Song/name

Család

A Kex egyszeri és megismételhetetlen zenekar. Stílusukra talán a groteszk vagy abszurd illene leginkább. Amit csináltak, a pillanattal született és a pillanattal halt meg. Kislemezükön és a rádiófelvételeken kívül produkciójukról egyetlen képi dokumentum maradt fenn: Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmjében jelentős szerepet bízott rájuk.
Igazi önképzőköri zenekarként indultak. A klasszikus képzettségű Bianki Iván (1946, gitár, cselló) és Imre Attila (194?–1999, basszusgitár) egy vidéki haknizenekarban játszott, cigányzenét éppúgy, mint Bee Gees-t. Az 1967-es polbeat fesztiválon szereplő Doleviczényi Miklós (1948, billentyűsök), barátjával, Kisfaludy Andrással (1950, dob) éppen zenekart akartak alapítani, így bevették maguk mellé őket. Állítólag a Shadows volt a közös kedvenc, de jobbára azt játszották, amit Bianki diktált. Aztán egy nap elmentek a Wastaps mátyásföldi bulijára, és leigazolták magukhoz annak frontemberét, Baksa Soós Jánost (1949-2021, ének, showman).
1968 decemberében az Ipartervben mutatkoztak be, és ettől kezdve – a Syrius mellett – az egyetemi klubok kedvencei lettek. Igazi happeningbanda volt, minden tekintetben újszerű és kiszámíthatatlan. Hogy milyen lehetett valójában a színpadi világuk, ma már nehezen rekonstruálható, legfeljebb csak következtethetünk rá a Szép leányok, ne sírjatok című filmben előadott dalaikból (A család, Tiszta szívvel, Nálunk, Elszállt egy hajó a szélben, Csillagok, ne ragyogjatok).
Hogy 1970-ben az akkor „legjobb vidéki zenekarnak” számító Illéssel turnézhattak közösen, az nagyrészt Bródynak volt köszönhető, miként az első – és mint utóbb kiderült, egyetlen – kislemezt is ő járta ki a Hanglemezgyárnál. 1970. december 25-én a Citadella klubban szintén Bródy volt az, aki a koncert után a színpadon „átadta” az első kislemezt, amit egy táskalemezjátszón az ottmaradtak mindjárt közösen meg is hallgattak.
1971-ben Bianki Iván kilépett, ekkor került a gitáros posztra Babos Gyula, majd miután behívták katonának, helyére Závodi János érkezett. Baksa Soós 1971-es emigrálása után Doleviczényi Somló Tamással még egyszer megpróbálta feléleszteni a csapatot, de pár koncert után inkább ő is csomagolt, és követte Baksát Nyugat-Németországba.
Baksa Soós János attól 2021-es kezdve haláláig Berlinben élt, néha hazajárt, de a Kexről már csak mint fiatalkori próbálkozásról beszélt, amelyen „a világ és ő is régen túllépett”. Még az 1999-es CD-re újra felvett dalokban sem volt hajlandó részt venni, így helyette Somló és Hobo énekelte fel azokat.
2021-ben az egykori dobos – és későbbi dokumentumfilmes – Kisfaludy András Elszálltunk egy hajóval a szélben címmel könyvben írta neg a zenekarral, és különösen Baksa-Soós Jánossal kapcsolatos visszaemlékezéseit.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 174–178. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/11/atlantis-echo-dogs-bajtala-kex-zene-egyuttes/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/11/atlantis-echo-dogs-bajtala-kex-zene-egyuttes/</a>

Baksa-Soós János (1948-2021) énekes, képzőművész és performer nélkül elképzelhetetlen lett volna az 1970-es évek hazai underground kultúrája.
Budapesten született, zenei általános iskolába járt, majd 1966-ig a kelet-berlini Adlershof könyvtárában és rajzfilmstúdiójában dolgozott. Ezután 1970-ig esti gimnáziumban tanult Budapesten.
Első zenekarát, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-wastaps-6867">Wastaps</a>ot 1968-ban alapította, majd 1968-71 között volt a legendás Kex együttes énekese, legtöbben innen ismerhetik őt. Kevés dokumentum, de annál több szóbeszéd és legenda maradt fenn erről a zenekarról. Tény, hogy fennállásuk alatt egyetlen kislemezük jelenhetett meg. Baksa-Soós törékeny alakját és jellegzetes szőke frizuráját három filmben láthatjuk, Szomjas György: Tündérszép lány című kísérleti filmjében, 1969-ből, Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok! című 1970-ben készült fekete-fehér zenés filmjében, valamint Bódy Gábor: A Harmadik című alkotásában, 1971-ből.
Az együttes történetéről, valamint Baksa-Soós János személyiségéről és színpadi jelenlétéről a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex zenekar</a>ról szóló cikkünkben olvashatnak bővebben. És arról is, hogy az 1970-es évek elejére hogyan fogyott el Baksa-Soós körül a levegő, a hatalom miként kényszerítette bele őt abba a döntésbe, hogy emigráljon, azaz elhagyja hazáját.
Baksa-Soós János - művésznevén Január Herceg Tova – 1971 októberében hagyta el Magyarországot, Nyugat-Németországba disszidált. Még abban az évben az esseni Museum Volkwang grafika szakán kezdett tanulni, majd a düsseldorfi Kunstakademie mesternövendékeként tanult festészetet és szobrászatot. 1978-ban Nyugat-Berlinbe költözött, ahol azután évtizedekig lakott és alkotott, több kiállítása is volt, könyve jelent meg - Prince January néven. Felesége, Stiller-Luzsicza Ágnes festőművész. Fia, Baksa-Soós Attila író, költő, zenész és építész Budapesten él.
Baksa-Soós János többször visszalátogatott Magyarországra, már a nyolcvanas években is megjelent néhányszor a fővárosban. Egyéni kiállítása nyílt Budapesten (1996) és Székesfehérváron (2007). Utolsó itthoni tárlatát Pakson láthattuk 2019-ben, Valahol a világűrben elsüjedt egy ürhajó címmel. A Kex kultuszát azonban nem ápolta, következetesen (képző)művészként, „művész-lelkészként” aposztrofálta magát.
2012-ben jelentkezett nála a betegség, melynek következtében 2021. szeptember 21-én Németországban elhunyt. 73 évet élt.
Jelentőségéről és a mai napig tartó hatásáról a magyar könnyűzenére példaként elmondhatjuk, hogy Földes László Hobo egy Kex-koncerten lépett először énekesként közönség elé 1968-ban, Baksa-Soós invitálására, és ugyanő hívta először színpadra Cseh Tamást is, 1971-ben. A maiak közül a Qualitons zenekar 2019-ben egy kitűnő feldolgozásalbummal tisztelgett Baksa-Soós János és a Kex előtt, rajta olyan dalokkal, mint az Elszállt egy hajó a szélben, a Család, és a Csillagok, ne ragyogjatok.
HZ

Kapcsolatok

Kex

Baksa-Soós János