Song/name

Add már, uram, az esőt!/

A Syrius kettéválása után 1968 novemberében alakult. Felállás: Pápai Faragó László (orgona, ének), Molnár Ákos (szaxofon), Hanka Péter (szólógitár), Varga Dénes (basszusgitár), Szigeti Béla (dob).
Az első koncertjüket 1968 novemberében a komáromi színházban adták, az év végén szerepeltek a Magyar Televízió Slágerkupa nevű műsorában, ahol Poór Pétert kísérték (Nem kell tagadni). Sorra készítettek lemez- és rádiófelvételeket, amelyek lényegében korszerűbb hangszerelésű hagyományos táncdalok voltak (Óriáskerék, 1968; Rozi ’69, 1969; Zsíros kenyér / Tavi rózsák, Véget ért egy fejezet / Ilyen voltam, 1970). 1971-ben a zenészek elhagyták a tempót diktáló Pápai Faragót, előbb a Metro nélkül maradó Zoránhoz pártoltak, majd a Taurusból kitett Som Lajossal (akinek helyére Zorán érkezett) külföldre távoztak, és többségük kint is maradt.
A nagy zenekari átalakulások idején Juventus névvel még egy társaság igyekezett lépést tartani a korral – az új tagok közül hárman (Sipos Péter, basszusgitár, Csomós Péter, gitár, Tóth József, dob) 1971 áprilisában a Hungariából igazoltak át Pápai Faragó mellé, és csatlakozott hozzájuk Tátrai Tibor (szólógitár) is. A felállás nem volt hosszú életű (Da da da, da da da / 24 óra, Ha jártál arra / Fehér virág, 1971), de a távozók helyére érkező új zenészekkel (Kékes Zoltán szólógitár, Csurgai Attila dob) folytatódott a slágergyártás.
1972-ben a Táncdalfesztivál-on Kovács Katit kísérték (Add már uram az esőt). A zenekar gyors egymásutánban több mérsékelt sikerű kislemezt készített (Lenn a folyónál, Aphrodite emlékére / Tedd azt, amit éppen szeretnél, Kék égbolt / Egy pont a térben, Ó, Bangla Desh / Akit felkapott a szél, 1972, Minek is jöttem el / Jöjjetek velem, 1973), majd két és fél évre eltűnt a nyugati vendéglátóiparban. Később többször megpróbáltak visszailleszkedni a hazai zenei életbe, sikertelenül. A Metronóm 77 fesztiválon még elindultak Kapaszkodj című dalukkal (ekkor a jazzista Deseő Csaba hegedült és a későbbi Hobo Blues Band-alapító Póka Egon basszusgitározott benne), de 1977 nyarán a Juventus együttes végleg feloszlott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 154–155

Juventus

Kivételes hanganyagú énekesnő, aki szinte minden stílusban énekelt.
Egerben egy gimnáziumi amatőrzenekarban Little Richard, Ella Fitzgerald és más fekete előadók dalait adta elő. Temperamentumos viselkedése után „Dinamit Katinak” nevezték, és erre első nyilvános szereplése alkalmával is rászolgált. 1965-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel nálunk teljesen szokatlan, ám hangjához kiválóan illő shouter (kiabáló – a szerk.) előadásmóddal. Tagja lett a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójának, a következő években rendszeres szereplője volt a rádiós slágerbemutatóknak és táncdalfesztiváloknak. Az afroamerikai fekete zenéktől egyúttal mindinkább az olaszos – sweetes – slágerek felé távolodott.
1966-ban és 1972-ben két ismét merőben szokatlan dallal és előadásmóddal nyert (Nem leszek a játékszered, Add már uram az esőt), de a neki kiosztott olaszos dalokból is szinte minden alkalommal slágert csinált. 1967-től felfedezték a filmesek (Ünnepnapok), összesen 14 filmben szerepelt. 1968-ban szerepeiért (Fejlövés, Fényes szelek, Eltávozott nap, A hamis Izabella, Holdudvar) őt választották az év színésznőjének.
A hetvenes években volt egy közismert, kedves slágereket éneklő fesztivál-énekesnői képe (Úgy szeretném meghálálni, Találkozás egy régi szerelemmel, Mit remélsz?, A régi ház körül, Én igazán szerettelek, Hull a hó a kéklő hegyeken, A pesti férfi), és egy rejtőzködőbb, kevésbé ismert „Dinamit Kati”, aki élvonalbeli rockegyüttesek és szerzők támogatásával mesterműveket adott elő (Rock and roller, Szólj rám, ha hangosan énekelek, Apák és anyák, Menjünk világgá, Várlak, Segíts túl az éjszakán, Nekem biztos lesz egy fiam, Közel a Naphoz, Kék farmer, Tíz év az úton, Életem lemeze, 1492). 1974-ben és 1976-ban az LGT-vel, 1978-ban Szörényi Leventével és Adamis Annával, 1979-ben és 1983-ban a V’Moto-Rockkal készített lemezeket.
Később kiválóan énekelt gyerekeknek filmdalokat (Elza kölykei, Dot és a kenguru, Hugó, a víziló, Robin Hood), esemény volt megszólalása a rockoperákban (Atilla – Isten kardja), és sikerrel debütált műsorvezetőként (Slágertévé) szórakoztató zenés műsorokban. Hatszor kapta meg a Magyar Rádió és Televízió Nívódíját. Mindez együtt azt sugallja, hogy a legnagyobb női szórakoztatósztár volt Magyarországon. Számos fesztiválon (Dresden, ’72, Castlebar, 1974) győzött, 1975-ben a brit Music Week szaklap az év énekesnőjének választotta. 1986-ban Liszt-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét, 2014-ben pedig a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat vehette át.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 85–86, 414.
Kapcsolat:
<a href="https://www.kovacskati.hu/">https://www.kovacskati.hu/</a>

Kapcsolatok

Juventus

Kovács Kati