, és Zámbó Jimmy Még nem veszíthetek című megaslágere.
1995 decemberében súlyos betegséggel kórházba került, ahol 1996. február 16-án elhunyt. Alig több mint 45 évet élt. Zenésztársai egy nagyon jó humorú, de mégis visszafogott, szerény emberként emlékeznek rá, aki kiváló zenész volt, és jó értelemben vett „slágergyáros” szerző. Zenekara, a Neoton Família pedig – talán nem véletlenül – 1998. április 24-én, György napján tartotta teltházas búcsúkoncertjét a Budapest Sportcsarnokban, ahol egykori zenésztársukról is megemlékeztek. A billentyűs hangszereken pedig Jakab György játszott. Az ifjabbik, a legendás zenész fia.
HZ
