Award/name

Petőfi Zenei Díj

Ebben az országban nem volt szerencsés magyarul énekelni

Az autentikustól a popzenéig – Interjú Csík Jánossal

Népzenész, a Csík zenekar alapító tagja, prímása, énekese.
Bár Kecskeméten született, a szülei egy közeli faluban nőttek fel, így családi ünnepeken, összejöveteleken már kisgyerek korában találkozott a népdalokkal, a népzenével. Általános iskolában néptáncos volt, idővel számára is egyre fontossá vált a nagyszülei élete. 
Miként 2020-ban nyilatkozta: „miközben korosztályom más tagjaihoz hasonlóan Piramis vagy Hobo Blues Band-koncertekre jártam, elkezdtem figyelni, hogy a rokonok vacsora utáni borozgatás közben miket énekelnek. És érdekessé váltak. Nemcsak azért, mert tudtunk a gyűjtésekről, meg hogy mely népdalok fontosak, hanem szép lassan kialakult a néprajzos érdeklődés. A néptánc miatt egyre fontosabb lett a falvak viseletei, a szokásai, miegymás. Hogy igenis vannak olyan kiemelt, a múlthoz kötődő szokások, amelyek nekem gyerekként csak az ünnepekhez (húsvét, karácsony) kapcsolódva jöttek le. Ekkor szép lassan leesett, hogy amikor még nem volt rádió és tévé, az emberek egymást szórakoztatták, szokásokat, programokat találtak ki, hogy jól teljenek a munkátlan téli hónapok.”
Középiskolás korában alapította első zenekarát, a Garabót, majd 1987-ben  a békéscsabai Balassi Táncegyüttest kísérő Békés Banda népzenésze lette. Ahogy visszaemlékezett, ott tanulta meg, mi a valódi muzsikálás, milyen feladatokat milyen szinten kell tudni megvalósítani egy táncegyüttes kíséretében vagy egy népzenei koncerten vagy akár egy rádió felvételen. „Békéscsabán Barbócz Sándortól a Békés Banda prímásától akkoriban nagyon sok népzenei dallamot, rengeteg hegedűtechnikai fogást sajátítottam el. Az akkor híres Békés Bandából az évek során előttem és utánam is számos kiváló zenész került ki. Amikor 1988-ban visszatértem Kecskemétre, a brácsás Kunos Tamással találkozva eldöntöttük, hogy zenekart alapítottunk és megszületett a Csík zenekar.”
1988 októberétől a háromtagú zenekarral (melyben a bőgős Rózsa János volt) heti rendszerességű táncházakat tartottak egy belvárosi nyugdíjas klubban. Közben sokat jártak Budapestre táncházakba, igyekeztek hasonló jellegű mulatságokat tartani. 1991-ben megkapták a Népművészet Ifjú Mestere, 1993-ban a Kiváló Művészeti Együttes címet. Első kazettáikat („Be sok eső, be sok sár...”, 1992, „Két út van előttem...”, 1994) még a Kecskeméti Kaszinó Kulturális Egyesület publikálta, majd 1996-ban szerződtek a Fonó Budai Zeneházhoz, nagylemezeik azóta is ott jelennek meg.
Csík János 2002 novemberében súlyos autóbalesetet szenvedett, kétszer élesztették újra és egy hónapig eszméletlenül feküdt. Végtagjai, így bal karja is több helyen eltört, műtétek során esett át, majd hosszú rehabilitáció után tért vissza a zenéléshez.
Zenekarával 2009-ben Magyar Örökség-, 2010-ben Prima Primissima-, 2013-ban Kossuth-díjat kapott.
Emellett Kalocsán és Örkényben tanított alapfokú művészeti iskolákban, majd 2010-ben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában megalapította a népzenei tanszakot, ahol azóta is tanít.
JBSz

Csík János

Ami nem sikerült Charlie-nak, sikerülhet a fiának

Évtizedekig a magyar rock legnagyobb ígérete és be nem váltott lehetősége maradt. A kilencvenes évektől azonban bepótolhatta mindazt, amivel az előző évtizedekben – önhibáján kívül – adós maradt. Tehetségéhez méltó, maradandó életművet hozott létre.
Charlie (Horváth Károly, 1947) sikeres felvételi után a Balett Intézetben táncosnak készült. Itt ismerkedett meg Markó Ivánnal, Somló Tamással. Betegsége miatt orvosai eltanácsolták a pályáról, s ekkor kezdett trombitálni, gitározni és a beatzene iránt érdeklődni. Gimnazistaként Székesfehérváron, a képzőművészeti gimnázium zenekarában (Flamingo) kezdte, majd a Woodcutters, 1967-től pedig a Decca tagja lett. Ebből jött létre 1968-ban az ismert underground zenekar, az Olympia. Énekesét 1968-ban a filmesek is felfedezték, Charlie alakította a Fejlövés egyik főszerepét, és mellékszereplőként feltűnt a Kitörés és a Holdudvar című filmekben, de lemezlehetőséghez nem jutott. Így a hetvenes évek első felét a külföldi vendéglátóiparban töltötte.
1975-ben csatlakozott az átrendeződő Generálhoz, amellyel a következő öt évben több albumot készített, a zenekar külföldön (Hollandia, Lengyelország) is népszerű volt. Itthon azonban a Hanglemezgyár nem számolt a funk és soul zenét játszó zenekarral, ezért Charlie a nyolcvanas éveket a külföldi szórakoztatóiparban töltötte. 1989-ben a Tátrai Bandbe hívták énekesnek, majd 1993-tól elindult szóló karrierje. És attól kezdve két lovat ült egyszerre: Tátraiék mellett szólista önálló programmal, saját zenekarral (alapvetően a László Attila Banddel) járta az országot, adott ki korongokat.
1994-ben a Rózsa Recordsnál jelent meg címnélküli bemutatkozó albuma – ezen hallható legnagyobb slágere, a Jég, dupla whiskyvel –, amelyért megkapta Az év énekese címet. A magyar rockéletben újszerűnek ható hang, stílus és előadásmód átütő sikert eredményezett, a Lerch István, Horváth Attila és László Attila fémjelezte korong minden idők egyik legnépszerűbb magyar albuma (gyémántlemez), amelyről szinte minden dal sláger lett (az említett Jég, dupla whiskyvel-en túl Csak a zene van, Nézz az ég felé, Ha jön a Rolling Stones, Könnyű álmot hozzon az éj).
1995 áprilisában jelent meg a Mindenki valakié című második szólóalbuma, amely már elővételben arany-, majd két héten belül platinalemez lett. Ez a korong is megkapta Az év legjobb albuma címet, mint ahogy a következő években Charlie minden produkciója a legek kategóriájába került. Nevéhez fűződik a tabáni rockünnepek feltámasztása is, 1997. május 1-jén ötvenezer néző előtt koncertezett a hegyoldalban. 1998-ban súlyos balesete miatt több hónapos pihenőre kényszerült. Sokoldalúságát bizonyítandó, az új évezredben több zenei kirándulást tett a populáris jazz, a funky és a soulzene világába.
Vitathatatlanul ekkor ért fel a csúcsra, ami ezután jött, amolyan jutalomjáték volt. Aztán 2001-ben, bőven túl az ötvenen előrukkolt egy olyan dupla albummal, mely szakmailag tette fel a koronát a pályájára. Bár a CD címe Charlie Jazz, az sokkal inkább jazzpop vagy jazzbe mártott pop, esetleg fúziós zene. Igényesen, ötletesen, profin előadott könnyed dallamok.
„Nagyon be voltam fogva az elmúlt tíz évben, egyszerre kellett a Tátrai Band és a saját, teljesen más jellegű produkcióm között egyensúlyoznom – kommentálta ezt Charlie 2001-ben a Népszabadságban. – Tudom, kicsit merész volt most ebbe belevágnom, de úgy éreztem, itt az idő, hogy egy olyan anyagot tegyek le az asztalra, ami teljesen én vagyok. És amilyen voltam már mondjuk tizennyolc éves koromban.”
Nem a nosztalgia mondatta mindezt vele, inkább csak arra utalt, hogy ő valamikor ebből a fúziós, soulos, a Blood, Sweat &amp; Tears és Chicago fémjelezte jazzes-bluesos-popos világból érkezett, és ezt énekelte a Deccában, majd később az Olympiában. És ezt a vonalat vitte tovább a következő két albumán (Soul &amp; Jazz, 2002, Funky, Soul &amp; Jazz, 2003), igaz, némiképp halványabb színvonalon.
Művészi teljesítménye elismeréseképpen számos szakmai díjjal (eMeRTon-díj, Aranyszarvas Művészeti Díj, Arany Zsiráf Életmű-díj) tüntették ki. Munkásságát 1997-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével ismerték el.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 276–277.

Charlie

Ez történik, amikor egy bandában előkerül az ünnepi pálinka

A tízéves Bagossy Brothers Company leghíresebb dalainak története

Napfivérek, Holdnővérek – testvérek, akik évtizedek óta együtt zenélnek, és ez jó!

Mi van az erdélyi levegőben? 

A Gyergyószentmiklóson alakult erdélyi Bagossy Brothers Company a kétezertízes évek végének egyik roppant népszerű formációja, mely folkos, soft rockos stílusú zenéjével nemcsak hazája, hanem az egész Kárpát-medence egyik legnépszerűbb magyar koncertzenekarává nőtte ki magát. Olyannyira, hogy 2022. január 14-én már Magyarország legnagyobb fedett csarnokában, a Papp László Budapest Sportarénában adhattak sokvendéges nagykoncertet.
A névadó Bagossy-testvérek – Bagossy Norbert (gitár, ének), Bagossy László (basszusgitár, vokál) – 2013 májusában alapították a zenekart Tatár Attila (gitárok, vokál), Kozma Zsombor (hegedű, harmonika, billentyűsök) és Bartis Szilárd (dobok) társaságában. Az első években főként Erdélyben koncerteztek, még ott jelentették meg puritánabb, ösztönösebb bemutatkozó albumukat (Elviszlek, 2015), majd miután számaikat számos magyarországi rádióadó is játszani kezdte, egyre gyakrabban bukkantak fel és egyre nagyobb helyszíneken koncerteztek Budapesten is. A mai napig változatlan felállásban játszó erdélyi zenekar népszerűsége gyors ütemben és egyenletesen emelkedett, eddigi pályafutása során négy nagylemezt (az említett Elviszlek-en túl: A Nap felé, 2017, Veled utazom, 2019 és Fordul a világ, 2021), egy szimfonikus koncert CD-t (Csendes vizeken, 2020, közreműködik a Heureka Pop Orchestra), egy EP-t (Vakít a kék, 2016) és számtalan klipet jegyez.
A Bagossy Brothers Company valamennyi albuma többszörös aranylemez lett, a Veled utazom pedig hatszoros platina minősítést ért el. Többek között olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Van egy ház, az Esti ének, a Vakít a kék, a Harmonikás, a Van ez a hely, az Olyan Ő, a Táncolj Ildi!, a Visszajövök, a Boldog idők, a Fekszünk a strandon, az Iszom a bort, a Csak az ég tudja vagy a Fordul a világ.
Miként Bagossy Norbert 2021 nyarán a Magyar Kultúra magazinnak nyilatkozta: „Még csak nyolcévesek vagyunk, úgyhogy bőven van feldolgozásra váró témánk. Szerintem ma már nem engedheti meg magának egy zenekar, hogy évekre eltűnjön. Felgyorsult a világ, és ha nem vagy szem előtt, elfelejtenek vagy megunnak. De nem kényszerből írunk, hanem késztetésből: azt csináljuk, amit szeretünk, így természetesen jönnek belőlünk a dalok.”
JBSz

Bagossy Brothers Company

A Beatrice frontembereként közismert Nagy Feró az elmúlt közel fél évszázadban a magyar poptörténet egyik igazi örökmozgója, aki saját zenei teljesítményei (Beatrice, diszkó, punk, ős-Bikini, Hamlet, István, a király) mellett a rendszerváltozás környékén és után számtalan más fronton (Garázs, Rockkalapács, lemezkiadó, szövegíró, rockszövetség, politika) bukkant fel és hagyott nyomott.
Erdélyi menekült munkásszülők gyermekeként Letenyén született és Budapesten nőtt fel, a hatvanas évek második felében a Richmond Heads és a Zárvatermők együttesben énekelt, majd 1971-ben „benősült” az addig Csuka Mónika által vezetett női zenekarba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatricé</a>be. A hetvenes évek közepén előbb a glam rockkal, majd a diszkóval próbálkoztak (az 1977-es funkys Gyere, kislány, gyere az első hazai diszkósláger), aztán 1978-ban Nagy Feró új társakkal (Lugosi László, gitár, Gidófalvy Attila, billentyűsök, Miklóska Lajos, basszusgitár, Donászy Tibor dob) hozta létre a hetvenes évek végének egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb Beatricéjét.
A nyolcvanas évek második felétől (saját formációi mellett) folyamatosan segítette a feltörekvő fiatal zenekarokat. Nagy szerepe volt a Pokolgép első lemezének (Totális metál, 1986) megjelentetésében, melyen a dalok nagy részének szövegét is ő írta. 1989-től ő vezette a Magyar Rádió nagy hallgatottságú Garázs című műsorát, mely rengeteg induló zenekar számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget (nem beszélve a hozzá kapcsolódó válogatáslemez-sorozatról). Akárcsak a Magyar Televízióban a Rockkalapács, melynek szintén műsorvezetője volt. Az 1990-ben indított Nagyferó Produkció pedig számos dokumentum értékű produkciót jelentetett meg abból a zenészkörből, amelynek tagjai közül akkoriban sokaknak ez volt az egyetlen lehetősége hanghordozó megjelentetésére (többek között Kispál és a Borz, Nulladik Változat, Perfect Name, Rotor, Stress, Sex Action, Vidámpark). Miközben 1992-ben a Magyar Rockszövetség társelnökévé választották.
A rendszerváltozás után Nagy Feró a politizálásba is bedobta magát: 1990-ben indult a köztársasági elnökválasztáson, aztán a FIDESZ rendszerzáró házibulijának lett az egyik szereplője, rövid időre bekukkantott az MDF-hez is, végül pedig csatlakozott a MIÉP-hez, hogy – megfogalmazása szerint – a „nemzet csótányából” a „nemzet ébresztője” legyen. 1999-ben kilépett a pártból és attól kezdve (az utóbbi éveket leszámítva) aktívan nem foglalkozott a politikával.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 270.

