Song/name

Minden ember boldog akar lenni

A Magyar Rádió egyik legfoglalkoztatottabb táncdalénekese, pályatársai közül elsőként jegyezhetett önálló albumot, miközben az 1960-1970-es években közel 100 dala jelent meg kislemezen.
1965-ben második lett a Ki mit tud?-on, felvették a rádió könnyűzenei stúdiójába, ahol 1966-ban készült első felvétele (Túl az első nagy szerelmen). Második dala (Minden ember boldog akar lenni) már országos siker. Két évig ő volt a legsikeresebb női előadó: 1967. július 1. és 1968. június 30. között 362 473 kislemezét adták el, főként Dobos Attila slágereinek (Minden nap, Mindenkinek van egy álma) köszönhetően. Utóbbi lett 1969-ben a legnagyobb példányszámban eladott hazai kislemez, ezért Cannes-ban, a MIDEM-en Magyarország képviseletében ő vehette át a Márvány Trófeát. Visszaemlékezései szerint három hónap alatt 380 ezer darabot értékesítettek belőle.
Ezt követően kezdett el külföldre járni, előbb Innsbruckba, majd Kubába hívták, később a szocialista blokk országai, illetve Jugoszlávia összes nemzetközi fesztiválján is megfordult. S bárhová ment, a Mindenkinek van egy álma című slágerét az adott ország nyelvén énekelte el. Nem meglepő, hogy szinte mindenhol ő vitte el a közönségdíjat. Tánczenei műsorok és ORI-turnék egyik nagy sztárja volt, slágerei (Nincsen olyan szerencsém, Kis papírhajó, Sose fájjon a fejed, Veled is megtörténhet egyszer, Szeretném bejárni a Földet, Még iskolába járok) a hatvanas évek végéig szerepeltek a sikerlistákon.
Dobos disszidálása után legnagyobb sikereit betiltották, ezzel karrierjét is kettétörték. A hetvenes évek első felét Harangozó is javarészt külföldön töltötte, az 1976-ban kiadott újabb albuma (Lánynak születtem) révén viszont ismét visszakerült a hazai reflektorfénybe. Sőt a következő években számos új slágert (Óriáspénz, Hidd el, Szeretném, ha féltékenyebb volnál, Ma valakinek hiányzom, Banánvirág) jegyzett. A nyolcvanas években azonban ismét a nyugati vendéglátóipar biztosított számára megélhetést, például több hónapon át Kanadában és az Egyesült Államokban vendégszerepelt, ahol főként külföldre szakadt magyarok körében énekelte legismertebb dalait.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 110–111.

Harangozó Teri

Az 1960-as évek egyik jlegsikeresebb és legtermékenyebb táncdalszerzője és énekese.
Zongorista-énekesként tűnt fel a hatvanas évek elején. Írt slágereket Zalatnaynak (Szervusztok, régi barátok), Aradszkynak (Annál az első ügyetlen csóknál, Még ide-oda húz a szív, Isten véled édes Piroskám), Németh Lehelnek (Számum), Mary Zsuzsának (Mama, Halálkanyar), Harangozó Terinek (Minden ember boldog akar lenni, Minden nap), akivel duóban is sikeres volt (Nyári zápor). Csaknem száz rádiófelvétele, több mint ötven hanglemeze készült a hatvanas években (A boldogságtól ordítani tudnék, Piros pezsgő, Se vele, se nélküle, Krisztina, Albérlet az emeleten, Kövek a vízparton, Balatoni éjszakák, Ő és én, Rózsák illatozzatok).
Külföldre távozása után nemcsak őt radírozták ki a hazai popéletből, hanem a slágereit is, valamint azokat, akik ezeket énekelték. (Ugyanez történt a korszak másik sikeres szerzőjének, Lovas Róbertnek a dalaival.) Később visszatért Magyarországra, 1985-ben jelent meg második lemeze (Dobos Attila új dalai).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 105.

Kapcsolatok

Harangozó Teri

Dobos Attila