Song/name

Csinibaba

A szövegírók közül G. Dénes György (Guttman Dénes György, 1915–2001) – vagy ahogy a szakmában nevezték: Zsüti – volt a rangidős, a szakmában közszeretetnek örvendett, mégis csak nyolcvanéves korában kapta meg első komolyabb elismerését (EMeRTon-díj). 2001 tavaszán a Kossuth-díj átadását viszont már nem érhette meg.
A negyvenes években Karády Katalin háziszerzőjeként tartották számon, de az ötvenes-hatvanas években olyan népszerű slágereknek írta a szövegét, mint a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén vagy a Más ez a szerelem, mely az 1966-os Táncdalfesztivál-on – Toldy Mária előadásában – első díjat kapott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131.

G. Dénes György

Vámosi János (Wéber János, 1925–1997) a magyar tánczene egyik jelentős alakja volt.  Akárcsak felesége, Záray Márta.
 Ganz-MÁVAG gépésztechnikusaként egy üzemi rendezvényen fedezték fel az 1940-es évek végén. Később az Állami Zeneiskolában képezte magát, pályáját az EMKE Kávéházban kezdte, ahol az állandó zenekarral, a Tabányi együttessel énekelt. Záray Mártával – aki negyvennégy éven át, haláláig felesége volt – 1950-ben ismerkedett meg, 1953-ban kötöttek házasságot. Azóta együtt énekeltek. A táncdalénekesek közül Vámosi volt az egyetlen, akit a hatvanas években a Szocialista Kultúráért Érdeméremmel tüntettek ki a magyar tánczene hazai és külföldi népszerűsítéséért.
Slágerei: Megáll az idő, Csinibaba, Járom az utam, Úgy koppan az eső, Nekünk találkozni kellett, Jázminvirág, Kicsit szomorkás, Összecsendül két pohár, Hol van az a nyár, Baracknyílás idején, Egy emberöltő oly kevés.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 31.

Vámosi János

A slágercéch doyenje Bágya András (1911–1992) a második világháború után került Erdélyből Budapestre, ahol előbb a Holéczy együttesben zongorázott, majd 1947-től a Magyar Rádió könnyűzenei osztályának munkatársa, később évtizedeken át vezetője lett. Az ötvenes években számos sikerfilmhez írt örökzölddé vált dalokat (Megáll az idő, Micsoda éjszaka!, Csini¬baba), a hatvanas-hetvenes években pedig a hazai tánczenei élet egyik meghatározó alakja lett. Megszámlálhatatlan táncdalt, sanzont, szimfonikus könnyűzenét és zenekari művet szerzett, nevéhez fűződik az első magyar rockballada, az 1973-as A fekete tó legendája (szövegíró: Huszár Erika), melyben Koncz Zsuzsa, Orszáczky Miklós, Horváth Attila és Máté Péter is énekelt. Emellett Bágya András kora és műfaja egyik legjobb hangszerelőjének számított.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 129.

Kapcsolatok

G. Dénes György

Vámosi János

Bágya András