Nagy Feró

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ

Demjén Ferenc

Az egyik legnyughatatlanabb és legjobb hazai rockgitárost, Tátrai Tibort (1952. április 5., Budapest) az 1980-as  években Hobo nevezte Tibus Gitaricusnak. Tátrai a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és talán legtöbbet foglalkoztatott muzsikusa. Tizenkétszer volt az év gitárosa. Az elmúlt ötven évben megszámlálhatatlan zenekarban, formációban dolgozott, csak a legfontosabbak: Sakk-Matt, Syrius, Generál, Skorpió, Hobo Blues Band, Török-Tátrai Tandem, Tátrai Band, Boom-Boom, Latin. Ahogy 2000-ben nyilatkozta a Népszabadságban: „A többség leragad egy szinten. Kitalálják, milyenek akarnak lenni, és attól kezdve csak azt nyomják. Nekem meg az elmúlt 8-10 évben mindig több bandám volt. Szerintem ez minden zenész számára kötelező kellene, hogy legyen. Sosem csináltam gondot abból, hogy honnan jövök, vagy hogy hova megyek. Semmit nem találtam ki előre. Mindenhonnan úgy álltam fel, hogy köszönöm gyerekek, ennyi elég volt, puszi, kalap, kabát. Vagy feloszlott a zenekar. És akkor kerestem egy másikat.”
Tizenhat éves korában még inkább a sportnak élt: 1968-ban félnehézsúlyú ifjúsági ökölvívó bajnok volt. De a zene még ennél is jobban vonzotta. 1969-ben a Radics Béla vezette Sakk-Matt együttes roadjaként megismerkedett Harmath Alberttel, akivel még abban az évben megalapította az elsősorban rhythm and bluest játszó Kárpátia együttest. Radics következő formációjának, a Tűzkeréknek már Tátrai is tagja lehetett, majd egy rövid Juventus-kitérő után 1972-ben csatlakozott az Ausztráliából visszatért legendás <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-klasszikus-6771">Syrius</a>hoz. Bő fél évig játszhatott az együttes legjobb felállásával, de aztán Orszáczky és Ráduly távozása után a fúvós funky irányába mozduló zenekarban már nem találta a helyét.
1973-ban rövid időre megfordult a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a>ben, majd az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-olympia-6820">Olympiá</a>ba igazolt át, ahol Horváth Charlie-val egymásra találtak, és 1975-ben együtt emelte ki őket onnan a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál.</a> Velük készült a nagy sikert aratott Zenegép, rengeteget turnéztak külföldön, majd 1979-ben Frenreisz Károly elcsábította Tátrait az akkor induló Új <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-skorpio-6878">Skorpió</a>ba. De hiába került ott össze három remek muzsikus (a dobos Papp Tamás volt), a folytonos koncertezés és Frenreisz popularitásra törekvése nem tette lehetővé kiérlelt és egyenletes színvonalú lemezek készítését.
Tátrai a nyolcvanas évek elején a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a> környékén is felbukkant, az 1983-as Még élünk! lemezen még vendégként játszott, az 1984-es Vadászat-on pedig már nem csak gitárosként, de szerzőként is maradandót alkotott. A továbbiakban viszont Török Ádámmal inkább a kísérleti, újszerű zenék felé fordult – a Török–Tátrai Tandem sportcsarnokok helyett kisebb klubokban, pubokban lépett fel.
1987-ben Tátrai úgy döntött, saját zenekart alapít, és létrehozta a Tátrai Bandet. Amikor pedig 1989-ben csatlakozott hozzájuk a régi zenésztárs, Horváth Charlie és Pálvölgyi Géza billentyűs, az együttes új pályára állt, és néhány éven belül – különösen a New York, New York című dal után – az ország egyik legnépszerűbb popformációja lett. Ettől kezdve nem volt megállás: minden évben sikeres országos turnék, zárásként BS- vagy BKK-bulik, és több tízezer példányban eladott lemezek. Egyéni, a pop és a rock között lavírozó (inkább az előbbihez közelebb álló) zenei világuk és Charlie különleges, rekedtes orgánuma a kilencvenes évek egyik legsikeresebb hazai zenekarává tette őket.
Az ezredfordulóra azonban a zenekar gyakorlatilag szétesett. Charlie szólóprojektjeivel volt elfoglalva, Tátrai meg egyszerre több vasat is tartott a tűzben, melyek közül zeneileg kétségkívül a mindössze két lemezt megért <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-boom-boom-11394">Boom-Boom</a> és a Szűcs Antal Gáborral közös latin-vonal lett a legérdekesebb.
Munkásságát 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2010-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 264–265.
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/TatraiTibor/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/TatraiTibor/?locale=hu_HU</a>

Tátrai Tibor

Hadd főzzek ma magamnak – zenés életreceptek

5 tuti dal, hogy csúcsra járasd a szakítás utáni érzelmeidet

A Konyha zenekart a korábban elsősorban menedzserként, koncertszervezőként ismert Szepesi Mátyás (1975) énekes-gitáros-dalszerző alapította 2010-ben a basszusgitáros Herr Attilával és a dobos Badics Márkkal. Első albumuk, a Konyhanyelv még abban az esztendőben megjelent, több népszerű szerzeménnyel (Kiskifli, Asszem visszafekszem, Feltörték a szíved) megörvendeztetve a zenehallgatókat. A másodikat (Elmentek a szörnyek, 2014) pedig új basszusgitárossal, Haller Dániellel készítették.
A Hard Rock Café 2016-os nemzetközi tehetségkutatóján megnyerték Az év zenekara címet, majd megszületett a harmadik albumuk (Különbéke, 2016), amelyen már a zenekar fúvós szekciója (Subicz Gábor trombita, Barbinek Gábor harsona, Ávéd János szaxofon, fuvola) is hallható. A 2017-es év főként a fesztiválokról, valamint a bulik legemlékezetesebb pillanatait megörökítő Konyhánk című koncertfilm készítéséről szólt, aztán újabb nagylemez következett (Álomból vár, 2018) a Százszor visszajátszott című slágerrel, amellyel A Dal 2019 elődöntőjéig jutottak. Legutóbbi, 2021-ben megjelent korongjukon (Konyha 5) hallható a Még csak szavak című szerzemény, amellyel szintén megpróbálkoztak A Dalban.
Az együttes sikere elsősorban dalszövegekben kereshető, amelyekért Szepesi Mátyást többször elismerte a szakma (Az év szövegírója – Petőfi Zenei Díj 2019, A legjobb dalszöveg írója – Dal 2019, Az év szövegírója – Artisjus Díj 2022). A sokoldalú frontember „konyhai teendői” mellett zenél a Magashegyi Undergroundban, rendszeres résztvevője a Random Trip koncertsorozatnak, kurzusokat tart kezdő dalszövegíróknak, továbbá a Fábián Juli Emlékalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét is betölti.
CsO

Konyha

Van, aki csángó boogie-t játszik, mások rávágnak a zongorára

Áll a bál – farsangi válogatásunk következik

Az autentikus cigányzenét játszó Parno Grasztot 1987-ben alapították paszabi cigány fiatalok. A nyírségi zenekar neve Fehér lovat jelent, melyben a fehér szín a tisztaságot, a ló a szabadságot jelképezi. Az alapfelállás – Oláh József (ének, gitár, tambura), Balogh Géza (ének, gitár), Jakocska János (ének, gitár), Oláh Krisztián (harmonika), Németh István (szájbőgő, kanna), Horváth Sándor (ének, kanál), Balogh Mária (ének), Váradi Mária (ének), Oláh Heléna (ének), Oláh János (nagybőgő) – mellett alkalmanként hagyományőrző tánccsoport is szerepel a fellépéseiken. A főként Paszabról és környékéről gyűjtött repertoárjukban egyes dalokban magyarul, másokban cigány nyelven énekelnek, de van, hogy a dalon belől váltanak nyelvet vagy akár egyszerre mindkettőt használják.
A Parno Graszt bemutatkozó nagylemeze (Rávágok az zongorára) 2002-ben jelent meg, és az Európai Világzenei Ranglistán (World Music Charts Europe) egészen a hetedik helyig jutott. Zenéjükkel azóta bejárták a világot, különösen a 2008-as és 2009-es esztendő sikerült mozgalmasra: előbbiben Indiában kutatták zenei gyökereiket, a szokásokat, a dallamokat (erről a felfedezőútról Silló Sándor forgatott dokumentumfilmet), 2009-ben pedig az Egyesült Államokban negyven nap alatt húsz városban adtak koncertet New Yorktól San Franciscóig, majd az évet Koppenhágában, a világzenei szakma legfontosabb éves találkozóján, a WOMEX-en zárták.
A 2002-es bemutatkozó albumukat két évvel később a Járom az utam, 2007-ben pedig az Ez a világ nekem való követte, azóta további két hanghordozót (Reggelig mulatok, 2011, Már nem szédülök / Rolling Back, 2019) jelentettek meg. Utóbbin egy Quimby-dal (Sehol se talállak) feldolgozása is hallható, melyet a zenekar a Petőfi Rádió Akusztik című műsorának felkérésére dolgozott át.
A döntően családi kapcsolatokra épülő zenekar jövőjét erősen beányékolta a bőgős, Oláh János 2022 februári váratlan halála.
JBSz

Parno Graszt

A hallgatók dönthetik el, milyen legyen az új rádió

A modern jazz egyik legismertebb képviselője.
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, tehetsége korán megmutatkozott, tizenkét évesen felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba. De amikor három évvel később megismerkedett a jazzel, otthagyott érte mindent.
A hatvanas éveket hol a nyugati vendéglátóban, hol idehaza töltötte. Miközben fellépett a legendás Dália Klubban, 1963 és 1966 között Holéczy Ákos zenekarával modern tánczenét játszott, 1968 és 1971 között pedig az NSZK-ban és az Egyesült Államokban vendéglátózott. 1972-ben viszont megalapította a Rákfogót, mellyel lényegében meghonosította Magyarországon a fúziós zenét.
Érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a jazz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a jazztanszakon. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Rock Színház a Szegedi Szabadtéri Játékokon vitte színre A bestia című művét. 1992-ben – Amerika felfedezésének ötszázadik évében – pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.
Nemzetközi karrierjét még az 1970-es montreux-i díj indította el, csúcsát pedig a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján a GRP Recordsnál megjelent három (alapvetően new age-es hangvételű) szólóalbuma és az ugyanitt publikált triólemeze (Straight Ahead) jelentette. Miközben olyan zenészekkel játszott, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl, Frank Zappa, Chris Potter és Tim Ries.
2004-es Na dara! (Ne félj!) című albumával sokak szerint megteremtette a cigány jazz műfaját. 2008 júliusában mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új musicaljét. A Shakespeare történetén alapuló, a világ zenéjének szinte minden műfaját felvonultató, „worldmusicalnek” titulált darab – a Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta – a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel.
Munkásságát 1987-ben Liszt-díjjal, 1994-ben Szabó Gábor-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2014 novemberében pedig a jazz-zenészek közül elsőként neki ítélték oda a frissen létrehozott állami csúcsdíjat, a Nemzet Művésze-díjat. 2022. október 2-án hunyt el Budapesten.
Albumai: Sa-chi (1988), Mystic Dreams (1989), Eve of Chance (1992), Straight Ahead (1994), Virágom, virágom (1998), Útban hazafelé (2000), In One Breath (2001, Kathy-Horváth Lajossal), Hosszú, forró nyár – Gábor S. Pál dalai (2001), Na dara! (2004), Check It Out, Igor (2005, Lukács Miklóssal), Szakcsi Generation with Jack DeJohnette and John Patitucci: 8 Trios for 4 Pianists (2006), Szakcsi 65 (2008, Chris Potterrel), Live At The Budapest Jazz Club (2012), Climate Change (2014), Density Of Standards (2017)
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 103–106.

