A korszak leghíresebb pécsi zenekara az 1964-ben indult, az énekes-gitáros Végvári Gábor „Kaponya” vezette Funny Fools volt, mely a futó beatslágerek (Beatles, Beach Boys, Bob Dylan, Donovan, Barry McGuire, Sony & Cher) mellett – Koszits Attila kutatásai szerint – az Illést megelőzve alakította ki angol és magyar nyelvű, folkihletésű saját szerzeményekből álló programját (Virágok utcája, Oly sokan elmennek, Várj egy percet). 1966 márciusában a Doktor Sándor Művelődési Házban húsz saját dalt bemutató önálló koncertet adtak, cimbalmot is megszólaltatva. 1967-ben a Vidámpark szabadtéri színpadán több mint ezer ember előtt játszottak, majd az ország jelentősebb helyein is felléptek. „1969 februárjában az Ifjúsági Magazin-ban poszteres publikáció jelent meg róluk, de az országos elismertség, befutás a monopolhelyzetű állami intézmények negatív hozzáállása, és talán Végvári türelmetlensége miatt sem sikerült. Feladva a küzdelmet, 1970 áprilisában tartották búcsúkoncertjüket, majd Kaponya együttes néven folytatták, de a folkrockos műsorukat közvetítő Röpülj pává!-s tévészereplés sikere után sem tudtak feljebb lépni. Mivel hanganyaguk nem jelenhetett meg, Végvári külföldre távozott”.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 323.