Song/name

Hull az elsárgult levél

Az 1960-1970_es  évek egyik legnépszerűbb táncdalénekese, akinek dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.
1963-ban, tizenhat éves korában verbuválta első zenekarát. Bergendy István fedezte fel, 1966 nyarán a Budai Ifjúsági Parkban debütált. Több népszerű együttessel énekelt. Felvették a könnyűzenei stúdióba, ahol az Illés kíséretével készült első rádiófelvétele (Úgy várom, jössz-e már). A Halló fiúk, halló lányok! című tévéműsor egyik sztárja volt (Azt súgta a szél, Mondd már). Számos kislemeze jelent meg, állandó résztvevője volt a slágerszemléknek, fesztiváloknak. 1967ben a polbeat fesztiválon a legjobb férfielőadó díját kapta (A néger zongorista dala). Slágerei: Holnap, Fel, fel, fiúk a dalra!, Az otthon zöld füvén, Közöny, Duzzogás, Ünnep után.
Később a hagyományos tánczene felé kanyarodott el, bár szerző-előadóként minden stílusban otthonosan mozgott. Az évtized végén előbb a Máté, majd a Főnix együttessel énekelt soulzenét (Hajdanán, Táncos elefánt, Bengáli tűz), de miután a zenekar sikertelen maradt, a hetvenes évektől szólóban folytatta pályáját. Szerző-előadóként a hetvenes évek közepétől az egyik legsikeresebb szólista volt (Elmegyek, Azért vannak a jó barátok, Ez majdnem szerelem volt, Hazám, Egy darabot a szívemből, Ott állsz az út végén, Hull az elsárgult levél, Most élsz, Régi út, Egyszer véget ér, Mondd, miért szeretsz te mást). Első nagylemeze (Éjszakák és nappalok) 1976-ban jelent meg. 1980-ban Sylvie Vartan énekelte Elmegyek című dalát (Nicolas címmel). Haláláig kétévente jelentkezett új albumokkal (Magány és együttlét, 1978, Szívhangok, 1980, Keretek között, 1982, Elmegyek, 1984).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 259–360.

Hull az elsárgult levél

Kapcsolatok

Máté Péter