Előadó

Irie Maffia

Az új évezred talán legnépszerűbb reggae/dancehall zenekara, melynek a tizenkét fős nagycsapata mellett létezik egy háromfős változata is (Irie Maffia Soundsystem). Nevében az Irie a jamaikai szlengben boldogat, mosolygósat jelent, míg a Maffia a nagycsaládra utal. 2005-ös megalakulása óta hat nagylemezt (Fel a kezekkel!, 2007; What’s My Name, 2009; Nagyon jó lesz, 2013; 10, 2015; Busa 40, 2018; 15, 2021) és három EP-t (Geller, 2006, Irie Maffia Rocktrio, 2010, The Beast, 2011) jelentetett meg, de igazából roppant energikus és dinamikus koncertfellépéseiről híresek, nem véletlenül számít az ország egyik legkeresettebb fesztiválozós és klubbulizós zenekarának.

A két alapító, Dermot (Élő Márton) és Jumo Daddy (Horváth Gáspár) a kétezres évek legelejétől pakolgatott közösen reggae/dancehall/hiphop lemezeket bizonyos budapesti partikon. Előbb a Tilos Rádió környékén bukkantak fel, később a Mango vezette Gimmeshot Crew és a Bosi vezette Love Allience bulijain DJ-ztek. 2004 decemberében határozták el, hogy a DJ-szettek köré élő zenekart szerveznek. Az Irie Maffia korai felállásában Dermot kezelte a dobgépet (később áttért a harsonára), Jumo Daddy a billentyűs hangszereket, a lemezjátszó mögött DJ Future (Baranyai Ákos) serénykedett, mellettük Havas Miklós basszusgitározott, Barabás Lőrinc trombitált és Kürthy Miklós gitározott. A szövegelésért a Gimmeshot Crew ismert MC-i, Columbo, Busa és Kemon feleltek.

Később az élőbb hangzás érdekében a zenekar tagja lett Dési Tamás (dob) és Oláh Antal Zsömi (ütőhangszerek), miközben Kürthyt Szekér Ádám (gitár) váltotta. Az egymással párhuzamosan szárnyaló Irie Maffia és Barabás Lőrinc Eklektric bulinaptára viszont egy idő után annyira összeegyeztethetetlenné vált, hogy Barabás helyét Meggyes Ádám (trombita) vette át, az időközben külföldre távozott Kemon helyére pedig Sena Dagadu (ének, rap) lépett (akivel a zenekar magja amúgy már korábban is dolgozott a Gimmeshot Crew és Sena első, 2003-as szólólemezének környékén).

Szerzői kiadásban megjelent debütáló albumukat (Fel a kezekkel, 2007) már telházas koncerten mutathatták be az A38 Hajón, ennek címadó dalához (Hands In The Air) készült az első klipjük, és ezt követően több alkalommal eljutottak külföldre (többek között az amszterdami kultikus klub, a Melkweg színpadára) is. A második nagylemez (What’s My Name, 2009) után viszont inkább a fellépésekre és a szólómunkákra koncentráltak, majd az időközben visszatért MC Kemon, a jamaicai dancehall-szupersztár Beenie Man, illetve az egykori Fekete Vonatos Mohamed Fatima és Akkezdet Phiai vendégszereplésével készült CD-vel (Nagyon jó lesz, 2013) újabb erős névjegyet tettek le az asztalra.

Pályájukon az eddigi csúcsot a 2015-ös esztendő hozta el, ők írták az aktuális Sziget himnuszát (Easy As One Two Three), egyben annak nagyszínpadán Robbie Williams előtt léphettek fel, évfordulós turnéjuk budapesti állomására (Budapest Park) pedig újabb anyagot (10) publikáltak.

2018-ban albummal köszöntötték egyik frontemberüket, Busa Pistát (Busa 40), hogy aztán a pandémia alatt kényszerű leállásból ismét tömegeket átmozgató energikus bulikkal térjenek vissza a hazai koncertszínpadokra. A tizenötödik születésnapot új stúdiólemezzel (15) ünnepelték, ami mellé klipet is készítettek az elmúlt másfél évtized élményeiből, fotóiból, privát archív filmjeiből válogatva.

JBSz


Kapcsolat:

https://www.facebook.com/iriemaffia/

https://www.instagram.com/iriemaffia/

Frissítve: 2024-2 , Jávorszky Béla Szilárd

Kapcsolatok

    123