Song/name

Még ide-oda húz a szív

Az 1960-as évek legnépszerűbb táncdalénekese volt.
Műkedvelő énekesből, a Töltőtolljavító Ktsz alkalmazottjából Vécsey Ernő közvetítésével lett 1960-ban a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójának hallgatója. Vizsgaelőadásán olyan meggyőzően énekelte el Dobos Attila és S. Nagy István Még ide-oda húz a szív című dalát, hogy 1963-ban benevezték vele a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyére. Mondhatni, egyből bekerült a mély vízbe, hisz az Erkel Színház több ezres közönsége előtt kellett megmérettetnie magát, de fényesen helyt állt, hisz a Még ide-oda húz a szív előadásával megosztott első helyezést ért el.
A siker hatására sorban jöttek a rádió- és hanglemez-felvételek, azt követően pedig, hogy 1966-ban Dobos Attila és Szenes Iván dalával (Isten véled édes Piroskám) a Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét is megnyerte, Aradszky egyértelműen az ország egyik legkeresettebb táncdalénekese lett. Az Isten véled édes Piroskám-ból kislemezen rövid idő leforgása alatt több mint százezer példányt adtak el belőle, ez lett hivatalosan az ország első aranykislemeze. A Pókháló van már az ablakon a második. Az Annál az első ügyetlen csóknál című dalát tartalmazó korongért pedig újabb aranyplakettet vehetett át – ez volt sorrendben a negyedik a hazai aranykislemezek sorában, merthogy Harangozó Teri (Mindenkinek van egy álma) beékelődött.
1966 nyaráig mintegy ötven dalt énekelt hangszalagra, illetve hanglemezre (Magdaléna, Nemcsak a húszéveseké a világ, Álmatlan évek, Az a sárga liliom, Ki figyel oda, Szólj csak hegedű!, Annál az első ügyetlen csóknál, Szomszédasszony fütyülök a lányára, Táskarádió, Hippidié, Én és a gitár, Álmatlan évek). Később a táncdalfesztiválok egyik sztárja lett (Nemcsak a húszéveseké a világ, Kicsit szomorkás). 1968-ban nagylemeze is megjelent. A hetvenes években eltűnt a nyilvánosság elől, külföldön énekelt. 1986-ban ismét albummal (Újra itt vagyok) jelentkezett és attól kezdve egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan fellépett és adott ki nagylemezeket.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 102–104.

Aradszky László

Az 1960-as évek egyik jlegsikeresebb és legtermékenyebb táncdalszerzője és énekese.
Zongorista-énekesként tűnt fel a hatvanas évek elején. Írt slágereket Zalatnaynak (Szervusztok, régi barátok), Aradszkynak (Annál az első ügyetlen csóknál, Még ide-oda húz a szív, Isten véled édes Piroskám), Németh Lehelnek (Számum), Mary Zsuzsának (Mama, Halálkanyar), Harangozó Terinek (Minden ember boldog akar lenni, Minden nap), akivel duóban is sikeres volt (Nyári zápor). Csaknem száz rádiófelvétele, több mint ötven hanglemeze készült a hatvanas években (A boldogságtól ordítani tudnék, Piros pezsgő, Se vele, se nélküle, Krisztina, Albérlet az emeleten, Kövek a vízparton, Balatoni éjszakák, Ő és én, Rózsák illatozzatok).
Külföldre távozása után nemcsak őt radírozták ki a hazai popéletből, hanem a slágereit is, valamint azokat, akik ezeket énekelték. (Ugyanez történt a korszak másik sikeres szerzőjének, Lovas Róbertnek a dalaival.) Később visszatért Magyarországra, 1985-ben jelent meg második lemeze (Dobos Attila új dalai).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 105.

Kapcsolatok

Aradszky László

Dobos Attila