Szakcsi Lakatos Béla

Fábián Julit (1980–2017) a többség a Barabás Lőrinc Eklektric énekesnőjeként ismert meg, de rendszeres vendége volt a Gyárfás István Triónak, a Coolmen Triónak, több alkalommal énekelt Pege Aladár zenekarával, a Budapest Jazz Orchestrával és a Free Style Chamber Orchestrával. 2007-ben és 2008-ban egyaránt bejutott a Montreux-i Jazz Fesztivál énekversenyének döntőjébe.
2008-ban Fábián Juli Jazz Riff néven önálló kvintettet hozott létre (ennek dokumentuma a 2009-es Honey &amp; Chili). 2011-ben a zongorista Sárik Péterrel készített színvonalas duólemezt (FeelHarmony), s ugyanebben az évben Palásti Kovács Zoltánnal alias Zoohackerrel alapított stílusokat keverő elektroakusztikus formációt. Like A Child című dalukkal a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválra is majdnem kijutottak. Aztán Fábián Juli sikerei csúcsán bejelentette, hogy meghatározatlan időre visszavonul a nyilvánosságtól. S csak 2013 nyarán tért vissza a reflektorfénybe.
2013-ban vendégelőadóként énekelte a Waiting for the Sunshine című számot a Kerekes Band Fonogram díjas Folklore Man című albumán. 2015. szeptemberben fellépett a gyermekéhezés felszámolásáért a Papp László Budapest Sportarénában rendezett Nemzeti Minimum koncerten. 2017 tavaszán A nagy duett című műsorban Győrfi Pál oldalán szerepelt. 2017 nyarán Zoohackerrel és Johnny K. Palmerrel elkészítette a 6. Paloznaki Jazzpiknik hivatalos himnuszát Jazz &amp; Wine címmel.
2017. július 16-án több koncertje lemondása után jelentette be, hogy daganatos megbetegedése miatt olyan kezelésekre van szüksége, amik határozatlan időre kizárják azt, hogy fellépéseket, interjúkat vállaljon. Pontosan öt hónappal később, 2017. december 16-án családja, barátai és zenésztársai körében hunyt el 37 évesen.
Díjak: 2018-ban az év női előadója kategóriában a Petőfi Zenei Díjat Fábián Julinak ítélték oda posztumusz. 
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 280.

Fábián Juli

Az indie és folk hatásokat alternatív rockkal vegyítő zenekart 2007-ben alapította Fodor Máté (1990) énekes-dalszerző és Huszár Ádám gitáros. Öndefiníciójuk szerint számaikat „lélekemelő monumentalitás, nagy ívű refrének, metaforikus dalszövegek” jellemzik. Több tagcserét követően az együttest jelenleg az alapítók mellett Szabó Ferenc (gitár), Pap Attila (basszusgitár) és Tóth Barnabás (dobok) alkotja.
Már a bemutatkozó daluk (Lonely) is bizonyította, hogy van érzékük a gitárpopos számok írásához. Első nagylemezük (One Night Stand) 2010-ben látott napvilágot, ami után nem sokkal Fodor Máté külföldre költözött, így ideiglenesen szünetelt a Soulwave. 2013-ban, egy svédországi kiadó gondozásában jelent meg 1975 című EP-jük. 2015-ben készítették első magyar nyelvű dalukat (Szélcsend), ami rögtön a Petőfi Top 30-ba is bekerült, emellett bemutatkoztak az MR2 Akusztikban, és leszerződtek a Universal Music Group magyarországi kiadójához. A zenekart 2017-ben az év felfedezettjének választották a Petőfi Zenei Díjon, a Kalandor-t pedig Comet-díjra jelölték az év dala kategóriában. 2018-ban kiadtak egy cím nélküli nagylemezt, ezt követte a Viharok (2022), amelynek bemutató koncertjét az Akvárium Klubban tartották.
BB

Soulwave

Az 1990-es évek kétségkívül legnépszerűbb és legfanatikusabb rajongótáborral rendelkező popsztárja. Közel három évtizedes pályán során (beleértve a Bonanza Banzai lemezeket is) több tucat albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de akad köztük több platina is. Nevével eddig több mint egymillió lemezt adtak el Magyarországon. 1993-ban indult szólópályája külön fejezet a hazai poptörténelemben. Egyrészt számos olyan teljesítménnyel – tucatnyi BS-koncert, tizenkét órás dedikálás, számtalan arany- és platinalemez – büszkélkedhet, ami kétségkívül egyedülálló a hazai mezőnyben, másrészt a kezdetek óta rendkívül tudatosan építi karrierjét, harmadrészt a hazai zenei élet egyik erős akaratú, öntörvényű, küldetéses gondolkodója.
A hazai popsztárok közül talán Ákos az, aki a legjobban megosztja az embereket. Világnézete, küldetéstudata, hírhozó szerepe a kezdetek óta sokakat irritál. Amióta pedig nyíltan részt vesz politikai rendezvényeken, különösen sok támadás éri. 2002-ben a Terror Háza tárlataihoz komponált kísérőzenéje kapcsán már az újságok belpolitikai oldalain írtak róla, A bosszú népe című dala miatt pedig antiszemitának is nevezték, amit következetesen és rendszeresen visszautasít.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a dalokban meglévő pátosz mennyire hiteles vagy esetleg hatásvadász, netán modoros, de tény, használatukban Ákos tudatos és következetes. Ahogy a színpadi imázsában is. Számára a popsztárság ugyanolyan glamorózus műfaj, mint a színészet, és mint többször mondta, a színpadra nem valók civilek.
Amilyen maximalista a színpadon, olyan megszállott a munkában. Gyakorlatilag mindent maga végez, a teljes ipari vertikumot. Megírja a számot, meghangszereli, kiadja, megírja a szponzorszerződéseit. Ha kell, tizenkét órán keresztül dedikál. Szeretne megfelelni minden elvárásnak. Talán ezért van, hogy nem tudja mások számát eljátszani. Ahogy másnak sem tud dalt írni. Talán ezért is lett életműve – sok pályatársáéval szemben – ennyire személyes jellegű.
*
1989-ben az akkor még közgazdász hallgató Kovács Ákos (1968, Budapest) a Bonanza Banzai énekeseként kezdte, és a szinte hisztérikus rajongást kiváltó hazai szintipop formáció élén a korszak első számú tiniideálja lett. 1991-ben és 1992-ben Az év énekesének választották. 1993-ban a U2 budapesti koncertjén vendégként lépett fel. Ebben az évben jelent meg első szólólemeze (Karcolatok), amely már előre vetítette a Bonanza Banzai későbbi felbomlását.
1994 márciusában a BMG-nél jelent meg a második korongja (Test), amely öt hét alatt aranylemez lett. Az egy évvel későbbi Indiántánc már négy hét alatt bearanyozódott. Az 1996-os Élő dalok pedig megjelenése napján felugrott a MAHASZ Top 40 élére, és hat órán át dedikálta rajongóinak a Violin Zenestúdióban.
1997-ben a maga kezébe vette lemezeinek kiadását. A jórészt saját stúdiójában rögzített és márciusban megjelent Beavatás-ból tíz nap alatt húszezer példány fogyott. A hazai popsztárok közül az elsők egyike volt, aki információkban gazdag internetes honlapot nyitott. A technika kínálta lehetőségekkel később is élt: 1998-ban például két alkalommal rendezett virtuális közönségtalálkozót a neten.
Ugyanebben az évben jelent meg az egyik legfontosabb albuma, az Ikon, és Ákos a Budapesti Búcsú záróeseményén – más hazai rockművészekkel együtt – kétszázezer néző előtt énekelhetett. Egy évvel később a Disney Stúdió felkérésére a Tarzan című egész estés rajzfilm Phil Collins-dalait nem csak magyarította, de ő is énekelte fel.
2000-ben Hollandiában és Angliában is koncertezett, szeptemberben piacra dobott új CD-je (Hűség) megjelenése után öt hétig vezette a MAHASZ albumlistáját. Kétkoncertes élő bemutatójára a SAP rendezvénycsarnokba összesen tízezren váltottak jegyet. 2002-ben a korábban a politikai/ideológiai frontoktól magát távol tartó Ákos megírta a februárban megnyitott Terror Háza kiállításának kísérőzenéjét, márciusban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, októberben pedig megjelent Új törvény című albuma, mely egy hónap alatt bearanyozódott és elnyerte Az év hazai rocklemezének járó Arany Zsiráf-díjat.
2003 májusától Andante címmel nagyszabású, tizenhat állomásos akusztikus koncertsorozatra indult. Az ennek esszenciáját tartalmazó dupla koncertcédé szintén a MAHASZ-lista élén nyitott. A 2004 végén piacra dobott újabb dupla koncertcédét (Az utolsó hangos dal) pedig – ez eddigi rekordja – már tizenkét órán át dedikálhatta.
2004-ben és 2005-ben összesen 15 hónapig járta zenekarával az országot. Nem mellesleg borlovaggá avatták, 17 évi együttlét után elvette gyermekei anyját, a televízióban népszerűsítette Orwell 1984 című regényét, zsűrizett, és nyilvános fórumokon vett részt. 2008-ban hangoskönyvet rögzített Krúdy Gyula novelláiból (Kaland a régi királlyal), 2010-ben újabb szólóalbumot (A katona imája) jelentetett meg, amelynek egyfajta párja a 2012-es 2084, miközben évente újabb és újabb koncertprodukciókkal járta az országot. 2015-ben sorrendben tizennyolcadik szólólemezét (Még egyszer) publikálta.
A dalok mellett Ákos alkalmanként versekbe foglalja gondolatait. Eddig öt kötete –Dúdolnom kell (1991), Napló feletteseimnek (1993), Szavak és csendek (1995), Szív, seb, ész (1998), A hűség könyve (2000) – jelent meg. 2001-ben A hét parancsszó címmel kiadott egy verslemezt.
Számos szakmai díj mellett munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 405–409.

Ákos (Kovács Ákos)

