Song/name

Szállj fel magasra

Az 1970-es évek második felének kétségkívül legnépszerűbb hazai rockcsapata, amelyet akkoriban társadalmi méretekben is divat volt szidni vagy dicsérni, mennybe meneszteni és pokolba taszítani, a zenekar és zenéje ürügy lett a legkülönbözőbb zenei, társadalmi, politikai vitákhoz. 
A Piramis ritka szerencsés pillanatban érkezett a hazai rockvilágba. A társadalmi szervezetektől, intézményektől a szükségesnél és igényeltnél kevesebb figyelmet kapó fiatalok számára az általuk kínált kemény rockzene segített az eszmélésben. Zenéjükkel, dalszövegeikkel ők fejezték ki először ennek az új generációnak a hangulatát, érzéseit, vágyait. Koncertjeik alkalmat nyújtottak a fölös energiák és indulatok levezetésére, néhány órára még valamilyen közösségi összetartozás illúzióját is megteremtették. Így vált szinte hónapok alatt „szükségletzenévé”, a fiatalok kizárólagos zenei táplálékává a kemény rock. S így lett a Piramis „szükségletzenekar”.
Két tapasztalt és tehetséges zenész, Som Lajos (1947–2017, basszusgitár) és Köves Miklós (1949, dob) 1974-ben Svájcban és Nyugat-Németországban vendéglátózás közben határozta el, hogy új rockzenekart alapít. A nevet is kitalálták hozzá: a Piramis megítélésük szerint jól kifejezte, hogy az együttes biztos alapokon nyugszik, egyben az ég, azaz a sikerek felé tör. Elsőként az ekkor a Non-Stopban zenélő Závodi Jánost (1947, gitár) szervezték be, aztán a Nautilus-tag Gallai Pétert (1953–2019, billentyűk, ének), majd 1975 januárjában csatlakozott hozzájuk egy másik billentyűs, a Szabadkán született Lévay Tibor.
Kezdetben instrumentális zenét játszottak, aztán – mivel rájöttek, a sikerhez slágerek kellenek – Gallai lépett elő énekesnek, koncertenként négy-öt szám erejéig. 1975 nyarán a balatoni Koktélhajón „csapattréningeztek”, a nyár végén a jugoszláv állampolgár Lévaynak el kellett hagynia az országot (állítólag valutaügyek miatt utasították ki). És Som ekkor megszerezte a korszak első számú tinédzsersztárját, a Generál énekesét, Révész Sándort (1953).
Bemutatkozó kislemezüket egy sodró rockos és egy lírai dallal (Becsület / Szállj fel magasra) – mintegy meghatározva profiljukat – 1976-ban adták ki, jelentős sikert aratva. 1977 májusában megjelent első nagylemezük mai füllel hallgatva is tele van remek dalokkal és hangszeres futamokkal. Még ebben az évben – a siker fokozása érdekében – elindultak a Metronóm ’77 fesztiválon, ahol Égni kell annak, aki gyújtani akar című dalukért megkapták a közönségdíjat. Az év végi szokásos Popmeccs-szavazáson pedig már négy kategóriában (énekes, basszusgitáros, zenekar, dal) is az élen végeztek.
A Piramis kétségkívül 1978-ra érkezett el pályája csúcsára. A harmadik szolidaritási rockfesztiválon 38 ezer néző ünnepelte őket (illetve az előttük fellépő Minit és P.Mobilt), december 23-án pedig a téli időjárás ellenére is 8 ezer fiatalnak kívánhatott Révész Sándor boldog ünnepeket az Ifipark szabadtéri koncertjén.
Ebben az évben jelent meg a második, meglehetősen egyenetlen színvonalú lemezük is, amelyet a kritika és a rockszakma eléggé fanyalogva fogadott, a közönség viszont – elsősorban a rajta található slágerek, a Gyere közelebb, az Őszintén akarok élni és az Ajándék miatt – továbbra is szeretett, ismét bőven több mint százezer példányban fogyott el. Ugyanez történt a következő évben piacra dobott, technikailag is rosszul szóló Piramis III-mal is, majd – talán kárpótlásként? – még karácsony előtt a boltokba került az ősszel, az Ifjúsági Parkban adott nagysikerű koncertjük esszenciája, A nagy buli.
1980-ban elkészítették az Erotica című anyagot, de ekkor Révész már teljesen eltávolodott társaitól, és végül 1981-ben a keletnémet turné utolsó koncertjén bejelentette, hogy vége. A többiek Piramis Plusz néven még próbálkoztak, de Som Lajos és Köves Miklós „aranyügye” 1982 végén végképp pontot tett a Piramis pályájának végére.
1992-ben még egyszer összeálltak, és az év végén öt alkalommal is megtöltötték a Budapest Sportcsarnokot. Az egyaránt ötvenedik születésnapját ünneplő Som és Závodi 1997-ben Száz év zene címmel adott ki közös nagylemezt, amelyen a Piramis nyolc dalát játszották fel újra, különböző énekesekkel. 2006-ban ismét dupla Piramis-bulit tartottak a Budapest Sportarénában, majd 2009-ben létrejött a Piramis Plusz (Nyemcsók János énekessel), 2016-tól pedig Révész és Závodi Piramis-évek címmel turnézott közösen.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 369–375.
Kapcsolat:
<a href="https://piramiszenekar.com/">https://piramiszenekar.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/piramiszenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/piramiszenekar/?locale=hu_HU</a>

