Fonó zenekar
Az 1990-es évek második felében indult autentikus magyar népzenét játszó formációk közül talán Fonó zenekar a legfontosabb. Nem csak azért, mert több generációt és régiót egyesítő felállásában – Navratil Andrea (1978, ének), Agócs Gergely (1969, ének, fúvóshangszerek), Gombai Tamás (1970, hegedű), Pál István „Szalonna” (1980, hegedű), D. Tóth Sándor (1963, brácsa, ütőgardon, dob), Tárkány-Kovács Bálint (1980, cimbalom), Kürtösi Zsolt (1955, bőgő, harmonika) – elsősorban a magyarság és a Kárpát-medence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyományát ápolja, hanem mert muzsikusai gyűjtéssel, azaz zenefolklorisztikai terepkutatással szintén foglalkoznak.
Oktatási feladatokat is vállalnak, elsősorban népzenei táborokban, mesterkurzusok vezetésének keretében, illetve gyerekeknek szóló hangszerismertető koncertek formájában. Emellett a zenekar tagjai (egyenként, de közösen is) más jellegű produkciókban (klasszikus vonószene, opera, modern jazz, világzene, autentikus klezmer) is részt vesznek.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 192–193.
Zeneszöveg
- Piros kancsó piros bor
- Nincsen rózsa, mert lehullott a földre
- Azt gondoltad régi babám megcsaltál
- Én Istenem tégy egy csodát (kalotaszegi)
- Házunk előtt jégverem (mezőségi)
- Befogom a hat ökröm a járomba
- Széki csárdás
- Ej,a titkos szerelem... (Magyarbőd)
- Erdő, erdő, de szép kerek erdő (széki lassú)
- Elvesztettem a kecskémet... (Magyarpéterlaka, Marosszék)
- Udvaromon aranyvályú
- A mérai hegytetőn
- Télen nagy a hó (mezőségi, szökős)
- Szennyes ingem, szennyes gatyám
- Fehér fuszulykavirág (mezőségi)
- Nem loptam én életembe'
- Három éjjel, három nap (Kalotaszegi csárdás és szapora )
- Túl a vízen van egy malom
- Három fehér kendőt veszek (mezőségi)
- Elveszett a lovam... (Gömöri „bot alá való” juhásznóták)