A Hot Jazz Banddel szinte egyszerre indult, ám egészen más utat járt be a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band. 1985 tavaszán a zongorista-hegedűs Ittzés Tamás (1967) és társai még klasszikus zenét tanuló, kottát olvasó zenészekként játszottak el néhány Scott Joplin szerzeményt a helyi nőnapi ünnepélyen. Az 1988-as drezdai fesztiválon aratott sikerük révén hamar bekerültek a nemzetközi vérkeringésbe, német menedzserük segítségével, majd saját szervezésben Montreux-től Bredán át a Pori Jazzig sokfelé eljutottak Európában, miközben ötször fordultak meg az Egyesült Államokban. A kezdeti időkben gyakorta változott az összetétel, 2000-re viszont stabilizálódott a felállás, ráadásul a trombita és a harsona megjelenésével lényegesen jazzesebbé vált a hangzás.

Ittzés Tamás: „Az elején azért hangszereltem sokat, mert még nem tudtunk improvizálni, csak ragtime-ot játszottunk. Aztán ugyan pár év alatt beletanultunk a rögtönzésbe is, de beláttuk, hogy nekünk sosem fog olyan szinten menni, mint Armstrongnak, vagy az Eddie Condon-féle dixieland zenekaroknak. Akkor meg minek építsünk rögtönzésre egy egész koncertműsort? Inkább arra törekszünk, hogy amit játszunk, jól játsszuk és legyen változatos a műsor, s legyen mégis egy felismerhető Bohém-hangzás. Ezért hangszerelek ma is annyit. Miközben a repertoárunknak van teljesen hangszerelés nélküli része is. Mindig odafigyeltem, hogyan strukturálunk egy számot, de arra is, hogy hogyan épül fel egy koncertműsor. A legnagyobb előnyünk másokkal szemben a stiláris és hangzásbeli sokszínűség. Mindig mondogattam, a siker titka az, ha a zenész tudja, hogy mit nem tud. S azt nem mutogatja. Tagjaink persze roppant sokat tudnak, inkább azt mutogatjuk, nem a gyengéinket. Rengeteg olyan fesztiválon jártunk, ahol nálunknál sokkalta jobb erőkből álló zenekarok játszottak, mégis messze leköröztük őket, mert eladható show-t csináltunk, tele spontán elemekkel. A spontaneitás, zenei flexibilitás fejlesztésére egyébként is igyekszem tudatosan keresni a lehetőségeket, erre a legjobb alkalmat a vendégszólistákkal való együttjátékok jelentik, valamint az 1992 óta általunk szervezett Nemzetközi Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál koncertjeit követő sok-sok órányi felhőtlen örömzenélés a legjobb európai és amerikai zenészekkel.”

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 239–240. 

Kapcsolat:

https://www.facebook.com/BohemRagtime/

https://www.bohemragtime.com/hu/