Az 1990-es évek egyik legegyénibb hangvételű rockzenekara.
Előzménye: a Kiss testvérek – Kiss Tibor (1971, gitár, ének) és Kiss Endre (1965, gitár) köré szerveződő Október nevű középiskolai formációban már játszott Varga Livius (1971, ütőhangszerek) is. A rendszerváltozást megelőző években a Münnich Ferenc Gimnázium diákjaiként az Október zenekarban játszottak, műsoruk az akkori jelen idejű újhullámtól (Talking Heads) a klasszikus rockhagyományokig (Rolling Stones) mindent átfogott. 1988 őszén a helyi szalagavató bálon léptek fel, ekkor már Kiss bátyja is a zenekar tagja volt, és hamarosan amolyan lokális hősök lettek. Az érettségi után a képzőművész ambíciókkal rendelkező Kiss Tibor felköltözött Budapestre (később festő szakon elvégezte a főiskolát), de vissza-visszajárt Dunaújvárosba, ahol különböző alkalmi formációkkal zenélgetett. A Tequila nevű kocsmában például sokat játszottak duóban vagy trióban akusztikusan, a főnök meg egy idő után felvetette, mi lenne, ha nyáron kiütnék a falat, és létrehoznának egy szezonális klubot, ahol ők lennének a házigazdák. Kiss Tiborék megörültek, kiütötték a falat, és a következő években igazi pezsgést hoztak Dunaújváros életébe. Több száz ember fordult meg a klubban alkalmanként, ahol az akkori feltörekvő rockzenekarok, a Kispál és a Borztól a Tankcsapdáig mind megfordultak. Majd a Tequila sikerén felbuzdulva más kocsmárosok is hívtak együtteseket.
Közben Kiss Tibor és az időközben az Egyesült Államokból visszatért Varga Livius elhatározta, hogy itt az ideje saját számokat írni. Mivel sokat kocsmáztak, abba a miliőbe álmodták bele a zenekart is, helyzetekről, kalandokról, házibulikról énekeltek, és annak a világnak teljesen megfelelt az angol nyelv. Így születtek az első dalok (Rotten Vein, Stink, Upside Down), és az akkori repertoárból a feldolgozásokat szép lassan felváltották a sajátok. Melyekből persze még erőteljesen ki lehetett hallani a hatásokat (Kurt Weill, Tom Waits). Majd a Tilos az Á-ban megismerkedtek későbbi névadójukkal, Birth Quimby-vel. És már az ő nevén léptek fel 1991 szilveszterén (mások szerint a zenekar neve ennél szaftosabb eredetű).
Sorozatos tagcserék után 1993-ra állt össze az első stabilabb felállás – Kiss Tibor, Kiss Endre és Varga Livius mellett Molnár Tamás (szaxofon), Mikuli Ferenc (1971, basszusgitár) és Medve Ákos (dob) –, mely rögzítette az első, angol nyelvű kazetta anyagát (A Sip Of Story). Eredetileg nem akarták megjelentetni, amolyan demónak szánták, hogy házalhassanak vele, de a Mafioso Records vezetője, Podlovics Péter mégis látott benne fantáziát, így kiadta. Pedig valóban nem kiérlelt produkció, inkább csak amolyan helyzetjelentés arról, éppen hol tartottak.
Ezt követően kilépett Kiss Endre, helyére Balanyi Szilárd (1974, billentyűsök) érkezett, és már vele vették fel a végül magánkiadásban megjelent, még szintén angol nyelvű Jerry Can Dance-t. Ráadásul nem akármilyen – de a kort jól jellemző – körülmények között. Amikor kezdtek ismertté válni, megkereste őket egy illető, hogy a menedzserük lenne. Bevitte őket egy stúdióba, ahol januárban felvették a Jerry Can Dance-t, az áprilisi lemezbemutató koncert előtt két héttel viszont még nyoma sem volt a CD-nek. A menedzserük nyugtatgatta őket, hogy késik a nyomda, meg a nyersanyag. Kissék gyanút fogtak, felhívták a stúdiót és kiderült, hogy a felvételek még mindig ott állnak. Rokonoktól, ismerősöktől végül egy nap alatt sikerült összegyűjteni azt a négyszázezer forintot, amiért kiválthatták a masterjüket, majd kerestek nyomdát, maguk csomagolták a CD-ket, és így pont kész lettek a koncert napjára.
Ezután szerződtek le – a Kispál és a Borzhoz hasonlóan megint csak az ott dolgozó Oláh István márkamenedzsernek köszönhetően – a PolyGramhoz. Ekkor már idehaza az angolul éneklő rockzenekarok között ők voltak a legkeresettebbek, megelőzve a Sexepilt és az Andersent is. És bár nem túl előnyös feltételekkel szerződtették le őket, végül öt albumuk jelent meg a PolyGramnál.
1995 őszén Kiss Tibor és Varga Livius három hónapot töltött New York-ban, majd hazajövetelük után több szempontból is váltottak: egyrészt ettől kezdve kizárólag magyarul írták a dalokat, másrészt kiszélesedett a zenei horizont, és a korábbi sanzonos-bárzenés stílus mellett az új számokban mindenféle népzenei/világzenei behatások jelentek meg. Az ekkor született Majom-tangó, majd az egy évvel későbbi Diligramm hozta meg nekik a szakmai áttörést és a közönségsikert, a kilencvenes évek második felében már az egyik legnépszerűbb alternatív együttesnek számítottak.
Ekkorra végleg kialakult saját letisztult és egyéni hangjuk, az 1999-es Ékszerelmére szintén tovább erősítette pozíciójukat, a 2000-es Szigeten már a nagyszínpad egyik sztárzenekara voltak. Ezt követően azonban megtorpant a Quimby, a 2002-es Káosz Amigos után pedig komoly válságba kerültek, amit tetézett Kiss Tibor drogfüggősége, így hosszú időre eltűntek a reflektorfényből. A Quimby 2004 végén tért vissza a színpadra, 2005 végén kiadott egy remek nagylemezt (Kilégzés), és attól kezdve egyre nagyobb lett a felhajtás körülötte. Bárhol, bármikor teltházak előtt játszhatott. Nagyot lökött rajtuk, hogy 2008-ban a Csík zenekar feldolgozta a Most múlik pontosan című dalukat, és ezáltal szélesedett a közönség korfája. A celebközeli állapotra utalt, hogy a zenekart szidni is divat lett, mondván, Kiss Tibiék rég elvesztették a szüzességüket és a lelkesen mámoros bájukat, egyre kevesebbet vetnek, inkább csak aratnak. Ami őket felszínesen szemlélve akár igaznak is tűnhetett, de közben számos olyan produkciót vállaltak be (például országjáró teátrumturné), amely pont nem ezt sugallta. Meg hát persze a szüntelen igény kiváltotta szüntelen rohanás rengeteg alkotói energiát szívott el. Miközben folytonosan küzdhettek a bulvárosodó médiával és a szegényes műfaji infrastruktúrával.
Így esett meg velük, hogy bár pontosan tudják, a Budapest Sportaréna mennyire nem az ő életterük, 2011. november 12-én – kizárásos alapon – mégiscsak ott vágták a tortát a huszadik születésnapjukon (öt évvel később ugyanitt ünnepeltek). Majd 2013 augusztusában, a Sziget nulladik napján ismét csak ők uralták a nagyszínpadot. Nagyjából ekkorra értek népszerűségük csúcsára, bár továbbra is a hazai koncertélet aktív és hangsúlyos szereplői.
Közben 2006-ban fennállásuk tizenöt éves évfordulójára válogatáslemezt és DVD-t jelentettek meg (Family tugedör), majd 2010-ben jött a várva várt új stúdióalbum (Kicsi ország), a huszadik évfordulót pedig 2011. november 12-én a Budapest Sportarénában ünnepelték. Szintén ekkor jelentették meg első koncertkorongjukat (Instant szeánsz), ami a Kicsi ország-hoz hasonlóan szintén vezette a MAHASZ eladási listáját, és aranylemez lett. Ezután további két albumot (Kaktuszliget, 2013, Jónás jelenései, 2016) jegyeztek. 2020 legelején a zenekar frontembere, Kiss Tibor terápiás céllal ismét hosszú időre visszavonult a nyilvánosság és a média elől, csak 2022 őszén állt a zenekarral ismét színpadra.
JBSz-SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 445–448.
Kapcsolat:
<a href="http://quimby.hu/hu/">http://quimby.hu/hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Quimby.hu/">https://hu-hu.facebook.com/Quimby.hu/</a>

Quimby

Az 1999-ben Gyulán Mező Mihály (ének, gitár) és Szabó Tibor (gitár, zeneszerző) által alapított Magna Cum Laude a mezőturi Wanted tehetségkutatón aratott győzelem után készítette el első négyszámos demóját, ám ez még nem aratott nagy sikert. Egy ideig Szabó Eszter volt az énekes, de végül Mező ragadta magához a mikrofont, és a társalapító Szabó Tiboron kívül Kara Mihály (basszusgitár, szövegek), Milek József (billentyűsök) és Benedek Tamás (dob) alkották ekkor a zenekart.
A poposabb hangvételű bemutatkozó kislemez (Osztály) és album (Hangolj át) után a dallamos, enyhén funkys beütésű rockzenére nyergeltek át. Majd a „nullás évek” második fele elhozta a Magna Cum Laude diadalmenetét. A 2006 márciusában (már Kilián Imre dobossal) megjelenő új nagylemezen (Minden állomás) hallható az első szélesebb körben ismert dal, az S.O.S. szerelem című filmben is szereplő Vidéki sanzon. A következő évben érkezett Magnatofon-ról a Szegedi Ifjúsági Napok himnusza, a SZINezd lett nagy sláger – olyannyira, hogy ez a dal azóta is bérelt nagyszínpados helyet jelent a zenekarnak a SZIN-en. Ekkortájt egyre több híve lett a zenekar kellemes slágerrockos hangvételének, a jópofa szövegeknek és Mező kellemes tenor orgánumának.
Az igazán nagy dobást a 2009-ben megjelent 999 jelentette, ezen hallgató az együttes legnagyobb slágere, a Pálinka (érdekessége, hogy a dalt felkérésre, egy pálinkafesztiválra írták, de ott nem nyertek – a győztest nem őrizte meg az emlékezet, ellentétben a Magna Cum Laude slágerével).
A „tízes évek” kevésbé sikerült jól: a 2011-es új nagylemezről (Belső égés) elmaradtak a slágerek, és a tagcserék utáni (Kilián Imrét Török Máté, Milek Józsefet Lesták Márton váltotta) folytatás (Köszönet, 2014) sem váltotta meg a világot. A következő években csak egy-egy dalt (A legjobb otthon, Tájról tájra, Volna-e kedved?. Gyerünk tavasz!, Mit ér?) jelentetett meg a zenekar, mely 2019-ben a húszéves jubileumot egy, a legnagyobb slágereiket összegyűjtő lemezzel ünnepelték (Gyulai Húszfeldogozó). Átdolgozott dalaikat többek között olyan sztárokkal énekelték duettben, mint Majka, Rúzsa Magdi, Karácsony János vagy Gangxsta Zolee, és ebben az évben összejött a Budapest Aréna-fellépés is.
Az újabb nagylemezre végül hat évet kellett várni (Leghosszabb perc, 2020), amelyről a Piros az alma lett emlékezetesebb. Még ugyanebben az évben megjelent – a 2009-es Csak ülünk és zenélünk akusztikus koncertlemez folytatásaként – a Csak ülünk és zenélünk a Vígszínházban, majd egy Beatrice-feldolgozás (Meditáció) után 2022-ben jött ki a két új sláger, a Holnap reggel és az Óda. A zenekar megnyerő oldalát erősíti, hogy Mező számos jótékonysági akció együttműködője, kezdeményezője, aktív hitéletet él és számos egyéb produkcióban (Budapest Bár, NAZA) is részt vesz.
SzL

Magna Cum Laude

Nevezték már prófétának, rockköltőnek, az ifjúság megrontójának, lázítónak, ellenzékinek, sőt Jagger-imitátornak is. Azt viszont mindenki elismerte, hogy előadóművészként, népművelőként és íróként elévülhetetlen érdemei vannak a blues magyarországi népszerűsítésében. Zenekara, a Hobo Blues Band fennállása harminchárom éve alatt folyamatosan a színpadon volt – ami hazai viszonylatban egyedülálló jelenség. Ráadásul Hobo emellett színházi vonalon is rendkívül aktív volt, időről időre összeállított példaképei – József Attila, Jim Morrison, Vladimír Viszockij, Francois Villon vagy Ady Endre – verseiből önálló estre valót.
Próbálkozott szövegírással és szövegfordítással a Kex-szel, a Syriusszal, az Olimpiával, a P.Mobillal, felbukkant filmekben (Extázis 7-től 10-ig, Agitátorok), Szerémi László néven novellákat publikált. Állítólag 1968-ban egy Kex-koncerten énekelt először színpadon (két Rolling Stones-dalt, a The Spider And The Fly-t és az I’m Alright-ot), akkoriban Baksa Soós János a közönség soraiból hívott fel embereket, hogy színesítse a műsort. Aztán sokáig semmi, majd a hetvenes évek derekán egy nap a Metro Klubban beugrott a P.Mobilba énekelni. Néhány Stones-dal is terítékre került. A sikeren felbuzdulva Hobo nekilátott zenészeket keresni, ekkor ajánlotta neki Schuster Lóránt a P.Mobil előtt rendszeresen fellépő, angol rockszámokat játszó Ikarust. Javarészt belőlük jött létre a Hobo Blues Band első felállása.
Hobo tehát tizenöt évet töltött a rock peremvidékén, mielőtt 1978-ban beszállt volna a rock and roll cirkuszba. Hogy aztán egyetlen év alatt minden babért learasson. Zenekarában, a Hobo Blues Bandben fennállása harminchárom éve alatt több mint harminc zenész fordult meg, rajta kívül minden hangszeres többszörösen cserélődött. A legfontosabb társak: Póka Egon (basszusgitár) 1978–1993 és 2009–2011 között, Tátrai Tibor (gitár) 1983–1985, 1989–1998 és 2009-2011 között, Döme Dezső (dob) 1979–1980 és 1985–1989 között, Deák Bill Gyula (ének) 1979–1985 között, Tóth János Rudolf (gitár, ének) 1985–1998 között, Hárs Viktor (basszusgitár) 1998–2008 között, Fehér Géza (gitár) 2002–2008 között, valamint Fuchs László (zongora) 1985–1989 között volt a zenekar tagja. A HBB 2011-ben elbúcsúzott, azóta ifj. Tornóczky Ferenc (gitár), Póka Egon (basszusgitár), Szakadáti Mátyás (ütőhangszerek) és Fekete-Kovács Kornél (trombita, billentyűs hangszerek) Hobo állandó kísérői.
A HBB-vel több mint húsz korongot jelentetett meg, nem túl egyenletes színvonalúakat, de van köztük néhány egészen kimagasló teljesítmény. Az első évtizedből mindenekelőtt az 1984-es dupla Vadászat, mely a magyar rocktörténelem egyik legerősebb albuma, szövegekben, zenében, hangszeres virtuozitásban (Tátrai–Póka duó) egyaránt. A második évtizedből talán az 1995-ös Vissza a 66-os úton-t érdemes kiemelni: ebben rótta le Hobo Amerika (a blues és a beatirodalom) előtti tiszteletét, nem utolsósorban pedig megjelentetett mellé egy érdekes „roadfotó”-albumot, útinovellákkal. Az azt követő időszakból pedig kétségkívül az Idegen tollak a legemlékezetesebb: Hobónak benne bő két óra terjedelemben sikerült meggyőző szellemi-kulturális ívet húznia Francois Villontól Tom Waitsig.
Nagyjából a rendszerváltozás óta építgeti a maga képzeletbeli hármasoltárát. Középen József Attilával, a két szélén Jim Morrisonnal és Vlagyimir Viszockijjal. Emellett kezdetben ott voltak a fekete bluesénekesek (Muddy Waters, Elmore James, Willie Dixon), a fehér bluesrockerek (Rolling Stones, Cream, Fleetwood Mac) és Jimi Hendrix, majd jött hozzájuk Allen Ginsberg, később Tom Waits, Francois Villon, Faludy György, Pilinszky János, Ady Endre, legutóbb pedig Bob Dylan.
Munkásságát 2011-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 324–328.

