Song/name

Postakocsi

Komár László (1944–2012) azon kevesek egyike, aki nemcsak énekelte és táncolta a rock and rollt, hanem életformaként is élte.
Az 1960-as  években kiemelkedő szerepet játszott a műfaj magyarországi meghonosításában és népszerűsítésében: a visszaemlékezések szerint a Scampolo bulikon olyan tökéletesen utánozta Elvist, hogy a hallgatóság eleinte azt hitte, a dalok magnóról szólnak. Az évtized derekán beköszöntött beathullám – az Illés-Metro-Omega beatszentháromsággal az élén – azonban időlegesen háttérbe szorította. Később hiába szerepelt a táncdalfesztiválokon, hiába próbálkozott különböző formációk élén beattel, poppal, rockkal vagy countryval, hiába tartoztak az általa énekelt dalok a táncos szórakozóhelyek közönségének kedvencei közé, igazából csak a nyolcvanas évek hajnalán, az akkoriban kibontakozó rock and roll nosztalgiahullám idején virradt fel az ő igazi napja.
Későbbi próbálkozásai (Dogs, Szemek, Szájak, Szívek, Sprint) kevésbé lettek áttörőek. Végül Presser néhány dalával sikerült visszatérnie. Első slágere Az áldozat című magyar film betétdala volt (Oh, csak a hajnal jönne már), majd sorra következtek a kisebb-nagyobb sikerek (Fehér hold, Szóljon a zene, Húsz év múlva, No Miss), amelyek a táncos szórakozóhelyeken is a kedvencek közé tartoztak. Komár azzal is nyerő volt, hogy a korábbi férfi előadókhoz képest egyéniséget vitt a színpadra, és miután az elhunyt Elvis Presley-t idéző zenei világa jól beleillett az évtized végén kibontakozó nosztalgiatrendbe, a divathullám még magasabbra emelte. 1981-ben megjelent első nagylemeze után Az év énekesének választották. „A távoli vadnyugat megszelídített keleti hírnöke” ekkorra már igazi szórakoztató művész volt, s bár soha nem rendelkezett fanatikus rajongótáborral, profizmusával mindig képes volt az aktuális divatokat követni és azokat a saját fazonjára igazítani. Így sikerült folyamatosan fennmaradnia a szórakoztató popzene élmezőnyében.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 19–20.

Komár László

Az 1970-es évek derekán a második vonal egyik sikeres zenekara volt. 1974-ben a Szemek, Szájak, Szívek utódaként jött létre.
Felállás: Komár László (ének), Faragó Judy István (gitár), Kiss Zoltán (basszusgitár), Babarik Vince (dob). Később tagja volt a fúvós Fülöp Ervin (ex-Atlas), illetve Németh „Nemecsek” Tamás és Benkő Róbert. A Locomotiv GT után a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical előadásait kísérték a Vígszínházban. A country és rock and roll sajátos ötvözetét játszották, néhány daluk (Hajón hazafelé, Ballada egy barátom emlékére, Sárga kép, Hova, hova pajtás, Postakocsi, Gyenge ember vagy, Jó kedvem van végre) a sikerlistára is felkerült. 1978-ban megjelent első nagylemezük, de Komár László kezdődő szólókarrierje miatt feloszlottak.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 236.

