Band/name

Tipikus (tini) neopunkcsapat.
Az Antigané nevű zenekarból alakult 1993-ban Nyíregyházán. Az 1995-ben megjelent első kazettájuk anyagát (Jézusnak volt-e szakálla?) az Alvin (gitár, ének), Kisbéres (dob), Vígh Jancsika (basszusgitár, ének) felállás vette fel. 1996 elején Kisbérest az akkor 12 éves Gergő váltotta fel, vele készült a következő két kazetta. Majd Vígh helyére Csoma Viktória (Viki) került. Az 1999-es Emberek és állatok óta anyagaikat már CD-n is kiadták. Azóta további tíz albumuk jelent meg (legutolsó: Akinek itt kell most lennie, 2020). 2013-ban az A38 Hajón kétnapos koncerttel ünnepelték fennállásuk huszadik évfordulóját. 
2015-ben zajlott a zenekar eddigi leghosszabb turnéja, amelynek keretében a hazai helyszínek mellett a zenekar további 6 országban (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia) játszott. 2023. április 30-án pedig 30. születésnapi bulijukat adtk a Budapest Parkban.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p.
110–111.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Alvin.es.a.Mokusok">https://www.facebook.com/Alvin.es.a.Mokusok</a>
<a href="https://www.instagram.com/alvinesamokusok/">https://www.instagram.com/alvinesamokusok/</a>
<a href="https://alvintickets.com/hu/">https://alvintickets.com/hu/</a>

Alvin és a Mókusok

Alvin és a Mókusok albumborítók

Alvin és a Mókusok lemezbemutató koncertfotók 2013. február 15.

Alvin és a Mókusok - Jézusnak van-e szakálla

Alvin és a Mókusok - lemezbemutató koncert

Alvin és a Mókusok lemezbemutató koncert

Fotó: Botond Márton
2013-02-15

A hardcore aranykora
A rendszerváltozás tehát, mint oly sok más területen, a punkmozgalomban is korszakhatárt jelent. A politikai-ideológiai elnyomás enyhülésével, majd megszűnésével a korábban egységes ellenségkép („a nagy vörös csillag”) végképp a múlté lett. És abban a folytonosan átalakuló, napról napra változó világban az új punkgeneráció egyre nehezebben tudta megfogalmazni, hogy valójában mi ellen is akar lázadni. A kilencvenes évek elején ezt a korábban egységes mozgalmat szintén megosztotta a politika, ki erre az oldalra állt, ki amellett kardoskodott, és sokszor ugyanazokról a jelszókról, fogalmakról is egészen mást gondolt.
Pedig ebben az időszakban több jelentős punkzenekar élte virágkorát.

A szörfpunk begyűrűzése
A rendszerváltozás idején feltűnt új hardcore-zenekarok (AMD, Leukémia, C.A.F.B.) lendülete 1993/94-re kifulladt, és az akkor keletkező légüres térbe a kilencvenes évek közepén viszonylag könnyen vert gyökeret az Egyesült Államokból érkező, alapvetően formalista szörfpunk, s vele a féktelen bulizásnál tovább nem tekintő tinédzserkori zsigeri lázongó attitűd.
Ekkor lett országosan ismert idehaza a hebehurgyán radikális, földhözragadt szövegvilágú HétköznaPI CSAlódások, illetve futott be az alapvetően egyszerű zenével és bugyuta szövegekkel operáló „állatneves” punkvonal, az Alvin és a Mókusok, a Macskanadrág, az Akasztott Denevérek, a Fürgerókalábak vagy a Nesztelen Csiga. Miként világszerte, nálunk is egyértelműen felhígult a mezőny – ahogy mondani szokták: „a koncertekre nem punkok, hanem punkzenét kedvelők járnak” –, a mozgalom mögötti ideológia egyre kevesebbeket érdekelt, és ezzel együtt folyamatosan csökkent a koncertre látogatók átlagéletkora.
Politikailag szintén igen heterogén volt a kép. Egyfelől egyre népszerűbbé váltak a „magyar rockzenekarok” (Magozott Cseresznye, Egészséges Fejbőr), másrészt a baloldal is felhasznált mindent, amit csak nem szégyellt. 1996-ban megjelent egy Rap és Punk a fasizmus ellen nevezetű kazetta, rajta többek között a HétköznaPI CSAlódások egyik (amúgy engedély nélkül feltett) felvétele, melyben Megyeri Ferencék a maguk punkos módján Csurka István akasztását javasolták. A jobboldali Demokrata publicistája, Lovas István azonnal nekik is esett, nyílt feljelentést tett ellenük a lapban. A vádlottak végül felmentést kaptak, mondván, hogy nem különösebben veszélyesek a társadalomra. (Lovas 2000 májusában még egyszer felelevenítette az ügyet, melynek hatására lekerült a napirendről a kazetta folytatása, mely a Rap és punk az erőszakszervezetek ellen címet viselte volna.)