Hobo (Földes László)

Az 1986-ban, Győrben született Járai Márk karrierje szinte mesébe illő. Fogorvosnak tanult, de közben tehetsége egyre inkább a gitáron és éneklésben bontakozott ki.
„Édesapámmal iszonyú sok zenét hallgattunk otthon: Led Zeppelint, Deep Purplet, klasszikus rock zenét, illetve Cseh Tamást.” – nyilatkozta 2021-ben a partlap.hu-n. „Ott a kanapénkon kezdtem el felkutatni a különböző gitár tabulaturákat. Először szóló, rock számokat tanultam, Zeppelint például, majd átkattantam Nirvanára és az unplugged albumuk hatására elkezdtem akusztikus gitáron játszani.”
A fiatal gitáros kisebb kávézókban koncertezett, amikor felfedezte Marsalkó Dávid, és egy pillanat alatt az ország legnagyobb színpadain találta magát a Halott Pénz tagjaként.
A zenekar mellett párhuzamosan felívelt szólókarrierje is, így lett 2015-ben tagja a Red Bull Pilvaker alapcsapatának is, amelyben a magyar költészet ikonikus verseit interpretálják a saját stílusukban (2015. március 15-én például egy szál gitárral adta elő Petőfi Sándor híres versét, a Füstbement terv-et az Erkel Színház színpadán).
Ennél is fontosabb, hogy Járai Márk erősen kötődik Cseh Tamáshoz, így az énekes emléke előtt tisztelgő estjeivel is aktívan turnézik. Miként nyilatkozta: „Húszéves koromban csináltam először Cseh Tamás estet, de csak pár számot játszottam, azonban idővel egyre több dal vált kedvencemmé, és ez odáig fajult, hogy két évvel ezelőtt csináltam egy újabb estet, ahol már prózai átköltéseim is voltak”. Ezen az esten aztán meglepetésszerűen megjelent Bereményi Géza, akivel azóta olyan szoros barátságba került, hogy az utóbbi években közös dalokat is írnak.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/markjarai">https://www.facebook.com/markjarai</a>
<a href="https://www.instagram.com/markjarai/">https://www.instagram.com/markjarai/</a>

Járai Márk

Mi van az erdélyi levegőben? – Idén lett ötéves a 4S Street zenekar

Az indie pop-rock zenét játszó erdélyi 4S Street (Négyes Street) együttes 2018-ban alakult meg Gyergyószentmiklóson (Erdély). Az addig különböző zenekarokban játszó zenészek a Ne emlékezz vissza, később a bemutatkozó lemezükre is felkerülő dallal kísérletezve, együtt zenélve döntötték el, hogy közösen folytatják. Kezdetben kevésbé ismert dalokat dolgoztak fel, de emellett saját szerzemények is születtek. Első albumuk (Fellegvár, 2019) kiadásakor az útkeresés, a kísérletezés volt a fő szempont. Második nagylemezükön - miként fogalmazták - „érettebb, letisztultabb és koherensebb stílusban” dolgoztak, hangsúlyos szövegvilággal. Az ebből a szempontból mérföldkőnek tekinthető a Szebb napok albumukon megjelent Mesélek a bornak című szerzeményük, amely 2021-ben elnyerte Legszebb Magyar Erdélyi Dal címét. A lemez zenei producere Bagossy László volt. A zenekar 2022-ben, a Petőfi Zenei Díj - Év zenekarának járó elismerését szerezte meg. 2023-ban Fonogram Magyar Zenei Díjat nyert a zenekar, az év hangfelvétele kategóriában közönségszavazás során a Mesélek a bornak című dalukra voksoltak a legtöbben.
Megalakulásuk óta számos koncertet adtak a legkülönfélébb rendezvényeken és klubokban, bemutatkozási lehetőséget kaptak olyan budapesti helyszíneken is, mint az Akvárium és az A38 Hajó, a Budapest Parkban a TNT vendégeként léptek fel, 2022 januárjában pedig a Papp László Sportarénában a Bagossy Brothers Company meghívottjaként játszottak. 2024-ben jelent meg harmadik nagylemezük Jegyeket, bérleteket címmel, amelyet nagyszabású koncertsorozaton mutatnak be idehaza és Erdélyben.
A zenekar tagjai: Alin Nicuta (ének, akusztikus gitár, szöveg), Mihály Csaba (billentyűk, szöveg), Fülöp Loránd (gitár), Szabó László (basszusgitár) és Pál Andor (dobok).
SzE, HZ

4S Street

Az Ismerős Arcok 1999-ben alakult meg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-udvari-bolondok-11381">Udvari Bolondok</a> és a $texas zenekarok tagjaiból. A kezdeti években rhythm and bluest játszottak, aztán 2002-ben egy Székelyföldön tett látogatás hatására új irányt vett az együttes. Innentől már nem a zenés szórakoztatás a céljuk, szövegviláguk és témaválasztásuk nagyrészt a magyar emberek és a nemzet sorsával foglalkozik. Dalaik témái között a legjellemzőbb gondolatok: a család és a hazaszeretet, kultúránk, értékeink tisztelete és megóvása, valamint a közösségben való létezés fontossága. Zenéjükben a hagyományos rockzenei hangzás mellett felfedezhetők a blues, a jazz, a pop és a világzene stíluselemei is.
Első nagylemezüket 2003-ban adták ki (Egy a hazánk), azóta szinte évente új hanganyaggal jelentkeztek, legutóbbi albumukat 2022-ben publikálták, Utolsó címmel. Legismertebb számuk a 2007-ben megjelent Nélküled, amely nem csak rádióadókon, de futballstadionokban is nagy sláger.
Évente 100-120 élő koncertet adnak, gyakran zenélnek határon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken egyaránt. 2010-ben a tengerentúlon - Torontóban és New Yorkban szerepeltek az ottani magyar közösségek meghívására, majd 2011-ben Svédországban is felléptek. A zenekar 2019-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy országos koncertturnét tartottak “Egy vérből valók vagyunk - 20 év, 20 dalban, 20 helyszínen” mottóval.
Az együttes jelenlegi felállása: Nyerges Attila (ének, gitár), Práder Vilmos (gitár), Galambos Nándor (basszusgitár), Kovacsik Tamás (dob), Leczó Szilveszter (billentyűs hangszerek) és Tánczos István (szaxofon).
Munkásságukat több díjjal is elismerték, ezek közül kiemelkedik a Máté Péter-díj - a magyar könnyűzene legrangosabb állami kitüntetése - amelyet 2020-ban kaptak meg. 2023-ban pedig elnyerték a Petőfi Zenei Díjat, az Év zenekara lett az Ismerős Arcok.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/ismerosarcok">https://www.facebook.com/ismerosarcok</a>
<a href="https://www.instagram.com/ismerosarcokofficial/">https://www.instagram.com/ismerosarcokofficial/</a>
<a href="https://www.ismerosarcok.hu/">https://www.ismerosarcok.hu/</a>

Ismerős Arcok

Sárik Péter (1972, Cegléd) vérbeli all round zongorista, aki az elmúlt évtizedekben a jazz mellett számos más zenei irányzatban is kipróbálta magát: klasszikus műveket éppúgy előadott, mint pop-, latin és világzenei darabokat.
A 2007-ben alapított saját triójával (Sárik Péter – zongora, Frey György – basszusgitár, Berdisz Tamás – dob) rendszeresen turnézik Európában. A 2013-ban Fonay Tibor (basszusgitár) és Gálfi Attila (dob) csatlakozásával újraszerveződött Sárik Péter Trió az ország egyik vezető jazz-zenekara.
Emellett zeneszerzőként fontos nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket érnek el az Egyesült Államok és Nagy Britannia legjelentősebb dalszerzőversenyein.
Írt dalokat kedvenc énekeseinek, melyekből egy albumot jelentetett meg (Idebent-odakint), három darabot komponált a Recirquel Újcirkuszi Társulat részére, zeneszerzője és zenei vezetője volt a FINA Vizes Világbajnokság  záróeseményének, elindította a Jazzkívánságműsor koncertsorozatot, ahol a közönség kérhetett műfaji megkötés nélkül dalokat, életre hívta a Jazz All Stars sorozatot, ahol addig egymással nem játszó zenészek alkottak új csapatokat egy-egy koncert erejéig és készített gyermekeknek szóló jazz-mesejátékot is. (A világ összes kincse)
Sokat dolgozott Fábián Julival és Berki Tamással.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 270.

Sárik Péter

Az erdélyi magyar zenekar Szászrégenben alakult 2003-ban, egy gimnáziumi együttesből nőtte ki magát. Még abban az évben megjelent első nagylemezük, Titánium címmel. A dallamos rockzenét amolyan west-coast stílusban előadó csapat első nagyszabású koncertjét Szovátán adta, a Medve-tó-napokon, majd Marosvásárhelyen a Bikini előzenekaraként szerepeltek.
2006 nyarán Tusványoson Demjén Ferenc előtt léptek színpadra, 2010-ben a Kispál és a Borz előzenekara voltak a kolozsvári sportcsarnokban, 2012-ben pedig Homonyik Sándorral volt közös turnéjuk.
A zenekar tagsága gyakran cserélődött az elmúlt 20 évben, a jelenlegi felállásában az alapító tagok közül ott van a frontember, Szabó Előd énekes, valamint Géczi János billentyűs és Tisza Kálmán dobos. Mellettük 2023-ban Titán-tag Banga Dániel Gábor basszusgitáros és Pethő Csaba gitáros is.
Az évek során sorra jelentek meg az igényesen hangszerelt, tartalmat hordozó magyar nyelvű szövegekkel megírt, rádióbarát rockslágerekkel teletűzdelt stúdióalbumaik: Titánium (2003), 12 titok (2005), A legújabb holnap (2010), Titánium II. (2015), Égig érő fák (2017), 15 év Titán (2018), A szavakon túl (2023).
2005-ben a Médiabefutó elnevezésű tehetségkutatón a Romantikán túl című dalukkal megnyerték a Román Televízió és a Félsziget Fesztivál különdíját. A Transylvanian Music Awards-on kétszer is elnyerték Az Év Legjobb Rockzenekara kitüntető címet, 2012-ben és 2013-ban. Az eddigi legnagyobb sikerüket 2023 tavaszán aratták: Éjféli járat című számukkal megnyerték a DAL 2023 versenyt, és az ezzel járó Az Év Dala 2023, valamint a Petőfi Zenei Díj Év dala 2023 címeket.
HZ

Titán

Az 5 legszebb magyar szakítós szám a közelmúltból

A Dunán kezdi az évet az Analog Balaton

Bár az Analog Balaton tagjai – Zsuffa Aba énekes-gitáros és Vörös Ákos billentyűs – már gyermekként találkoztak egy balatoni színjátszótáborban, a budapesti illetőségű alternatív elektronikus zenekar történetének kezdete sokkal inkább 2012-re datálható. Ekkor, egyetemistaként látták viszont egymást ismét, egy Kinizsi utcai albérletbe költöztek, és míg magukat pusztították, teremtő energiáik közös kompozíciók formájában manifesztálódtak.
Éveken át zenéltek, írták a számokat, több lemeznyi, zömében félkész dal gyűlt össze számítógépeiken, de csak 2017-ben léptek először közönség elé. Hamarosan a hazai fesztiválok egyik legkedveltebb zenekarává váltak, illetve olyan közismert formációk előtt játszottak, mint az Elefánt, a Žagar vagy a Punnany Massif. Gyakorlatilag nem volt két egyforma koncertjük, mert műsoraiknak csak körülbelül kétharmada volt a kötött anyag, a többi a pillanatnyi hangulat inspirálta improvizáció.
Sokak által várt első és máig egyetlen albumuk a 2021-ben megjelent Lent, kilenc, még a „diákévek” alatt született dallal, illetve dalkezdemény befejezett, átdolgozott változatával. Könnyen befogadható, egyszerre monoton és dallamos szerzeményeik melankolikus, hangulatfestő szövegei hű lenyomatát adják szerzőik egykori életérzéseinek, megidézve egy lezárult korszakot. Mivel számos nótát „már csak végső formába kellett önteni”, a rajongóknak jóval kevesebbet kellett várniuk a következő Analog Balaton-kiadványra, a Csússz le című EP-re, amely 2022 októberében látott napvilágot.
CsO

Analog Balaton

A Дeva (Deva) művésznév Takács Dorina (2000) énekesnőt takarja, aki gyerekkorában néptáncolt és kórusban énekelt, középiskolásként az elektronikus zene, a techno és az ambient felé fordult, majd az ELTE-n zenekultúrát és vallástudományt tanult. 2020 tavasza óta adja elő saját – maga által folktronika stílusúnak nevezett – dalait, melyekben ősi népi motívumokat és törzsi rítusokat helyen modern zenei környezetbe. Inspirációs forrásként amúgy alt-Jt, Nils Frahmot, a Wevalt, Four Tetet, a Tame Impalát és Kodály Zoltánt szokta megjelölni.
A fiatal művész – aki 2022-ben az Európai Unió Music Moves Europe-díjának egyik díjazottja volt – 2022-ben jelentette meg bemutatkozó albumát (Csillag), melyről a Recorder kritikusa annyit írt: „Takács Dorina egyszerűen nagyon szépen énekel, gyakran több szólamban, kórusszerűen. […] a korábbi számainak egyértelműbb slágerességét bátran elhagyva itt egész lemezen keresztül épít egy ívet, hatásos, de nem kidekázott dramaturgiával.”
JBSz

