Song/name

Elmegyek

Az 1960-1970_es  évek egyik legnépszerűbb táncdalénekese, akinek dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.
1963-ban, tizenhat éves korában verbuválta első zenekarát. Bergendy István fedezte fel, 1966 nyarán a Budai Ifjúsági Parkban debütált. Több népszerű együttessel énekelt. Felvették a könnyűzenei stúdióba, ahol az Illés kíséretével készült első rádiófelvétele (Úgy várom, jössz-e már). A Halló fiúk, halló lányok! című tévéműsor egyik sztárja volt (Azt súgta a szél, Mondd már). Számos kislemeze jelent meg, állandó résztvevője volt a slágerszemléknek, fesztiváloknak. 1967ben a polbeat fesztiválon a legjobb férfielőadó díját kapta (A néger zongorista dala). Slágerei: Holnap, Fel, fel, fiúk a dalra!, Az otthon zöld füvén, Közöny, Duzzogás, Ünnep után.
Később a hagyományos tánczene felé kanyarodott el, bár szerző-előadóként minden stílusban otthonosan mozgott. Az évtized végén előbb a Máté, majd a Főnix együttessel énekelt soulzenét (Hajdanán, Táncos elefánt, Bengáli tűz), de miután a zenekar sikertelen maradt, a hetvenes évektől szólóban folytatta pályáját. Szerző-előadóként a hetvenes évek közepétől az egyik legsikeresebb szólista volt (Elmegyek, Azért vannak a jó barátok, Ez majdnem szerelem volt, Hazám, Egy darabot a szívemből, Ott állsz az út végén, Hull az elsárgult levél, Most élsz, Régi út, Egyszer véget ér, Mondd, miért szeretsz te mást). Első nagylemeze (Éjszakák és nappalok) 1976-ban jelent meg. 1980-ban Sylvie Vartan énekelte Elmegyek című dalát (Nicolas címmel). Haláláig kétévente jelentkezett új albumokkal (Magány és együttlét, 1978, Szívhangok, 1980, Keretek között, 1982, Elmegyek, 1984).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 259–360.

Máté Péter

Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszövegírója lett az eddig említettekhez képest lényegesen fiatalabb, de a beatzenészeknél még mindig egy tizessel idősebb S. Nagy István (1934–2015). Több mint hétezer dal szövege fűződik a nevéhez, bár a szakmában köztudott, hogy sokszor adta a nevét olyan szövegekhez is, amikhez alig írt sorokat, de azok a nevével gond nélkül megjelenhettek. Legnagyobb sikere Máté Péter zenéjével és előadásában az Elmegyek című dal volt.
Két dalszövegével győzött a Táncdalfesztivál-on (Késmárky Marika: Egy fiú a házból, 1969, Zalatnay Sarolta: Fák, virágok, fény, 1971). 1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa. Szörényi Leventével ő írta az egyik legelső magyar nyelvű beatdalt, a Rohan az idő-t, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő. A hatvanas évek közepétől ő írta/gondozta egyes beatzenekarok (Omega, Metro, Scampolo, Echo, Atlantis, Dogs, Liversing, Pannónia) szerzeményeit, a beatlányok (Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta) mindegyikének több sikerdalt írt.
Olyan – különböző karakterű – slágerek fűződnek még a nevéhez, mint a Nekem a Balaton (Németh Lehel), a Gedeon bácsi (Szécsi Pál), az Azért vannak a jó barátok (Máté Péter), a Kell, hogy várj! (Neoton), a Múlnak a gyermekévek (Ihász Gábor), a Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső). És némi meglepetésre számos kemény rock zenekar (Piramis, Edda Művek, Dinamit, Karthago) emblematikus dalának (például Becsület, Álom, Te mondd meg!, Csak egy szót akarok) szövegét is ő jegyzi (legalábbis hivatalosan).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131–132.

Kapcsolatok

Máté Péter

S. Nagy István