Hardcore, neopunk

Vígh Jancsika

Alvin

Béres Gábor "Kisbéres"

Rendet a fejekben

Emberek és állatok

A bölcsek meg hallgattak

Máshol jársz

Nem akarunk mi bántani senkit

Akinek itt kell most lennie

Jópofa

Az élet szaga

Valahol, ott a lábad előtt

Most is ugyanolyan jó

Mi ilyenkor szoktunk sírni!

A végén majd meghajlunk

Szörnyek pedig léteznek

Bátorság, nyújtott kéz

Jézusnak volt-e szakálla?

Feró 75 - "Ahogy ti zenéltek…"

A Nincs Pardon szabadtéri változataként született legendás szórakozóhely sokak számára a 2000-es évek legmeghatározóbb koncertélményeit nyújtotta. A Zöld Pardon a Petőfi híd lábánál nyitotta meg kapuit 1999-ben, s hogy hamar a szórakozni vágyók törzshelyévé vált azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Hiperkarma Zöld Pardon című dala, amelyet Bérczesi Róbert a szórakozóhely pultjánál ülve vetett papírra. 
A laza hangulat, a családias környezet, a gyékényen heverészés, és a (kezdetben) ingyenes koncertek adták a zölpardon-életérzést, s mivel akkoriban még nem volt nyári klubélet Budapesten, a hely nagyon hamar a fiatalok kedvencévé vált. Az első koncertet a MoonShiners zenekar adta, a későbbiekben pedig a legkedveltebb hazai alterzenekarok is rendszeres fellépőnek számítottak. Hrutka Róbert például így emlékezett vissza: „Itt mindig éreztük a törődést fellépőként: látszott, hogy fontos nekik, hogy semmiben ne szenvedjünk hiányt. Figyeltek ránk, a szakmai észrevételeinken sem sértődtek meg, inkább igyekeztek tanulni belőlük. Emiatt kialakult egy kölcsönös szeretet a zenészek és a hely között, mindig a szívem csücske volt a ZP.”
Az évente 150 napon át látogatható bulihelyen, amely a nyár leghoszabb fesztiváljaként reklámozta magát, az ötödik évadtól váltak fizetőssé a koncertek, azonban ez az összeg akkor is csak csekély 100-200 forint volt. „A százforintos beléptetőkapuk inkább a vendégkör minimális szűrésére szolgáltak. Bármilyen hihetetlen, amikor talán az ötödik szezonban bevezettük, látványosan javult a közönség összetétele. Azonban nemhogy az igazán komoly fejlesztésekre, de még az alapinfrastruktúrára vagy a gázsik kifizetésére sem volt elegendő, mindent a vendéglátásból próbáltunk finanszírozni. Egyik szezonban sem volt veszteséges az eredeti ZP, de azért sokszor billegett.” – nyilatkozta Kőváry Zsuzsa a ZP egyik megálmodója.
Az ikonikus szórakozóhely körül akkor kezdődtek a problémák, amikor a 2011-es szezon elején a XI. kerület önkormányzata jelezte, hogy panaszlevelek százai érkeznek be hozzájuk a zaj, a részegen randalírozó fiatalok, és az eldobált szemét miatt. Ekkor heves viták és felzúdulások sora következett, amelyek később botrányokhoz vezettek, ugyanis a Zöld Pardonba járó vendégek, és az ott koncertező és törzsvendégnek számító zenészek sem akartak engedni a nyomásnak. Tüntetéseket szerveztek, aláírást gyűjtöttek, a történteket pedig a Junkies foglalta össze Nincs Pardon című dalában. A demonstrációkon több ma is aktív zenekar is fellépett, többek között a Quimby, a Kiscsillag, a Magna Cum Laude, a Csík zenekar, a Bikini, a Vad Fruttik és a Pál Utcai Fiúk. A helynek végül a 40 ezer fős tüntetések és a 100 ezer összegyűjtött aláírás után sem volt maradása, így az üzemeltetők kénytelenek voltak újratervezni a klub jövőjét. Több huzavona után a ZP végül a Rákóczi híd budai hídfőjéhez költözött, alig 800 méternyire megszokott helyétől. A tulajdonosi kör szétválása, az újranyitás és a helyváltoztatás azonban nem tett jót a szórakozóhelynek, ami hamar jelentőségét vesztette. Az új Zöld Pardon csak két szezont ért meg, majd 2013-ban végleg bezárt. Helyén jelenleg a szintén népszerű koncerthelyszínnek számító Barba Negra Track működik, szellemét pedig valamelyest a Budapest Park viszi tovább, amelyet az egykori ZP alapító Pállfy András álmodott meg. 
 
BBB

Zöld Pardon