Song/name

Gedeon bácsi

A 2010-es évek első felében létező Barabonto (aminek neve egyébként halandzsa, nem jelent semmit) saját stílusát „gastrock”-nak nevezte, mivel több dalszövegük az evés-ivás témakörében született. Zenéjüket tekintve viszont igazi fesztiválzenekar voltak: a rock, a punk és a ska műfajokat elegyítették balkáni ízekkel. A zenekart 2010-ben a Nem Mind 1 gitárosa, Rácz Krisztán „Csülök” és Nagy Kristóf „Bozont” alapította. Hamarosan Mezei Balázs (Unpuzzolised), Simon András „Simi” (Testi Egyenleg SKA Kollektíva) és Bánhegyi Tünde „Tüpi” csatlakozott a csapathoz.
Nagy Kristóf  „Bozont" először a Nem Mind 1 zenekarban tűnt fel, később játszott a Superheróban is, 2014-ben pedig indult a Megasztár tehetségkutató műsorban. Rácz Krisztán „Csülök” több mint 10 évet töltött a punk-rock műfajban. Tagja volt a Macskanadrágnak, Intinek és a Pura Vidának. A Barabonto hegedűse, egyben egyetlen női tagja, Bánhegyi Tünde „Tüpi”  8 évesen kezdett  hegedülni szülővárosában, Egerben, majd a zeneiskolai képzés után Budapesten folytatta tanulmányait. 2009 óta tagja a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarnak, szekund szólamvezetője a Capriccio Kamarazenekarnak.
Az első négyszámos EP (Kisváros) 2013-ban jelent meg, ezen már szerepelt a zenekar egyik legnépszerűbb dala, a Sör bor pálinka (ehhez még 2012-ben készült klip a legendás Pléh Csárdánál) valamint a Gedeon bácsi feldolgozása is. 2014-ben Nagy Kristóf némi kitérő (Megasztár, Superhero formáció) után tért vissza a zenekar élére, 2015-ben jött egy újabb négyszámos kiadvány (Kislemez), rajta többek között Jason Mraz és Avicii feldolgozásokkal). A nagylemez, Az én napom címmel 2016-ban került a boltokba, és ebben az évben a zenekar számos kisebb fesztiválon játszott. Ám azóta nem hallottuk felőlük.
SzL
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Barabonto/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/Barabonto/?locale=hu_HU</a>

Barabonto

Payer András 1941-ben született Budapesten. Apja hivatását folytatva ő is gyógyszerész lett, de korán elkezdett foglalkozni a zenével is. 1961-től a magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja volt szerzőként és előadóként egyaránt. 1968-tól számtalan kislemeze jelent meg, és kiadott több nagylemezt is (Nincsen olyan ember, 1984; Belvárosi bárzene, 1989; Minden jót, Monica! 1999; Minden ember szerelmes lesz 1x, 2000; Mesebeli Mónika - Házibuli Payer Öcsivel, 2002; Nem mondhatom el... 40+, 2004).
Az egyik legnépszerűbb táncdalszerző és -énekes. Pályája a hatvanas évek elején S. Nagy István társaságában indult (Te újra elhitetted, Gombfoci, Karcsú a bokája). Karrierjüket az 1963-as szilveszteri kabaréban énekelt két sláger (Hé taxi, Alfa Romeo) indította el. Későbbi dalaik: Ki figyel oda, Állj most elém, Hogyha látni akarsz, Veled nem jó, de nagyon rossz nélküled, Dzsingisz kán, Nem kell nékem nagyhercegnő, Minden olyan más, Szólj csak hegedű, A régi korban. A Kár a benzinért című filmben is előadták a címadó dalt. A beatzenekarok előretöréséig a legnépszerűbb szerző-előadók egyike. Írtak slágert Toldy Máriának, Szécsi Pálnak, Magay Klementinának, Koncz Zsuzsának, Németh Józsefnek, Hofi Gézának (Almát eszem, Gedeon bácsi, Nincsen olyan ember, Isten veled szomorúság, Bumcsili, Felmegyek hozzád). A hatvanas évek végétől Payer már maga adja elő szerzeményeit (Annyi arc ismerős, Nem kell nékem nagyhercegnő, Nincsenek égben az angyalok), amelyek közül a Minden jót, Mónika a legismertebb.
Az együttesek közül az 1960-as és 1970-es években az Omega, az Illés, a Bergendy is játszott Payer-dalokat, akárcsak később a fiatalabb generáció együttesei (Cotton Club Singers, Republic). Ő maga is előadott feldolgozásokat, magyarul énekelte többek között Michel Legrand és Rod Stewart dalait. Játszott színházi zenés darabokban, és kortárs magyar költők verseit is megzenésítette. A kétezres évek elején egykori pályatársa slágereit énekelte a Máté Péter Emlékzenekarban, és fellépett a Retro-Goldwyn-Payer nevű formációjával is.
A csak Payer Öcsiként emlegetett zenész munkássága elismeréseként, 1999-ben eMeRTon életműdíjat kapott, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozták neki. Életének utolsó évében is voltak még fellépései. Súlyos betegség után 2011-ben hunyt el Budapesten.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="http://payerocsi.hu/">http://payerocsi.hu/</a>