Deva

Igényes zene, jó szöveg, nem csoda, hogy egy ország rajong értük

A popból és hiphopból merítkező zenekar 2016-ban alakult. A csapatot Molnár Csaba (Fura Csé), Szakács Gergő és Vincze Gergely (BLR) alkotja. 2018-ban Nem tudja senki című daluknak köszönhetően robbantak be a köztudatba, majd tovább növelték rajongótáborukat a Maradok távol című szám sikerével. 
 „A Follow the Flownál többnyire Csabi írja a szövegeket, és tőlem jön a dallam. Annyira egymásra találtunk, hogy előfordult, én írtam egy dallamot, ő pedig megírta hozzá azt, ami épp a fejemben járt a zeneszerzés közben.  Nem mondtam el neki előtte, egyszerűen érzi azt, hogy mi van bennem.” - mesélte Szakács Gergő a tagok közt lévő összhangról.
2018 nyarán elnyerték a Petőfi Zenei Díjátadón Az év felfedezettje díját, illetve ősszel jelölték őket a 2018-as MTV Europe Music Awardsra mint Legjobb magyar előadó, amit szintúgy nekik ítéltek oda. 2019-ben kiérdemelték az év videóklipjének (Nem tudja senki) járó díjat a Petőfi Zenei Díjátadón.
Első nagylemezük (Nem tudja senki) 2019-ben jelent meg, ezt követte 2021-ben az Ég És Föld; mindkét kiadvány platinalemez lett. Szakács Gergő a zenekarral párhuzamosan szólókarrierbe kezdett, 2022-ben látott napvilágot első önálló albuma, az Evolúció. A Follow the Flow harmadik albuma 2023-ban jelent meg Egyedül a sötétben címmel, legújabb dalukat pedig 2024 áprilisában tették közkinccsé Ilyenek vagyunk címmel.
BB

Follow The Flow

Ezek a fiúk tényleg úgy összeálltak, mint két kicsi legó

Lehet, nem is kell több új szerelmes dalt írni, a régieket is fel lehet dolgozni

Az akkor már több nagy slágert jegyző Fluor Tomi (Karácson Tamás, 1987, Várpalota) és a Hősökkel, illetve a Halott Pénzzel dolgozó Diaz (Csöndör László, 1987, Körmend) vezette, 2014-ben indult formáció első dala, a Rakpart zenéje tökéletesen megtestesítette a 2010-es évek közepének korszellemét, az elvágyódó, édesbús, „feelgood” hangulatot, a kellemes, jó érzéseket kiváltó, akár a giccsel is kacérkodó nyolcvanas évekbeli zenei megoldásokat. Dalszövege pedig nagyon eltalálta a kor fiataljainak nyelvezetét és még némi általános, felemelő tanulsággal is szolgált. Majd ősszel jött a következő dal, az Apuveddmeg, amellyel a Wellhello váratlanul a magyar popzene egyik legnépszerűbb produkciója lett.
2015 márciusában az Akvárium Klubban tartott fellépükre már alig lehetett bejutni, pedig ekkor még saját dalok híján Fluor és Diaz a korábbi szerzeményeiket énekelte, meg olyan ikonikus nyolcvanas évekbeli slágereket, mint például a Careless Whispers. Viszont nem sokra rá jött a következő Wellhello-sláger (Sokszor volt már így), majd a bemutatkozó EP, az Elnöki ügy, és a zenekar már teltházas koncertet adhatott a Budapest Parkban (ahol Fluor Tomi begipszelt lábbal vezényelte végig a bulit).
Az üstökösszerű indulást követően a zenekar a következő években is az élmezőnyben maradt, noha első két dala sikerét azóta sem tudta megismételni. Ráadásul a duó egy idő után szándékosan komorabb, érzelmesebb irányba mozdult el. A 2016-os nagylemezükön (#sohavégetnemérős) a bombasztikus slágerek és az 1980-as évekre reflektáló feldolgozások mellett (Gyere táncolj, Balatoni nyár) feltűntek a szomorúbb dalok (Késő már, Retúrjegy), majd az év egy Tankcsapda-feldolgozással zárult (Fiúk ölébe lányok).
2017-ben az Odaút és a Senki nem véd meg vezette be a tervezett új Zsáner nagylemezt, amely végül nem jelent meg, inkább 2-3 dalt adtak ki évente, amelyekből a Régi szőke, a Nem olyan lány és az Ölelni szavakkal keltett nagyobb feltűnést. 2018 végén Fluor Tomi összebalhézott a kísérőzenekarával, és noha később elcsitultak az indulatok, a nyilvánosság előtt lezajlott perpatvar mégis rossz szájízt keltett.
A Wellhello immáron nyolc éve szállítja a látványos, üzembiztos bulikat, a Budapest Parkot minden évben megtöltik, viszont a fesztiválokon már le-lecsúsznak a legnagyobb színpadokról és a legjobb idősávokról. A folyamatot a 2021-es második nagylemez (SSSS!) sem fordította meg: az egykori felhőtlen hangvételű, finoman ironikus buli-zenekar évek óta egyre érzelmesebb, bánatosabb zenét játszik, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy változtatni szeretnének ezen az irányon.
SzL

Wellhello

Társművészeti találkozó – Öt dal, amelyet filmekben is hallhatunk

A spanyol-kubai-magyar származású Henri Gonzalez „Gonzo” 2011-ben alakult formációjának stílusát előszeretettel nevezik vagabond rock and rollnak, és ebben a gitár, dob, fúvós hangszerek dominálta zenében az indierock, a folk és a karibi, illetve mediterrán hangulatok keverednek. Az eddig három EP-t (Museum of Clouds, 2012; Natural Cash, 2013, Sun in Splendour No. 14, 2015) és három LP-t (Fran Palermo, 2015, Razzle Dazzle, 2016, Crocodile Juice Bar, 2020) megjelentető zenekar évek óta a budapesti buliélet megkerülhetetlen zenekara.
Az ötgyerekes családban legidősebbként felnövő Henri Gonzo amúgy már tinédzserként játszott édesapja latin jazzes zenekarában, aztán ösztönösen lázadt a szülői világ ellen, és inkább az indie-rockban keresett fogódzót. Barátaival utcazenélt, megszülettek első saját dalai, majd lett saját zenekara is. A 2011-ben életre hívott, kezdetben öttagú Fran Palermo alig két évvel később feloszlott, aztán 2015-ben újraéledt és ma már nyolc-kilenc muzsikus alkotja (fontosabb tagok: Dimitris Topuzidis (gitár, ének), Árvay Gábor (billentyűsök), Pintér Benedek (basszusgitár), Ország Kornél (dob), Bihaly Áron (trombita).
Trópikus, jungle rock jellegű bulizós zenéjük növekvő népszerűségét jelezte, hogy első, címnélküli nagylemezüket 2015-ben már teltház előtt mutathatták be az A38 Hajón. Eddigi legutolsó anyaguk (Crocodile Juice Bar, 2020) pedig úgy lett kísérletezőbb és stilárisan szerteágazóbb, hogy közben hűek maradtak a tőlük megszokott hangzáshoz.
A zenekar eléggé öntörvényű dalszerző-frontemberéről, Henri Gonzoról az Index forgatott dokumentumfilmet, több neves magazin (ELLE, Instlye) készített róla több oldalas portrét, a Forbes beválogatta a „30 sikeres fiatal 30 alatt” összeállításába, szerepelt a Dalfutár harmadik évadában és az ő nevéhez köthető a FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film két betétdala (Jeopardy, Coin in the Fountain).
A kezdetek óta angolul éneklő Henri pályáján viszont a pandémia érdekes fordulatot hozott, a kényszerű karatén idején ugyanis sorra írta magyar nyelvű dalait, melyeket Henri Gonzo és a Papírsárkányok néven jelentet meg. 2022 márciusában megjelent első dala, a TV Hangyák, és a várhatóan 2023 tavaszán kiguruló album amolyan előfutáraként 2022 decemberében egy hatszámos, címnélküli EP-t adott ki.
JBSz

Fran Palermo

A Megasztár című televíziós tehetségkutató műsor harmadik sorozatának győzteseként csodálkozott rá az ország, ahogy maga is megfogalmazza, lényegében kétszer született: először 1985 novemberében a vajdasági Verbászon, másodszor 2006 májusában az említett műsor döntőjében. Mára korosztálya egyik legnépszerűbb dívája, munkásságát Máté Péter-díjjal ismerték el, nem mellesleg pedig 2022 februárjában hármasikreknek adott életet.
Vérbász csak a születési helye, általános iskoláját falujában, az onnan 18 kilométerre lévő Kishegyesen végezte, és bár szülésnőnek tanult, az életét már akkor is a zene jelentette. A TV2 a Megasztár-döntő után azonnal piacra dobta A döntőkben elhangzott dalok című albumát, de ő az igazi debütálásának a 2006 novemberében kiadott Ördögi angyal című CD-t tartja, többek között ezen hallgató első saját szerzeménye, a klippel is megtámogatott Aprócska blues. Miközben végigkoncertezte a 2007-es évet és fellépett a Hősök terén tartott ingyenes Kapcsolat koncerten, ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinkiben, ahol az Unsubstantial Blues–zal a kilencedik helyen végzett.
Az azóta évente-kétévente megjelenő újabb stúdió- és koncertalbumai rendre platinaminősítést érnek el,  Magdaléna Rúzsa címmel 2011-től éveken át önálló estet tartott a Pesti Színházban, szinte megszámlálhatatlan alkalommal adott teltházas koncertet a Papp László Budapest Sportarénában és a Művészetek Palotájában, 2022-ben felkérésre elkészítette a Nagy Fradi Lemez-re az Olé című dalt. Eddigi pályafutása során számos slágert jegyez, többek között az eredetileg horvát, de áthangszerelt dalt, a Gábriel-t, a Nélküled-et, a Presser Gáborral közös Angyal mellettem-et, az Érj hozzám-ot, a Hazatalálsz-ot, a csúcsokat döntő Szembeszél-t, a Rosszlány-t, az Elmegyek-et, vagy az újszülött gyerekei által inspirált Papírsárkány-t. 
Miként arra egy 2022-es <a href="https://egy.hu/kult/csakis-istentol-valo-lehet-hogy-a-hangoddal-vegigsimogathatsz-tizenketezer-embert-interju-ruzsa-magdival-112271">interjúban</a> rámutatott: „Egészen más az énekesi pálya, mint azt korábban elképzeltem. Szerintem mindenki úgy áll hozzá a munkához, ahogyan látja maga előtt a jövőt. Én kőkemény energiát fektettem az éneklésbe, mert tudtam: nem akarom elhaknizni az életemet. Szépet akartam teremteni, együtt akartam zenélni jó zenészekkel, és minden alkalommal lubickolni abban a valamiben, ami a színpadon történik. És az is bennem volt, hogy mit adok másoknak. A szerepléseken minden alkalommal mélyen magamba nyúltam, hogy a zenésztársakkal közösen valami olyan élményt adjunk, amit a közönség hazavihet.”
JBSz

