Song/name

Karnevál

Az egykor beatzenekarként alakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> 1977-től Neoton Família néven folytatta, egy évre rá pedig a korszak első számú magyar diszkóegyüttessé nőtte ki magát. A kiugrást az MHV új üzletpolitikájának és személy szerint Erdős Péternek köszönhette, aki az ABBA sikereit látva – Stig Andersson menedzser példáját követve – egy családias, az aktuális zenei trendhez igazított, jól formálható, profi zenekarban gondolkodott. Elképzeléseinek – a hazai piac akkori kínálatában – a Neoton felelt meg leginkább.
A kérdésre, miért a magyar középmezőnybe sorolt Neotont választotta ki ambiciózus tervei megvalósítására, Erdős Péter a következőket válaszolta: „Alkalmazkodnak az érvényesüléshez elengedhetetlen szakmai követelményekhez. Lojalitást követelek azoktól, akikkel dolgozom. Ahol játékosuralom van, ott nincs foci. A Neotonnál menedzseruralom van.”
A Neoton 1979-ben szintén ott volt a MIDEM-gálán, és nemzetközi karrierje beindítása érdekében az együttes több angol nyelvű albumot is készített (Neoton Disco, Disco Party, Sunflowers). Kezdetben elsősorban az európai piacra, mindenekelőtt a latin országokra koncentráltak. A Napraforgó (Sunflowers) albumról kimásolt első kislemezzel (Santa Maria / Sunflowers) fel is kerültek a francia listára, majd 1980 márciusában a Movie Play gondozásában a Santa Maria a spanyol piacon is megjelent, majd az együttes tizenegy napos hírverő látogatást tett Madridban és Barcelonában. Az egyik politikai lapban Neoton, az enyhülés rockja címmel írtak róluk: „Ha a Santa Mariát meghallgatja az ember, akkor kiderül, hogy a Neoton a keleti politika Boney M-je, sőt ha a színpadot is nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy ők a Varsói Szerződés ABBA-ja.”
Csepregi Éva: „A Neoton számára kétféle stílust céloztak meg: a Pásztor Lacinak nagyon tetsző Santa Esmeralda-féle vonal volt az egyik, ami dús hangszereléssel, sok vokállal előadott diszkózene volt, a másik vonzó lehetőség pedig az ABBA-stílus, aminek én különösen örültem. Péter is ez utóbbit támogatta, az ABBA kötelező »hallgatmány« lett a zenekarban, mindent meg kellett tőlük hallgatni, amihez csak hozzá lehetett jutni. Péter elintézte, hogy a Filmgyárban levetítsék nekünk az ABBA ausztrál turnéjáról készített filmet, még mielőtt a hazai mozikban bemutatták volna. Az ABBA amúgy azért is tűnt jó példaképnek, mert mi is ezt az »egy család vagyunk« imázst szerettük volna sugározni. Péter kitalálta »a mi koncertünkre apádat is elhozhatod, a mi lemezünket anyádnak is megveheted« jelmondatot, és ezzel tömören meg is fogalmazta a célt: nem rétegzenét akarunk játszani, hanem széles közönséget szórakoztatni magas színvonalú popzenével, amibe a jó szöveg és a csúcsminőségű felvétel is beleértendő.”
Az 1980 márciusában megjelent Sunflowers promóciója érdekében Pásztorék június 25-től augusztus elejéig 25 koncertből álló turnén vettek részt. A Santa Maria nyolcadik helyének köszönhetően még a körutat megelőzően megjelent a második kislemezük, amiről a Lord Of The Mountain (Hegyirabló) siker lett, majd következett a legnagyobb sláger, a Don Quijote, amely már a következő Neoton-albumot, a Marathon-t előlegezte meg.
Közben több tag is kicserélődött: 1980-ban csatlakozott hozzájuk Végvári Ádám (1951, szólógitár) és Bardóczi Gyula (1947, dob), a vokálból előbb Fábián Éva, majd Pál Éva távozott. 1983-ban a Yamaha fesztiválon Grand Prix-t kaptak (Time Goes By). 1986-ban Csepregi Éva elnyerte a szöuli fesztivál közönségdíját.
1984 és 1989 között a tagok a Neoton Família mellett különböző formációkban is működtek: Ádám és Éva, 1985–86, Csepregi Éva, 1985–2005. A zenekar 1989-ben két részre bomlott: a Neotonban 1990–1991 között Pásztor László, Bardóczy Gyula, Borhi Miklós, Jakab György és Szulák Andrea folytatta, az Éva-Neotonban 1989–1993 között pedig Csepregi Éva, Végvári Ádám, Baracs János, Rajcs Renáta és Schaffer Edina. A folytatásban Ádám’s Family 1994–1995, Csepregi Éva 1985–2005. A Neoton Família 1998. április 24-én a BS-ben adta búcsúkoncertjét. 2005-ben egy est erejéig a Népstadionban ismét összeálltak. De azóta is – Csepregi Évával a középpontban – különféle felállásokban évente végigturnézzák az országot.
JBSz-SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 427–435.
Facebook:
<a href="https://www.facebook.com/neotonfamiliasztarjai/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/people/Neoton-Fam%C3%ADlia-hivatalos-oldal/100057263536195/?paipv=0&amp;eav=AfaQqsjHIpm2sYMNT1Zoh8yg7KU--34jUm5NMDvOGO-4KZHFEAGdu2u_ioF7NZS79lU&amp;_rdr</a>

