Song/name

Nemzeti dal

Tolcsvay Nagy Béla (1946. november 6. Budapest) gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-laszlo-6676">Tolcsvay László</a> bátyja.
Édesapja általános iskolai énektanár volt, hatévesen csellózni tanult, majd amikor eljutott hozzá a Beatles zenéje, kezébe vette a gitárt. Barátaival a korszak folkos beatzenéjét játszották akusztikus hangszereken, 1964 és 1967 között öccsével a Strangers, majd a Wanderers tagja lett, majd 1967-ben Balázs Gábor bőgőssel megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvay Trió</a>t.
1973-ban a júniusi miskolci popfesztivál egyik fő szervezője volt. Mikor 1974-ben az öccse, Tolcsvay László csatlakozott a Fonográfhoz, azon gondolkodott, hogy a zenélést is abba hagyja. A fotós Kresz Albert azonban elvitte Gyimesbe, és ezzel egy új világ nyílt meg előtte. Majd találkozott Fábián Ágostonnéval, Márika nénivel, aki magnóra mondta neki Az égig érő fa című magyar népmesét. Nem sokkal később Pomázi Zoltánnal és Czipó Tiborral folytatták a Tolcsvay-triót, egészen 1979-ig. 
Közben 1976-ban közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. 1976 és 1978 között az Agria Színjáték zenei vezetője volt. 1994-tól ismét írt dalokat, régi-új tagokkal – Czipó Tibor (basszusgitár), Egri László – újra indította a Tolcsvay Triót, mellyel Budapesten önálló klubot nyitott, és amellyel több-kevesebb rendszerességgel egészen Czipó 2019-es haláláig játszottak. 
Számos színpadi mű szerzője, társszerzője. 1987-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatták be a Tolcsvay Lászlóval közös Magyar Mise című rockoratóriumot, majd a kilencvenes években megírta a Tolcsvay-trilógiát (A Napfényfia, 1992, Rijjadóleány, 1996, Csillaglánc, 1999). 
A saját dalszövegei mellett számos verset is megzenésített, Balassi Bálinttól, Csukás Istvántól, Móricz Zsigmondtól, Janus Pannoniustól, Kis Dénestől, Jókai Mórtól és Szepesi Attilától.
JBSz

Tolcsvay Béla

A Beatrice frontembereként közismert Nagy Feró az elmúlt közel fél évszázadban a magyar poptörténet egyik igazi örökmozgója, aki saját zenei teljesítményei (Beatrice, diszkó, punk, ős-Bikini, Hamlet, István, a király) mellett a rendszerváltozás környékén és után számtalan más fronton (Garázs, Rockkalapács, lemezkiadó, szövegíró, rockszövetség, politika) bukkant fel és hagyott nyomott.
Erdélyi menekült munkásszülők gyermekeként Letenyén született és Budapesten nőtt fel, a hatvanas évek második felében a Richmond Heads és a Zárvatermők együttesben énekelt, majd 1971-ben „benősült” az addig Csuka Mónika által vezetett női zenekarba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatricé</a>be. A hetvenes évek közepén előbb a glam rockkal, majd a diszkóval próbálkoztak (az 1977-es funkys Gyere, kislány, gyere az első hazai diszkósláger), aztán 1978-ban Nagy Feró új társakkal (Lugosi László, gitár, Gidófalvy Attila, billentyűsök, Miklóska Lajos, basszusgitár, Donászy Tibor dob) hozta létre a hetvenes évek végének egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb Beatricéjét.
A nyolcvanas évek második felétől (saját formációi mellett) folyamatosan segítette a feltörekvő fiatal zenekarokat. Nagy szerepe volt a Pokolgép első lemezének (Totális metál, 1986) megjelentetésében, melyen a dalok nagy részének szövegét is ő írta. 1989-től ő vezette a Magyar Rádió nagy hallgatottságú Garázs című műsorát, mely rengeteg induló zenekar számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget (nem beszélve a hozzá kapcsolódó válogatáslemez-sorozatról). Akárcsak a Magyar Televízióban a Rockkalapács, melynek szintén műsorvezetője volt. Az 1990-ben indított Nagyferó Produkció pedig számos dokumentum értékű produkciót jelentetett meg abból a zenészkörből, amelynek tagjai közül akkoriban sokaknak ez volt az egyetlen lehetősége hanghordozó megjelentetésére (többek között Kispál és a Borz, Nulladik Változat, Perfect Name, Rotor, Stress, Sex Action, Vidámpark). Miközben 1992-ben a Magyar Rockszövetség társelnökévé választották.
A rendszerváltozás után Nagy Feró a politizálásba is bedobta magát: 1990-ben indult a köztársasági elnökválasztáson, aztán a FIDESZ rendszerzáró házibulijának lett az egyik szereplője, rövid időre bekukkantott az MDF-hez is, végül pedig csatlakozott a MIÉP-hez, hogy – megfogalmazása szerint – a „nemzet csótányából” a „nemzet ébresztője” legyen. 1999-ben kilépett a pártból és attól kezdve (az utóbbi éveket leszámítva) aktívan nem foglalkozott a politikával.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 270.