Payer András

Sosem gyógyuló sebek- 80 éves lenne Szécsi Pál

Az 1960-1970-es évek egyik legnépszerűbb táncdalénekese.
Az egykori állami gondozott fiú Majláth Julia tanítványaként kezdte pályáját, 1967-ben megnyerte a salgótarjáni amatőrfesztivált, aminek jutalmaként felvették a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába. 1967-ben a Táncdalfesztivál-on már közönségkedvenc, a nők bálványa (Csak egy tánc volt). Ősztől az Express, majd a Pannónia zenekarral turnézott.
Állandó, sikeres szereplője volt az ORI-műsoroknak, a rádió tánczenei gáláinak, a táncdalfesztiváloknak. Olaszos stílusú dalaival (Mint a violák, Szegény bolond, Szeretni bolondulásig, Távollét, Két összeillő ember, Tárd ki ablakod, Kék csillag, Pillangó, Mint a violák, Himnusz a nyárhoz, Kósza szél, Mostanában hosszabbak az éjszakák, Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Kismadár, Ha tudnék szeretni) a legnépszerűbb férfi táncdalénekes volt a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. Számos külföldi szereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.
1974-ben öngyilkos lett.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 108.

Szécsi Pál

Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszövegírója lett az eddig említettekhez képest lényegesen fiatalabb, de a beatzenészeknél még mindig egy tizessel idősebb S. Nagy István (1934–2015). Több mint hétezer dal szövege fűződik a nevéhez, bár a szakmában köztudott, hogy sokszor adta a nevét olyan szövegekhez is, amikhez alig írt sorokat, de azok a nevével gond nélkül megjelenhettek. Legnagyobb sikere Máté Péter zenéjével és előadásában az Elmegyek című dal volt.
Két dalszövegével győzött a Táncdalfesztivál-on (Késmárky Marika: Egy fiú a házból, 1969, Zalatnay Sarolta: Fák, virágok, fény, 1971). 1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa. Szörényi Leventével ő írta az egyik legelső magyar nyelvű beatdalt, a Rohan az idő-t, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő. A hatvanas évek közepétől ő írta/gondozta egyes beatzenekarok (Omega, Metro, Scampolo, Echo, Atlantis, Dogs, Liversing, Pannónia) szerzeményeit, a beatlányok (Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta) mindegyikének több sikerdalt írt.
Olyan – különböző karakterű – slágerek fűződnek még a nevéhez, mint a Nekem a Balaton (Németh Lehel), a Gedeon bácsi (Szécsi Pál), az Azért vannak a jó barátok (Máté Péter), a Kell, hogy várj! (Neoton), a Múlnak a gyermekévek (Ihász Gábor), a Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső). És némi meglepetésre számos kemény rock zenekar (Piramis, Edda Művek, Dinamit, Karthago) emblematikus dalának (például Becsület, Álom, Te mondd meg!, Csak egy szót akarok) szövegét is ő jegyzi (legalábbis hivatalosan).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131–132.

Kapcsolatok

Barabonto

Payer András

Szécsi Pál

S. Nagy István