Neoton Família

Pásztor László (1945, Budapest) gitáros, zeneszerző, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> együttes alapítója és vezetője. Később producerként is dolgozott, majd lemezkiadót alapított. Volt a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) elnöke is.
Negyedikes gimnazista korában kezdett el gitározni, aztán az egyetem megkezdése előtti egy évben az Orkán együttesben játszott, akikkel Peppino di Capri olasz énekes számait adták elő. Legtöbb fellépésük az Ikarus Művelődési Házban volt.
1965-ben kezdte meg tanulmányait a Közgazdasági Egyetemen, és annak az évnek decemberében az egyetem Mikulás-napi ünnepségére alapították Galácz Lajos gitáros-énekessel a Neoton együttest, amelynek az ügyeit – a zenélés mellett - kezdettől fogva Pásztor László intézte.
1968-ban Balázs Fecó billentyűssel kiegészülve a Nekem eddig Bach volt minden című számukkal megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt a zenekarok kategóriájában. A Neoton első nagylemeze 1971-ben jelent meg Bolond város címmel, amelyen valamennyi dal Pásztor László szerzeménye volt, és S. Nagy István írta a szövegeket.
1974-ben kezdődött a munkakapcsolat a Neoton együttes a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kocbabak-6833">Kócbabák</a> trió között, és közösen léptek fel a Tessék választani! című műsorban. Első közös lemezüket 1976-ban adták ki Menedékház címmel. 1977-ben létre jött a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a>, a Kócbabák énekegyüttes bevonásával. Pásztor László volt a vezetője, egyik zeneszerzője, gitárosa és énekese a formációnak. Az itthon és külföldön egyaránt sikeres együttes 1990-ben kettévált, Pásztor László Jakab György billentyűssel és Bardóczi Gyula dobossal folytatta a zenélést, Szulák Andreát választva szólistának, így adtak ki még egy - nem túl sikeres - lemezt (A trónörökös, 1990). A volt Família többi tagja Éva-Neoton néven jelentetett meg albumokat. A névviselés miatt perre is ment egymással a két tábor.
A régi tagok még két alkalommal, 1998-ban és 2005-ben álltak össze egy-egy Neoton-nagykoncert erejéig. A 2005-ös – a budapesti Puskás Stadionban – teltház előtt megtartott háromórás fellépéssel Pásztor László lezárta saját Neoton-korszakát, amelyben több mint 300 dal zenéjét szerezte és szövegek írásában is részt vett. A legnagyobb slágerei: Kell, hogy várj, Holnap hajnalig, Don Quijote, Volt egy lány, Marathon, Karnevál, Ha elmúlik karácsony, Yoyo.
Pásztor László a nyolcvanas évektől szerzőként, producerként a Neoton műhelyhez tartozó előadók hangfelvételeit, lemezeit gondozta. 1990 áprilisában egyik alapítója volt a Magneoton Kft.-nek, amelynek művészeti igazgatójaként döntő szerepe volt abban, hogy a kilencvenes évek elején sikerült új arcokat bevezetni a poppiacon. A kiadó sztárjelöltjei közé tartozott az Alvajárók, az Animal Cannibals, Gergely Róbert, a Rapülők és Zámbó Jimmy. A kiadó évente 10-15 kiadványt jelentetett meg, az első év után piacvezető lett. 1993. január 1-jén csatlakozott a Warner cégcsaládhoz, Pásztor 1995. január 1-től vitte tovább az ügyvezetői feladatkört. Később olyan leányvállalatokkal, mint a Rózsa Records vagy a Samurai Songs sikerült megőriznie a cég piacvezető szerepét, és olyan sztárokkal dolgozhatott, mint a Back II Black, a Bestiák, Dopeman, az Edda, az Emergency House, Erica C., Hevesi Tamás, Hobo, a Napoleon Boulevard, a Neo, Pierrot, a Shygys, a Tátrai Band, a TNT és Zsédenyi Adrienn.
Pásztor László 1997-2001 között volt a Mahasz elnöke. A több évtizedes zenei pályáját több elismeréssel jutalmazták: eMeRTon-díj (1987), Huszka Jenő-díj (2000), Artisjus-díj (2001), Fonogram Életműdíj (2015).
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/laszlo.pasztor.351">https://www.facebook.com/laszlo.pasztor.351</a>

Kapcsolatok

Neoton Família

Pásztor László