Rúzsa Magdolna

Tíz koncert tíz évvel ezelőttről

A vízszimbólum sokszínűsége a dalszövegekben

Magyarország jelenlegi egyik legnépszerűbb hiphop zenekara, a Halott Pénz Marsalkó Dávid egyszemélyes projektjének indult 2004-ben. A név egyes vélemények szerint egyfajta szembenállást tükrözött a pénzközpontú, kivagyi rap attitűd ellen, Marsalkó azonban egy 2019-es interjúban leszögezte, hogy a kifejezést (deadmoney) a pókerből vette: az asztalnál ülők mondják ezt arra a játékosra, akinek szerintük semmi esélye a győzelemre. 
A formáció sokáig csak egy volt a sok pécsi hip-hop zenekarból: a 2009-es első album (Fejjel lefelé) és a 2010-es második (Fogyasztás előtt felrázandó) még nem mutatta meg a slágerpotenciált. Viszont már jól érzékeltette a frontember önazonos mondanivalóját, felemelő, pozitív dalszövegeit és remek szókapcsolatait.
Az országos ismertséget az ötletes klippel megtámogatott 2012-es Feneked a gyengém hozta el, majd a 2013-as évben érkezett az első közös dal a Halott Pénz „másik hangjával“, Járai Márkkal (Ugyanúgy hallasz) és egy újabb nagy sláger (a Diaz-zal és Menthával közös Hello lányok). Az év végén publikált harmadik albumot (Szólj anyunak, hogy a városban vagyok) már egy héttagú zenekar szólaltatta meg az A38 Hajón, melyben Marsalkó és Járai mellett Boros „Venom” Gábor DJ-zet, Prifer Barnabás gitározott és vokálozott, Papp Samu billentyűzött, Mihalovics „Ninja” Dávid basszusozott és Varga Mátyás dobolt. Az én legjobb rap vagy hip-hop kiadványának járó Fonogram-díjat elnyerő lemez még három kisebb slágert fialt (Hétfő, szerda, szombat, kedd, Minden szobába kell egy álom, Farkasok dala), és nem késett sokat az első MR2 Akusztik, Eleven és Nagy-Szín-Pad fellépés sem.
2014-ben két új dal (Nem érinthet meg, Valami van a levegőben) érkezett, majd 2015-ben jött a nagy áttörés. A Wellhello-val közösen ők jegyezték a Volt Fesztivál hivatalos himnuszát (Emlékszem, Sopronban), a formáció mindeddig egyetlen feldolgozásdala, a Darabokra törted a szívem pedig a magyar popzenei élet élvonalába katapultálta őket. A Halott Pénz első ízben játszhatott teltház előtt az Akvárium Klub nagytermében, kétszer megtöltötte a Budapest Parkot, a Valami van a levegőben pedig elnyerte Az év dalának járó Fonogram-díjat.
A 2016-os album (Ülni. Örülni. Megőrülni.) további nagy slágereket fialt (Majd, Erre még meghívlak, Máshogy néztél rám), taroltak a Petőfi Zenei Díj átadón (Az év dala, Az év együttese, Az Év videóklipje. Az újabb daluk (Élünk kellett volna) révén a 2017-es Petőfi Zenei Díjátadón szintén remekül szerepeltek (Az év videóklipje, Az év együttese, Az év férfi előadója), majd jött két sláger, a Pécsről és a fiatalkori élményekről szóló Otthon, és a szomorkásabb Ahol a május földet ér.
Ezen a nyáron a legnagyobb hazai fesztiválok legnagyobb színpadjaira hívták őket, ez a diadalmenet 2018-ban is folytatódott. Miközben sorra hozták ki az újabb slágereket (Mindenre ráveszel, Hajtól szívig, Amikor feladnám), melyek közül az utolsó azóta is gyakorta koncertzáró szám. A zenekar a 15. születésnapját a VOLT Fesztiválon ünnepelte, olyan sztárvendégekkel, mint Rúzsa Magdi, a Wellhello, Papp Szabi, Mentha, vagy Bérczesi Robi. Az i-re a pontot pedig az első, nagysikerű Budapest Sportarénás koncertjük tette fel 2019 decemberében.
A pandémia első hulláma idején jelent meg a Melletted, majd 2020 őszén a Rúzsa Magdival közös szám, a Szeretni, akit nem lehet. Majd érkezett az újabb nagylemez (Ha mindenkit boldoggá akarsz tenni, árulj fagyit), amit 2021 tavaszán szinte naponként és dalonként „szivárogtatott ki” a zenekar. Közülük a legnépszerűbb talán a Szívedből minden kell és a Nincsen véletlen, de a két OHNODY-val közös dal is emlékezetes maradt (Többet kéne mosolyognom, Aki elvisz majd messze). Majd a karanténidőszak lezárásával 2022-ben jött a következő teltházas Budapest Aréna koncert, egy vadonatúj dallal (Mielőtt megismertelek).
SzL

Halott Pénz

Pápai Joci (Tata, 1981) már korán kapcsolatba került a zenével, mivel bátyja hatására 4 évesen elkezdett gitározni. Nagy hatással volt rá a rock, a pop, a soul és az R&amp;B zenei stílus. 2017-ben és 2019-ben is ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon – Kijevben és Tel-Avivban.
A nagyközönség előtt először 2005-ben mutatkozott be a TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorának második évadában. A verseny után önálló nagylemezzel (Vigaszdíj) debütált, ezt követően csak kislemezekkel jelentkezett. Szoros kapcsolatot ápol Molnár Ferenc Caramellel, akivel gyakoriak zenei együttműködései is. „Caramellel a mi barátságunk nagyon régi, több dalomban is írt már szöveget. (…) Nagyon érzi az én lelkemet, az én világomat.” – nyilatkozta az énekes.
BB
 
<a href="https://www.facebook.com/papaijociofficial/">https://www.facebook.com/papaijociofficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/papaijoci/">https://www.instagram.com/papaijoci/</a>

Pápai Joci

Tóth Gabi (1988) ismertségét nemcsak hangjának és dalainak, hanem a közéleti szerepléseit bíráló, illetve a magánéletének eseményeit rendszeresen kiteregető bulvársajtónak is „köszönheti”.  
Pályája nővéréhez, Tóth Verához hasonlóan Tapolcáról indult, majd a Megasztár tehetségkutató versenyen folytatódott, melyre 2004-ben ő is benevezett és ahol – Caramel és Palcsó Tamás mögött – a harmadik helyen végzett. Elnyerte a „2005 legjobb női hangja” címet és felkeltette a – Tóth Vera albumait is gondozó – Magneoton figyelmét, így hamarosan megjelenhetett Fekete virág (2005) című debütáló albuma. A korongot a Művészetek Palotájában mutatta be a TNT kíséretével, címadó dalához és a Vágyom rád című nótához videoklip is készült.  Második stúdióalbuma 2010-ben látott napvilágot Elég volt! címmel. Ezen a korongon hallható a Hooligans együttes énekesével, Csipával előadott Valami Amerika még című szerzemény is, amely a Valami Amerika 2 című film főcímdalaként vált országosan ismertté. Ugyancsak ő énekli az RTL klub Való Világ című valóságshow-ja negyedik évadának, valamint a tévécsatorna fikciós reality sorozatának, az Éjjel-nappal Budapest-nek a főcímdalát.
Az énekesnő a Dal című eurovíziós előválogató versenyen is kétszer megmérette magát: 2012-ben a Nem kell végszó című dallal, 2017-ben pedig a Freddie Shumannal és Lofti Begivel közösen előadott Hosszú idők című szerzeménnyel sikerült egészen a döntőig eljutnia, de végül sem a bakui, sem a kijevi könnyűzenei seregszemlén nem ő képviselte Magyarországot. Pályája kezdetétől gyakran feltűnt különböző tévéműsorokban: több alkalommal volt az X-Faktor mentora, mentorsegédje, sztárvendége vagy zsűritagja, de Hal a tortán, a Vacsoracsata, a Séfek séfe, a Csináljunk fesztivált, a Sztárban sztár, illetve a Dancing with the Stars című produkciókban is látható volt. Szerepelt az Egy bohém rapszódiája (2009), a Finito (2013) és a Shrek a musical (2016) című zenés színházi darabokban, fellépett az olasz Il Volo popera trió 2023-as budapesti koncertjén és 2024-ben a Tina Turner emlékére című előadásban találkozhatott vele a nagyközönség. Művészi tevékenysége elismeréséül 2010-ben és 2012-ben neki ítélték az év magyar női előadójának járó BRAVO OTTO-díjat, 2023-ban pedig az év női előadóját megillető Petőfi Zenei Díjjal tüntették ki. 
Bár az utóbbi években is rendszeresen fellépett és a televízióban is gyakran látható volt, főként a közéleti szerepléseit bíráló, illetve a Krausz Gábor sztárséffel kötött házasságáról és válásáról szóló bulvárhírekkel volt tele a sajtó. Magánéleti problémái ihlették legutóbbi, Átkozott nyár című dalát is, amely 2023 októberében látott napvilágot.
CsO

Tóth Gabi

Tóth Vera (1985) azon kiváló hazai énekesnőink egyike, akinek sikerült lelépni a popipar futószalagjáról, megtalálnia saját útját, zenekarát, és elérnie, hogy fellépései ne csak a közönségének, de neki magának is örömet jelentsenek.
A tapolcai születésű Tóth Vera már óvodásként kitűnt különleges zenei érzékével, majd a zenei tagozatos általános iskolában és Wöller Adél musical stúdiójában megszerezte mindazt a tudást és tapasztalatot, amellyel 18 évesen bekerülhetett a 2003-ban induló Megasztár tehetségkutató verseny válogatójába. Miután minden héten más műfajban bizonyított, kiemelkedő teljesítményével a döntőbe jutott, amit a közönségszavazatoknak köszönhetően sikerült megnyernie. A győzelem egyben zenei karrierjét is elindította: országosan ismert és elismert énekesnő vált belőle, 2004-ben megkapta az „Év hangja” címet és még ugyanebben az évben megjelent első albuma, az Ébren álmodom. A Rózsa István producerrel és a László Attila vezette stábbal készült korong aranylemez lett és a MAHASZ Toplistáján a 2. helyig jutott.
Ezután kétévente adott ki újabb albumokat: a Valami más 2006-ban, a Tóth Vera 2008-ban, a Zene kell nekem pedig 2010-ben látott napvilágot, olyan slágerekkel, mint a Nem baj, hogy semmi sem jön könnyen, a Sorskerék, a Mond miért pont ő vagy a Nem kell valaki másé. Együtt dolgozhatott Horváth Charlieval, Demjén Ferenccel, Somló Tamással és Balázs Fecóval, szerepelt az Egy bohém rapszódiája(2009) és a The Blues Brothers (2012) című zenés színházi darabokban, továbbá számos elismerést is kapott: 2005-ben Bravo Otto-díjjal és Miniszteri Elismerő Oklevéllel, 2008-ban Artisjus-díjjal, 2010-ben Magyar Toleranciadíjjal jutalmazták. 
A mérleg másik serpenyőjében azonban ott voltak az ideje nagy részét kitevő egyszemélyes, félplaybackes fellépések, amelyekkel egyre kevésbé tudott azonosulni, majd 2012-től inkább a saját kezébe vette az irányítást. Zenekart alapított Tóth Vera Quartett néven Molnár Tibor Attila szájdobossal, Duka László hegedűssel és Dr. Bérces Vitya billentyűssel, fellépéseiken a Tóth Vera-dalok mellett a dzsessz, a pop és blueszene gyöngyszemeiből válogatnak. Sokat koncertezik a Budapest Jazz Orchestrával, míg az Éles Gábor Trióval Let Yourself in Groove címmel készített közös korongot 2013-ban. Két évvel később Gyémánt című dalával bekerült a 2015-ös Dal döntőjébe és Gyémánt a címe annak a személyes naplóbejegyzései alapján, 2015-ben megjelent kötetnek is, melyben a popipar könyörtelenségével, a sztárság kihívásaival és a bulvármédia támadásaival szembeni küzdelmét tárja az olvasók elé.
Pályája kiemelkedő eseményei közé tartozik Dés Lászlóval közös 2017-es turnéja, melynek végén a Budapest Arénában adtak teltházas koncertet, ahogyan Random Trip csapatával való együttműködés és első koncertlemeze, a Budapest Jazz Orchestrával készült Christmas Live 2019-es megjelenése is a jeles események sorát gyarapítja. Ugyanebben az évben indították el későbbi férjével, Pauli Zoltánnal Együtt megyünk című vlogjukat, melyban az országot járva különleges szálláshelyeket, termelőket, séfeket, ételeket, borokat és borászokat mutatnak be. Teszik mindezt sok zenével, mert Tóth Vera szerint a gasztronómia akkor az igazi, ha az íz élménye zenével is találkozik.
 CsO 
Forrás:
Tóth Vera, Wikipédia
Tóth Vera – Biográfia, Tóth Vera honlapja

Tóth Vera

Jön a cigány Rómeó és Júlia

Kosssuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző
Hangszerei: hegedű, koboz, gitár, bőgő, ütősök
Testvérével, Szarka Gyulával a Ghymes együttes alapító tagja. Emellett 2016-ban szólókarrierbe kezdett, és folyamatosan koncertezik a Szarka Tamás és zenekara formációval is.
Saját honlapja szerint több mint háromezer koncertet adott a világ huszonnyolc országában, négy nagykoncertet a Budapest Arénában, koncertezett Al di Meolával, a Harlem Gospellel, Miklósa Erikával. Közel félezer dal zeneszerzője és szövegírója, Első szimfóniáját 2006-ban mutatta be a Zeneakadémián. Egész estés darabokat írt Máriáról, Benyovszky Móricról, Dózsa Györgyről, megkomponálta az Üvegtigris 2. film zenéjét, Éden földön című zenés fantáziáját 2015-ben mutatta be budapesti Nemzeti Színház,. Ő írta a 2018-as augusztus 20-i budapesti tűzijáték zenéjét, mely Szent Istvánról és Magyarországról szólt, 2020-ban megszületett Missa Missio című szakrális műve.
Számos rangos elismerés birtokosa, többek között háromszor is megkapta a Petőfi Zenei Díjat (2023 és 2024 - az év zenei felvétele, 2025 - Életműdíj), Magyar Örökség Díjban részesült (2008),  Fonogram (2005), Artisjus (2005), eMeRTon (2002) és kétszeres Arany Zsiráf-díjas (2001, 2002).

