Song/name

Megáll az idő

Az 1950-1960-as évek nagy tánczenei sztárja, aki olaszos táncdalait nagyzenekari kísérettel énekelte.
Nagyváradon született Héjas Ilona Mária néven. Még gyermekként Magyarországra települt át, és bár 1938 és 1943 között Medek Anna tanítványa volt a Nemzeti Zenedében, szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. Ákos Stefi mellett a Holéczy-együttes tagja lett, itt ismerkedett meg második férjéve,l a slágerdalszerző Bágya Andrással. 
Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, helyét fiatal énekesek vették át. Slágereit ennek ellenére sokáig játszották a rádiók, sőt az 1966-os Táncdalfesztiválon még szerepelt is. Bágya Andrástól 1960-ban vált el, 1975-ben nyugdíjba ment  Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.
Slágerei: Megáll az idő, Hófehér gyöngyvirág, Sorrentói emlék, Ahogy lesz úgy lesz, Téged várlak, Sétahajó, Nem adlak másnak, Valaki kell nekem is, Csokoládé, Ciao, ciao Bambina, Rock lett a divat, Egy kis romantika.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 29.

Hollós Ilona

A szövegírók közül G. Dénes György (Guttman Dénes György, 1915–2001) – vagy ahogy a szakmában nevezték: Zsüti – volt a rangidős, a szakmában közszeretetnek örvendett, mégis csak nyolcvanéves korában kapta meg első komolyabb elismerését (EMeRTon-díj). 2001 tavaszán a Kossuth-díj átadását viszont már nem érhette meg.
A negyvenes években Karády Katalin háziszerzőjeként tartották számon, de az ötvenes-hatvanas években olyan népszerű slágereknek írta a szövegét, mint a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén vagy a Más ez a szerelem, mely az 1966-os Táncdalfesztivál-on – Toldy Mária előadásában – első díjat kapott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131.

G. Dénes György

Vámosi János (Wéber János, 1925–1997) a magyar tánczene egyik jelentős alakja volt.  Akárcsak felesége, Záray Márta.
 Ganz-MÁVAG gépésztechnikusaként egy üzemi rendezvényen fedezték fel az 1940-es évek végén. Később az Állami Zeneiskolában képezte magát, pályáját az EMKE Kávéházban kezdte, ahol az állandó zenekarral, a Tabányi együttessel énekelt. Záray Mártával – aki negyvennégy éven át, haláláig felesége volt – 1950-ben ismerkedett meg, 1953-ban kötöttek házasságot. Azóta együtt énekeltek. A táncdalénekesek közül Vámosi volt az egyetlen, akit a hatvanas években a Szocialista Kultúráért Érdeméremmel tüntettek ki a magyar tánczene hazai és külföldi népszerűsítéséért.
Slágerei: Megáll az idő, Csinibaba, Járom az utam, Úgy koppan az eső, Nekünk találkozni kellett, Jázminvirág, Kicsit szomorkás, Összecsendül két pohár, Hol van az a nyár, Baracknyílás idején, Egy emberöltő oly kevés.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 31.

Vámosi János

A slágercéch doyenje Bágya András (1911–1992) a második világháború után került Erdélyből Budapestre, ahol előbb a Holéczy együttesben zongorázott, majd 1947-től a Magyar Rádió könnyűzenei osztályának munkatársa, később évtizedeken át vezetője lett. Az ötvenes években számos sikerfilmhez írt örökzölddé vált dalokat (Megáll az idő, Micsoda éjszaka!, Csini¬baba), a hatvanas-hetvenes években pedig a hazai tánczenei élet egyik meghatározó alakja lett. Megszámlálhatatlan táncdalt, sanzont, szimfonikus könnyűzenét és zenekari művet szerzett, nevéhez fűződik az első magyar rockballada, az 1973-as A fekete tó legendája (szövegíró: Huszár Erika), melyben Koncz Zsuzsa, Orszáczky Miklós, Horváth Attila és Máté Péter is énekelt. Emellett Bágya András kora és műfaja egyik legjobb hangszerelőjének számított.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 129.

Kapcsolatok

Hollós Ilona

G. Dénes György

Vámosi János

Bágya András