Song/name

A valóság hangjai

Az 1970-es-1980-as évek fordulójának talán legjelentősebb hazai jazz-rock/szimfonikus rockegyüttese, amely más, hasonló zenét játszó formációkkal ellentétben folyamatosan jelentethetett meg nagylemezeket.
Móczán Péter (1951, basszusgitár) és Király István (1952, dob) még a szegedi Angyalokban tűnt fel, később a Vági Jazz Quintet tagjaiként több elismerést (többek között második hely az 1971-es Ki mit tud?-on) gyűjtöttek be. 1972-ben csatlakozott a zenekarhoz Varga János (1955, gitár). Aztán Móczán és Varga 1975-ben megalapította az Eastet, amelyhez a régi társ, Király István mellett Szakcsi Lakatos Béla (1943–2021, billentyűsök) is csatlakozott. Későbbi sikerükben döntő jelentőségű, hogy 1976 novemberében Budapestre költöztek, ahol a következő két évben soraikban kiváló jazz-zenészek fordultak meg.
A jazz-rockos kitérő után 1977-ben visszatértek az eredeti elképzelésekhez, az improvizatív, instrumentális rockzenéhez. 1978-ban készült el az Álmok című rockszvitjük, egy évre rá nagy sikerrel szerepeltek a Rockreflektor fesztiválon, amelynek hatására felvehették első, a slágerlistákra is felkerült kislemezüket (Szirének / A valóság hangjai).
Ekkor történt azonban egy váltás, ami sok rajongót megzavart: az addig csak instrumentális zenét játszó együttes 1979. november 15-én az E-klubban már új taggal, az énekes Zareczky Miklóssal (1954) lépett fel, és a korábbi szerzeményeik egy részét is énekelt változatban mutatták be (Zareczky csatlakozása időszakában lett amúgy a zenekar tagja Pálvölgyi Géza is). Sokan a popularitás felé tett engedmény jeleként értékelték ezt. Móczán egy későbbi interjúban erre reagálva elmondta: ők korábban sem ódzkodtak a vokális zenétől, csak addig nem találtak hozzá megfelelő partnert. Kétségtelen viszont, hogy a Hanglemezgyárban – ezt Móczán is elismerte – feltételül szabták, hogy legyen énekesük. 
Zareczky Miklós és Pálvölgyi Géza (1957, billentyűsök) csatlakozásával 1980-ban jött létre az East legerősebb felállása. 1981-ben öt nagylemezre szóló szerződést kötöttek az MHV-val. Még ez év novemberében boltokba került az első korong (Játékok), majd ettől kezdve szinte minden évben jött egy újabb, sőt 1982–83-ban még Japánban is megjelent tőlük két LP. Közben Ausztriában, Lengyelországban, Hollandiában turnéztak, 1983-ban pedig egy berlini rockfesztiválon több mint tízezer ember előtt játszhattak.
1987-re viszont Móczán Péter kivételével teljesen kicserélődött a zenekar. Előbb Tisza József, majd Homonyik Sándor, végül Takáts Tamás (1957) lett az East énekese, a Pálvölgyit felváltó Németh István a dobos Király Istvánnal az NSZK-ba ment vendéglátózni – helyükre Oláh Ali és Dorozsmai Péter (1959) érkezett, majd végül Varga János is kivált. Pálvölgyi viszont visszajött, így 1988-ban már vele készítették el meglehetősen populáris hatodik albumukat (A szerelem sivataga).
1989-ben megírták a rendszerváltás egyik emblematikus dalát (1956), Tátrai Tiborral kiegészülve különböző rendezvényeken tízezrek előtt léptek fel. 1994-ben bejelentették, hogy szerződést kötöttek a világ egyik vezető lemeztársaságával, a PolyGrammal (itt jelent meg CD-n A szerelem sivataga, illetve a Radio Babel című új anyag), majd szeptember 24-én nagyszabású és nagysikerű koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban. A zenekar ezután 2012-ben bukkant fel újra, és azóta is aktívan koncertezik.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 318–319.

Kapcsolatok

East