Sprint

Faragó „Judy” István (1944–2003), a korai beatkorszak egyik kiemelkedő képességű gitárhőse volt.
A Bács-Kiskun megyei Borotán, a jugoszláv határ közelében született. A szerény körülmények között élő család Budapestre küldte őt továbbtanulni, majd visszatért szülőfalujába, ahol a megyei tanács alkalmazta népszámlálóként. Zenei érdeklődését az újvidéki rádió könnyűzenei műsora, abban is mindenekelőtt a Shadows és ­ legfőképpen – Elvis Presley dalai keltették fel. Először egy tangóharmonika, majd egy akusztikus gitárt került tulajdonába. A szakma alapjait az utóbbin sajátította el, játékát a fővárosba való visszaérkezése után egy zeneoktatói munkaközösségben fejlesztette.
Faragó István 1962-től a Földmunkát Gépesítő Vállalat segédmunkásaként dolgozott, és még ugyanabban az évben megalapította első zenekarát, a Szinkront, amelyből hamarosan Tacskó együttes lett, abból pedig az időközben csatlakozó józsefvárosi vagány, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-komar-laszlo-6232">Komár László</a> javaslatára <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-scampolo-160">Scampolo</a>. Ugyancsak Komár lett István „névadója” is, ő nevezte el Judy-nak.
A repertoárjuk főként Elvis Presley-dalokból állt. A névváltás jó ómen volt, a banda ugyanis egyre sikeresebb lett, a Dália Klubban és az Ifiparkban is zenéltek. Újságokból lesték el a külföldi sztárok táncmozdulatait, a színpadon pedig hatalmas energiával játszották a legvadabb számokat. Saját klubjuk is lett: a Földgép Vállalat KISZ-helyisége, a Vigyázó Ferenc utcai Scampolo Klub. Ott az alig húsz éves virtuóz gitáros, Faragó „Judy” István és a vele egykorú Komár László énekes volt a két legnagyobb sztár.
„Az egyik haverom vitt el '63 májusában a Scampolo Vigyázó Ferenc utcai klubjába, és mondta, hogy itt egy fantasztikus gitáros van, a Faragó „Judy” István, látni kell. Valóban, hihetetlen technikai tudása volt, amit fejlesztett is. A boogie-woogie volt az erőssége, de játszottak sok Shadowst és hasonló instrumentális gitárzenét is.” – emlékezett vissza Danyi Attila, a későbbi Scampolós zenésztárs.
1964-ben Faragó „Judy”-t behívták kötelező sorkatonai szolgálatra, amely akkoriban két évig tartott. A seregben is zenélt, a Flottilla együttes gitárosa volt. Az 1965-ös Ki mit tud?-on is felléptek - matrózruhában.
Miután „Judy” letöltötte szolgálatát, ismét felmerült a Scampolo újraélesztése. A formációba 1967-ben néhány hónapra Presser Gábort is el tudták csábítani. De ez az új Scampolo nem kapott sok fellépési lehetőséget, saját nagylemezről pedig nem is álmodhatott. Az évek során „Judy” több zenésztársa is Nyugat-Európában telepedett le, ő viszont "képtelen volt külföldön élni", ezért itthon maradt.
1973-ban ismét összekerült Komár és „Judy”, a Szemek, Szájak, Szívek zenekarban, amelyet egy évre rá <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sprint-6851">Sprint</a>re kereszteltek át. Első sikerük a Postakocsi című szerzemény volt, azonban a rádiófelvételt csak egy nagylemez követte, 1978-ban, azután pedig fel is oszlottak. Faragó „Judy” és Komár László kapcsolata továbbra is megmaradt, „Judy” 1981-től kezdődően szerzőként és gitárosként is közreműködött az énekes szólóalbumain. Az első ilyen lemezen ő a zeneszerzője az Országutak csillaga című Komár-slágernek. És mindketten a magyarországi Elvis Klub tiszteletbeli elnökei voltak.
Faragó „Judy”-nak három önálló nagylemeze jelent meg: Judy Guitar (1983), Ezüst Gitár (1986), Judy 3. (1991), és egy válogatás CD-je, a Best of Faragó "Judy" István (1992). Ezek az instrumentális lemezek elsősorban "Judy" gitárjátékára épültek, saját szerzeményeken kívül magyar sikerdalok és világslágerek feldolgozásai szerepelnek (Akácos út, Szomorú vasárnap, Csinibaba, Love me tender).
Az 1986-1993 között közreműködött olyan előadók lemezein, mint Aradszky László és Szandi. Utoljára 1998 februárjában, a Budapest Kongresszusi Központban lépett színpadra a Scampolo emlékkoncertjén. Ezt követően végleg visszavonult a nyilvános szerepléstől. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2003-ben érte a halál. Abban az évben töltötte volna be 59. életévét.
HZ

Kapcsolatok

Komár László

Sprint

Faragó „Judy” István