Szarka Tamás

A lokomotív fűtője volt, mígnem férje disszidált

Az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb szövegírója. Különösen Presser Gáborral alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, akivel közösen az Omega és a korai Locomotiv GT legjelentősebb dalait jegyzik. Miközben olyan előadók számára is írt dalszövegeket, mint – időrendi sorrendben haladva – Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Bontovics Kati, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Szörényi Örs, Keresztes Ildikó és Varga Miklós. Zárkózott ember, egyszer így jellemezte magát: „Olyan vagyok, mint a parázsló tűz – aki közelebbről néz, többet érez belőlem.”
1943. augusztus 30-án az akkoriban Magyarországhoz tartozó Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény alapján a családnak menekülnie kellett, Szentendrére költöztek, ott is nőtt fel. Gyermekkorában olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, az irodalom és a színház vonzotta, s bár az ELTE jogi karán diplomázott, 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, és már hallgatóként különféle lapokban publikált. Az Omega dobosa, Laux József feleségeként ismerkedett meg Presser Gáborral, és onnantól csak úgy ontották a dalokat. Ő írta például a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Halott virágok, a Petróleum lámpa, a Tízezer lépés és hát persze a Gyöngyhajú lány szövegét. 
Az Éjszakai országút című 1970-es Omega LP után azonban Laux és Presser kivált, és létrehozta a Locomotiv GT-t, Adamis Anna pedig velük tartott. Ő jegyzi az LGT első öt nagylemezén a dalok többségének szövegét, hozzá kötődik többek között az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, a Miénk itt a tér, az Ő még csak most tizennégy, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, az Álomarcú lány vagy a Ha a csend beszélni tudna. Emellett ő írta az LGT első két angol nyelvű albumát. Nem mellesleg pedig az 1973 márciusában bemutatott, több mint négyszáz előadást megért Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical dalszövegeit (köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad és az Arra születtem) is.
Laux József 1976-os disszidálása után Adamis Anna itthon maradt (később el is váltak), de ezzel Presserrel a munkakapcsolata is megszakadt. Két évvel később Szörényi Leventével közösen Kovács Katinak írt albumot (Életem lemeze, 1978), majd Jakab Györggyel és Másik Jánossal egy másikat Bontovics Katinak (Ártatlan bűn, 1979). Gross Arnold grafikusművésszel közös könyvet adott ki (Versek és képek, 1979). A nyolcvanas-kilencvenes években pedig főként színészalbumok dalszövegeit jegyezte (Ruttkai Éva: Ruttkai, 1982; Darvas Iván: Összegyűrt szavak, 1983, Bács Ferenc: Tolvajlásaim, 1991, Szörényi Örs: Percemberek, 1996), illetve publikált egy gyermeklemezt (Tintás ujjak, 1993). 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darab szövegeinek egy részét jegyzi, 1999-ben pedig Vukán György Black Advent című operának a librettóját írta.
1987-ben jelent meg címnélküli szerzői lemeze.
1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa Pro Urbe Díját vehette át. Életpályája elismeréseként pedig 2023-ban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
JBSz

Adamis Anna

Bagossy Norbert

Szepesi Mátyás (1975, Budapest) gitáros, énekes, dalszövegíró és producer, a Konyha zenekar frontembere.
14 éves korában kezdett el gitározni. Zenei pályafutása az Egyszercsak nevű formációban indult, amelyet két barátjával, Giret Fruzsina énekesnővel és Mester Miklós basszusgitárossal alakítottak 1997-ben. Az első öt évük kemény felkészülés volt, amely alatt klubokban zenéltek, dalokat írtak és próbáltak rálelni saját egyedi hangzásvilágukra, amelyet végül a populáris rockzenében találtak meg. A végleges felállás 2002-ben alakult ki, amikor az együttes két újabb taggal gyarapodott: ifj. Födő Sándor billentyűs-ütőhangszeressel, valamint Árkosi Péter dobossal. Két nagylemezük is megjelent a Tom-Tom Records gondozásában: Egyszercsak (2002), Megintcsak (2004). A formáció 2005-ben feloszlott.
Szepesi közben már más előadóknak is írt dalszövegeket. 2010-ben megalakította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-konyha-7961">Konyha</a> zenekart. Ő a hatvanas-hetvenes és a kétezres évek elejének garázsos-karcos gitárzenéit egyaránt idéző trió gitáros-énekese. A zenekar azóta is a nyári fesztiválok állandó fellépője. A Dal 2019 televíziós verseny során az elődöntőig jutottak. 2021-ben már az ötödik nagylemezüket adták ki. A Konyhával párhuzamosan 2011-2018 között Szepesi Mátyás a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-magashegyi-underground-4254">Magashegyi Underground</a> gitárosa is volt. A két szerepkörről így nyilatkozott 2015-ben az A38 Magazinnak: "... a kettőben teljesen más feladatom van - ott gitáros vagyok egy karizmatikus énekesnő és három termékeny dalszerző mellett, itt énekes-frontember és dalszerző vagyok - így sokkal jobban tudok mindkét csapatban arra koncentrálni, hogy azt nyújtsam, ami az adott dalba-szituációba-satöbbi a legjobban kell." 2019-ben aztán a Magashegyi Underground közleményben jelentette be, hogy Szepesi Mátyás a továbbiakban nem koncertezik a zenekarral, de ezután is velük marad, mint menedzser és szövegíró.
A színpadon általában kalapban megjelenő zenész emellett 2011-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-trip-7592">Random Trip</a> koncertek alkalmi közreműködője. Sikerei közül kiemelkedik az, hogy A Dal 2019 legjobb dalszövegírója díjat a Százszor visszajátszott című dalért neki ítélték oda, valamint ugyanabban az évben a Petőfi Zenei Díjátadón elnyerte a legjobb dalszövegírónak járó kitüntetést. Ezután külsős dalszövegírói felkéréseknek is eleget tett (Margaret Island, Biga, Takács Nicolas, Hooligans, Odett, Nagy Bogi, Veress Mónika Nika). 2019-ben indította a Rímek párban című előadás-sorozatot, amelyben dalszövegírókkal beszélget. Emellett évek óta aktív szervezője nyári dalszövegíró táboroknak. Ő a kuratóriumi elnöke a Fábián Juli Emlékalapítványnak, amelynek célja olyan zenészek támogatása, akik hosszan tartó betegség miatt nem tudnak fellépni-alkotni-dolgozni.
Szepesi Mátyás 2022-ben az Artisjus Év dalszövegírója díját vehette át.
HZ

Szepesi Mátyás

Lepés Gábor

Molnár Tamás

Füstös Bálint

Lukács László (énekes)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező.
Bereményi Gézát (született Vetró Géza, Budapest, 1946) hat éves koráig anyai nagyszülei, Bereményi Sándor és Róza nevelték Budapesten, a Teleki tér 9-ben. Mikor hatéves korában az édesanyja újból férjhez ment, vezetékneve Róznerrel változott, 24 évesen viszont felvette az anyai nagyapja nevét, és első publikációi már Beremény Géza néven jelentek meg. 
Közben elvégezte az ELTE-én az olasz–magyar szakot, szinkrondramaturg lett, 1978-től pedig szellemi szabadfoglalkozásúként élte az értelmiségiek életét. A rendszerváltozás után előbb a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője lett, 2012 és 2017 között a fővárosi Thália Színház főigazgatója volt. Mellette alkalmanként filmeket rendezett, melyek közül az Eldorádó (1989), A turné (1993) és A Hídember (2002) a legjelentősebb. 
Popkulturális szempontból viszont kétségkívül a legfontosabb, hogy 1970-től <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a> alkotótársa, dalainak szövegírója volt. Emellett írt lemezeket Udvaros Dorottyának (Átutazó, 1985), Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek (Hallgass kicsit, 1987), illetve Für Anikónak (Nőstény álom, 2006), valamint dalokat Gerendás Péternek, a 30Y-nak és az utóbbi években a Halott Pénz-tag Járai Márknak. 
1970-ben Cseh Tamással nem éppen ideális körülmények között ismerkedett meg. Miként a 24.hu-nek 2022 nyarán adott <a href="https://24.hu/kultura/2022/09/22/beremenyi-geza-interju-beremenyi-kalapja-portrefilm-cseh-tamas-jarai-mark-magyar-copperfield-irodalom-film-politika/">interjújában</a> mesélte: „Tamás akkor épp üldöztetési mániásnak mutatkozott. Azt gondolta, hogy belügyis vagyok, akit ráállítottak. Ezért nem volt hajlandó a novelláskötetemet sem elolvasni.
(…) Találkozásunk előtt amúgy sosem hallottam énekelni. Amikor másnap délután fölmentem hozzá, játszott egy dallamot, amiből annyi kiderült, hogy folyamatosan tud játszani gitáron, és a saját dallamát játssza, és franciás jellegű, tehát sanzonszövegfélét kéne írnom. Megírtam a szöveget, nagyon gyorsan, elé toltam, hogy énekelje vissza. Még betűzte, de már meg lehetett állapítani, hogy saját hangja van. Aztán írtam egy másodikat még aznap, a Vacak kis város című dalt. 
(…) A Vacak kis város jó volt, így már másnap odaköltöztem hozzá, és megint írtunk. Akkor azt gondoltam, hogy megy ez, csak lehet, hogy billenékeny, és itt egy idő múlva már bajok lesznek. (…) Megállapodtunk, hogy addig folyik az együttműködésünk, amíg az egyikünk azt nem mondja, hogy elég volt. Ha valamelyikünk ezt mondja, a másiknak nem szabad megkérdezni, miért, hanem alá kell vetnie magát, és akkor egyszerűen megszakad a dolog. Ezt követően együtt laktunk másfél vagy két évig, akkor én mondtam azt, hogy elköltözöm. Nem kérdezte, hogy miért.”
Az együttműködés azonban szerencsére ezzel nem szakadt meg, folytatták tovább, sorra születtek a dalok, százával írták őket, de sokáig ezek nem jutottak el a nagyközönséghez. Aztán Cseh Tamás szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjében, ennek kapcsán kereste meg őket Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója, ahol Cseh Tamás – Kecskeméti Gábor, Márta István és Novák János kíséretében – 1973 márciusában debütált. 1975 telén Cseh megismerkedett Másik Jánossal, és kettejük egyfajta zenei levelezéséből született meg a Levél nővéremnek című önálló est, majd az azonos című nagylemez. 
Cseh és Másik útjai ezt követően ugyan elváltak, de Cseh Tamás tovább írta a dalokat Bereményi Gézával, melyeket 1978-től önálló estként rendre bemutattak (és az estek anyagai nagylemezen jelentek meg). És lettek azok a hetvenes és a nyolcvanas évek egyik legpontosabb szonikus dokumentumai. Mígnem 1982-ben megszakították a közös munkát. Hét évvel később azonban újabb dalokat írtak együtt, és tették ezt a továbbiakban is – lényegében CsehTamás 2009-es haláláig. 
Alkotótársként fura szimbiózisban éltek egymással, Bereményi sorai, mondatai abszolút hitelesen hangzottak Cseh Tamás szájából. Mondhatni, önazonosan. Cseh sokszor hangoztatta baráti társaságban, hogy ő is tudna dalszövegeket írni, csak „a Géza megszakította ezt a képességét. Elvette tőle.”
Miközben persze emiatt időnként kellemetlen helyzetekbe is került. Miként Bereményi az említett interjúban nyilatkozta: „Élve az alkotói szabadságommal, én a saját problémás nőügyeimet írtam meg a dalokban. Szomorú, szerelmes dalszövegek voltak. Egy alkalommal a Tamást körbevették a női rajongók, és épp dicsérték, hogy milyen szépek a dalok, a szerelmes dalok is, csak hát szomorúak. A dicséretet elfogadta, de ennél a résznél élénken tiltakozott, és azt mondta: »Ezek nem az én nőim, ezek a Géza női. Az én nőügyeim sokkal szebbek, és nem ilyen tragikusak.« Ez volt az egyetlen alkalom, amikor tiltakozott valami ellen. De amúgy mindent elfogadott, amit írtam.” 
Becslések szerint az évtizedek során mintegy 1300 közös daluk született.
JBSz

Bereményi Géza

Szabó Balázs

Lotfi Behnam, azaz Lotfi Begi, a hazai elektronikus zene egyik legismertebb arca Teheránban született 1982-ben. Gyermekként költözött családjával együtt Magyarországra.
16 évesen állt először DJ-pult mögé, és azonnal kiderült, hogy ösztönös tehetség. 2000-ben útjára indította a Pulzárt, amely az első rádiós műsor lett hazánkban, ami kizárólag a 21. századi elektronikus zenére épült. Underground techno DJ-ként a Collins &amp; Behnam duó tagja volt (Collins: Némethy Gábor). Zenéiket olyan ikonikus nevek játszották, mint Carl Cox vagy Felix Da Housecat.
A Mayday himnuszokkal, klubszettekkel bejárta a világot Hollandiától Japánig. Ezt követően 2008-ban megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-compact-disco-48784" target="_blank" rel="noopener">Compact Disco</a> formációt Walkó Csabával, amellyel 2012-ben Magyarországot képviselték az Eurovíziós Dalfesztiválon. A formáció slágere volt az I’m in Love.
2018-ban kivált a Compact Discóból, és producerként, remixerként olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Rúzsa Magdi (Ég és föld, Szerelmes vagyok beléd) Pápai Joci (Kicsit őrült) vagy Tóth Gabi (Hosszú idők), de zenélt a Kozmixszal, a Swing á la Djangóval, Curtisszel, Mező Misivel és számos más előadóval.
A Rádió 1 Live Mix műsorvezetőjeként is több százezer hallgatót vonzott. Karrierje során 9-szeres platinalemezes előadó lett, Fonogram-, MTV Music Awards- és Petőfi Zenei Díjat is nyert. Legnépszerűbb dalai 25 milliós (Háborgó mélység 2) és 58 milliós (Valahonnan) megtekintéseket értek el a YouTube-on.
2024-ben pályafutásában új korszak indult: visszatért gyökereihez Benham néven. A cél: kompromisszumok nélküli, letisztult elektronikus zene. Az új projekt első fellépése 2024 áprilisában volt Budapesten a Dojo-ban. Legutóbbi dala, a Buraival közösen készített Menedék 2025. februárban látott napvilágot.
BA, HZ

Kapcsolatok