Piramis

Gallai Péter (1953-2019) zeneszerző, billentyűs, énekes, aki az 1970-80-as évek egyik legsikeresebb rockzenekarának, a Piramisnak volt a tagja, és aki később játszott a Bikini együttesben is.
1953. október 5-én született Budapesten. 1971-ben alapította első együttesét. 1974-ben végzett a Konzervatóriumban. Első ismertebb zenekara a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-nautilus-6744">Nautilus</a> volt, velük egyetemi klubokban lépett fel. 1974-ben alapító tagja lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-piramis-9305">Piramis</a>nak. A hard rock csapat a hetvenes évek második felében talán a legnépszerűbbnek számított Magyarországon. Ma már szinte elképzelhetetlen ismertség és rajongás vette körül a zenekart. Lemezeik több százezres példányszámban keltek el, Piramis őrsök alakultak, verseket írtak hozzájuk, a zenészek úgyszólván nem tudtak kimenni az utcára, mert láttukra leállt a forgalom. Gallai Péter számos Piramis-dal szerzője, illetve énekese volt, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Szabadnak születtem, a Szállj fel magasra, a Mikor megszülettem, a Nem tudom, vagy a Más helyen keress. Révész Sándor énekes távozása után az 1982-es Piramis Plusz lemezen és a koncerteken kizárólag ő énekelt. 2006-ban így emlékezett frontember-szerepére: „hihetetlenül nagy szenvedés volt. [...] Még a stúdióban ment is, de amikor nekem ugrálnom kellett a színpadon... Nem szeretném többet csinálni. Ez nem nekem való.” A Piramis végül 1982-ben felbomlott.
Ezután a Bergendy együttessel zenélt, amelyből rövidesen kilépett, nem tudott azonosulni a szalonzenekar stílusával. Pár éves külföldi zenélés után 1985-től 2002-ig a szintén hatalmas népszerűségnek örvendő - már D. Nagy Lajossal felálló - <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bikini-10606">Bikini</a> együttes tagja volt. Gallai Péter billentyűjátéka és hangja a zenekar tizenhárom lemezén hallható, emellett a zeneszerzésből is kivette a részét.
Fábri Péter író, költő, dalszövegíróval Kolumbusz címmel írt gyerekoperát (1993), és zenés mesejátékot (Alice Csodaországban, 1999), továbbá a Gallai-Fábri szerzőpáros színészeknek is készített lemezanyagokat (Kováts Kriszta, Szakácsi Sándor). Kováts Krisztával duóalbumuk is megjelent (KettősPont, 1999). 1997-től játszott a Favágók együttesben közösen Heilig Gáborral és a televíziós műsorvezetővel, Vágó Istvánnal (basszusgitár). 2007-től a Formiusz Színházi Egyesület zeneszerzője volt.
A Piramis 1992-ben és 2006-ban is visszatért néhány nagy koncertre, majd 2009-tól három alapító tag, Gallai Péter, Köves Miklós és Závodi János vitte tovább a zenei örökséget, kiegészülve Nyemcsók János (Csoki) énekessel és Vörös Gábor basszusgitárossal (ex-Ossian). Ebben a formációban lépett utoljára közönség elé Gallai Péter. Egyik utolsó fellépésén, 2018 márciusában, a Piramis egykori vezetőjétől, az előző évben elhunyt Som Lajostól búcsúztak el zenésztársai.
„Sosem akartam sztár lenni, én inkább egy jól képzett iparosnak tartom magam, aki miután elvégzi a színpadon a munkáját, hétköznapi életet él”. A csendes, halk szavú, intelligens és mindenkivel kedves Gallai Péter élete utolsó éveiben egészségügyi problémákkal küzdött, amin egy időre felül tudott kerekedni, később azonban visszaesett, végül 2019. szeptember 16-án elhunyt.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/groups/825272834660648/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/groups/825272834660648/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Piramis

Gallai Péter

Köves Miklós