Nagy Feró

Pataky Attila (1951) az Edda 1983-as feloszlása után egy darabig eljátszott a szólópálya lehetőségével, de aztán mégis úgy döntött, nem hagyja veszni az egyszer már bejáratott nevet, és 1985 májusában újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből, de közben figyelmesen járta a nyolcvanas évek második felében zajló tehetségkutató versenyeket. Három kitartó évbe telt, mire a nála jórészt nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (gitár), Pethő Gábor (basszusgitár), Gömöry Zsolt (billentyűsök), Donászy Tibor (dob). Rajongóik szerint az ekkor, 1988-ban készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába mentek szerencsét próbálni, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) érkezett, de utóbbit – akit generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként tartottak számon – 1993-ban máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták. Ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István, s azóta egyetlen poszton történt változás: 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán ült a dobok mögé.
Pataky kitartó munkával, meg-megújuló nyomulással, kiváló üzleti érzékkel és morális szempontokkal nemigen törődő rámenősséggel elérte, hogy az elmúlt húsz évben ez a nem igazán megújuló zenei és szövegvilágú csapat végig a felszínen tudott maradni. Rendszeresen megjelenő albumaikra mindig akadt elég számú vevő, és több mint húsz éve változatlan összeállítású kísérőcsapattal az ország szinte minden pontján szívesen látott vendég. És mennek is mindenhová, ahol csak kíváncsiak rájuk. Közben pedig 2-3-4 évente kigurítanak egy újabb albumot (a 2018-as Dalok a testnek, dalok a léleknek már a 33. volt a sorban).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 271–272.
<a href="https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/">https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/</a>

Pataky Attila

Sasvári Sándor az 1970-es években különböző zenekarokban énekelt és basszusgitározott, majd 1982-től a Rock Színház társulatának lett a tagja. Számos darabban (Sztárcsinálók, A bábjátékos, Jézus Krisztus szupersztár, Nyomorultak, Mária evangéliuma, Evita, A krónikás) főszerepet alakított. 1990-ben az év musical-színészének választották, 1993-ban eMeRTon-díjat kapott.
Népszerűségére építve a kilencvenes években szólólemezei (Sasi, 1991, Super Love Hits, 1992, Sasi-Teshow, 1999) is megjelentek, de megmaradt musicalszínésznek. 1999-ben barátaiból és családtagjaiból tíztagú zenekart (Sasi Teshow) hozott létre, amelynek testvére, az énekesnő Sasvári Annamária is tagja.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 388.

Sasvári Sándor

Varga Miklós (1956, Budapest) énekes, előadóművész. Nevéhez fűződik a 1980-as évek egyik legnagyobb hazai slágere, az Európa című dal. Az ősbemutatón az ő énekhangján szólalt meg István, a király a magyar könnyűzene történetének legsikeresebb rockoperájában.
1975-től a <a name="_Hlk142486805"></a>Grog, a Corpus, a Zenit, 1980-tól két évig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-box-9362">P. Box</a>, s ezt követően rövid ideig a Sirokkó énekese volt. 1982-ben csatlakozott a svéd-magyar Safarihoz, amelynek 1983-ban elkészült az első albuma. Szörényi Levente ennek hallatán választotta ki Vargát István szerepére. A királydombi előadás sikerére alapozva szólókarriert kezdett, zenekart (V. M. Band, 1984) alapított. Első nagy sikere az Európa című dal volt. Ezt követően két sikertelen albumot készített (Európa, 1985), Játék, szenvedély, 1986), majd amikor a zenekar feloszlott (1990), mindinkább a színház felé fordult. Történelmi személyiségeket formált a János, a vitéz, a Jézus Krisztus Szupersztár, A költő visszatér, a Temesvár 1514, a Velünk az Isten, a Julianus, az Atilla – Isten kardja, a Honfoglalás és Az utolsó sírásó című darabokban. Szinte évente szerepel egy-egy új zenés előadásban, legutóbbi bemutatója 2022-ben volt, Az Ég tartja a Földet című musicalben IX. Gergely pápát alakította.
1990-től ismét megpróbálkozott a szólókarrierrel, de lemezei (A rockoperaház fantomja, 1992, Van remény!?, 1995, Hazatérés, 1999, Csemetekert, 2004, Vad volt és szabad, 2006) továbbra sem voltak kelendőek. 2005-től a Varga Miklós és a Band elnevezésű formációban is láthatjuk őt. Legutóbbi kiadványai: Újra itthon (2011), Ébredés - száz év magány után (2020), Újratöltve (2022).
Rengeteg elismerés birtokosa, néhány ezek közül: Az év énekese (1984), Bulgáriai Arany Orfeusz Fesztivál 1. helyezés (1985), eMeRton-díj (1990), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), A Magyar Kultúra Lovagja (2019).
István, a király szerepében az utóbbi években is színpadra lépett, 2019-ben pedig egy televíziós dalverseny extraprodukciójaként a fiatalos megjelenésű énekes már felnőtt gyermekeivel - Vivien és Szabolcs - adta elő legnagyobb slágerét, az Európát. A 2022-ben Máté Péter-díjjal jutalmazott Varga Miklós továbbra is vállal fellépéseket és gyakran megjelenik a médiában.
A magyarországi pápalátogatás tiszteletére Keresztes Ildikóval és Vastag Csabával közösen készítették el a Magyar fohász 2023 című dalt.
JBSz, HZ
 Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738">https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738</a> <a href="http://www.vargamiklos.hu/">http://www.vargamiklos.hu/</a>

Varga Miklós

Petőfi Sándor

Muri Enikő

Nagy Szilárd (1989) énekes, színész. Tehetségére hamar felfigyeltek, 9 évesen már a szerepelt egy musicalben a Kisvárdai Várszínházban. Itt kötött barátságot későbbi előadótársával, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-ragany-misa-115682">Ragány Misá</a>val.
Nagy Szilárd 2012-ben egy kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén tűnt fel, ezek után országos fellépésekre is lehetősége volt. Közben Budapesten elvégzett egy újságíró-iskolát, majd három és fél évig egy óceánjáró hajón énekelt.
2020 tavaszán Ragány Misával átdolgozták Varga Miklós Európa című dalát, és ez meghozta a párosnak az országos ismertséget. 2021-ben A DAL elnevezésű televíziós versenyen az elődöntőig jutottak Drága Hazám című szerzeményükkel.
2021 novemberében az egy évvel korábban elhunyt Benkő Lászlóra és Mihály Tamásra emlékeztek az OMEGA című dallal, amelyben a zenekar három szerzeménye, az Ezüst eső, a Gyöngyhajú lány és a Fekete pillangó került be egy klipbe.
2022 márciusában Nagy Szilárd és Ragány Misa legendás hazai énekesek - többek mellett Nagy Feró, Pataky Attila és Varga Miklós - közreműködésével gondolták újra és adták elő a Tolcsvay László által 1973-ban megzenésített Petőfi-verset, a Nemzeti dalt.
Ugyanebben az évben Nagy Szilárd magas színvonalú előadó-művészeti munkája és nemzeti értékeink, hagyományaink megőrzése és továbbadása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetést.
Rendszeresen szerepel az István, a király előadásain, hol a címszerepben, hol pedig Koppányként láthatjuk őt, és saját rendezésében is színre került már a híres rockopera.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/nagyszilardofficial">https://www.facebook.com/nagyszilardofficial</a>
<a href="https://www.instagram.com/nagyszilard_official/">https://www.instagram.com/nagyszilard_official/</a>

Nagy Szilárd

Ragány Misa (1986, Kisvárda) színész, énekes. 12 éves korában kezdte pályafutását a Kisvárdai Várszínház DoktoRock Színtársulatában. Később színész képesítést szerzett a Pesti Magyar Színiakadémián. Az ország számtalan színházában szerepelt, jó néhány zenés darabban is játszott. Volt színházigazgató is. Közben jogi egyetemet végzett, riporteriskolába járt, és művészeti menedzser képesítése is van. 2018 és 2021 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága előadó-művészeti főosztályvezetője volt.
2020 tavaszán vált országosan ismertté, amikor gyerekkori barátjával, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-nagy-szilard-115684">Nagy Szilárd</a> énekessel átdolgozták Varga Miklós Európa című 1985-ben született örökzöldjét Európa 2020 címmel, amely a koronavírus-járvány okozta helyzetre reagált. A dal hatalmas siker lett. Később az angol nyelvű változatát is elkészítették.
A Ragány Misa - Nagy Szilárd páros 2020 nyarán első saját dalát is megjelentette Drága Hazám címmel, amellyel bejutottak A DAL 2021 című tehetségkutató műsorba. 2021-ben a magyar labdarúgó válogatott Európa-bajnoki szerepléséhez írtak lelkesítő dalt, Mindenki szurkol címmel.
2022-ben Ragány Misa bemutatkozott Torda szerepében, az István, a király rockoperában. Ugyanebben az évben egy állami kitüntetést vehetett át: magas színvonalú előadó-művészeti munkájának elismeréséül megkapta Magyar Bronz Érdemkeresztet. 2023-ban színházi munkái mellett Varga Miklós és Nagy Szilárd társaságában szerepelt a „Ki szívét osztja szét” című gálakoncerten, ami egy történelmi kalauz volt az István, a király, a Honfoglalás és a Kormorán együttes népszerű dalain keresztül.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/ragany.misa/">https://www.facebook.com/ragany.misa/</a>
<a href="https://www.instagram.com/raganymisa_official/?hl=hu">https://www.instagram.com/raganymisa_official/?hl=hu</a>

Kapcsolatok