Audio/name

Szaladós - Palya Bea

Szokolay Dongó Balázs (1965, Tótkomlós) népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.
Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét, megint később free jazzt játszott „csöveken” – elsősorban dudán, furulyán és szaxofonon. Népzenészként többek között a Kündü, a Magyar Dudazenekar, a Békés Banda és a Vasmalom zenekarokban fújt, megfordult a Makámban és a Csík zenekarban, turnézott a Tékával és a Vujicsics együttessel, később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palya-bea-8114">Palya Bea</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebestyen-marta-6894">Sebestyén Márta</a> zenekarainak meghatározó tagja volt. 
Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-del-alfoldi-szaxofonegyuttes-41134">Dél-alföldi Szaxofonegyüttes.</a> Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált. 1999-tól dolgozott együtt egykori elmaradhatatlan társával, Bolya Mátyással (koboz, citera).
A szólómunkái mellett az elmúlt években főként a Corpus Harsona Quartettel, Fábri Gézával, Kónya Istvánnak, Fassang Árpáddal, Fabulya Andreával és Geröly Tamással (valamennyi előadóval duóban), valamint a Rustico és a Fohász formációval lép fel.
2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.
Szokolay sosem azt nézte, hogyan kell szabályosan megszólaltatni egy hangszert, hanem arra törekedett, hogy abból lehetőleg az és úgy szólaljon meg, ahogy ő elképzelte. Pályafutása során kapott is érte hideget-meleget mind a népzenészektől, mind a jazzisták részéről. Mire rendre csak megvonta a vállát és annyit válaszolt: „Mondhatnám azt, hogy amit csinálok, az free folk, de ezt sokan vagy nem értik, vagy félremagyarázzák. Persze, a szó hagyományos értelmében nem játszom se jazzt, se autentikus népzenét, és nem is törekszem rá. Amúgy sem kell mindig mindent kategóriákba tuszkolni. Külföldön érdekes módon sosem kérik számon ezt rajtam.”
Ahogy a honlapján hozzáteszi. „A népdal nem porosodó múzeumi kottafejek gyűjteménye, hanem elevenség és élet. Mindig újra éljük, mindig újra improvizáljuk, nem csak memorizáljuk. Az én tanulmányaim nem álltak másból, mint sok-sok népdal bemagolásából. De aztán, amikor játszom a dalokat, elindul a zenei fantázia. Meghallok hangokat, s megyek utánuk. Ma megyek utánuk, nem tegnap. Tehát kortárs.”
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/">https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/</a>

Szokolay Dongó Balázs

Van, aki csángó boogie-t játszik, mások rávágnak a zongorára

A fiatalabb folkgenerációból a legnagyobb reményekkel kecsegtető – és a mai negyvenesek nemzedékéből a legnagyobb sikereket elérő – énekesnő kétségkívül a Makón született, Bagon nevelkedett Palya Bea (1976-11-11).
Lovász Irénhez és Szvorák Katalinhoz hasonlóan Palya – a bagi néptánccsoportban – szintén gyerekkora óta táncol és énekel. Tizenhat évesen a moldvai népzenét játszó budapesti Zurgó együttes énekese és tánctanára lett, majd igen sok sávon élte az életét. Egyrészt tudományos alapossággal foglalkozott a magyar énekes népzenével (2002-ben az ELTE Néprajz Szakán diplomázott), másrészt a magyar mellett a bolgár, a cigány, a török és a szefárd zsidó folkba, illetve az indiai klasszikus zenébe is megmerítkezett, harmadrészt az autentikus vonalból folyamatosan és sokfelé elkalandozott. Énekelt a jazz-folkos Laokoón csoportban, a világzenés Folkestrában, a hagyományőrző Kárpátiában, az elmúlt évtizedekben az énekelt vers műfajában mozgó Sebő együttesben, a balkáni népzenét játszó Daradunában, a Szőke Szabolcs-féle Hólyagcirkuszban, és még ki tudja hol.
2005-ben alapította meg saját együttesét, a Palya Bea Quintetet. A Hangzó Helikon sorozatban Weöres Sándor Psyché című művét adta elő. 2008 tavaszán látott napvilágot első külföldi kiadású lemeze, az Adieu les complexes, mely Magyarországon háromszoros platina minősítést kapott. Miként akkor a Népszabadságban nyilatkozta: „Nem tudatosan kalandozgatok, egyszerűen ilyen vagyok, keresem azokat a formákat, zenéket, szavakat, amelyek a leginkább alkalmasak arra, hogy az érzéseimet kifejezhessem. Hogy a szólisztikusabb megoldásokat miként tudom keverni azzal a zenekari hangzással, amit igazán szeretek. Ráadásul ebben a műfajban a zene és szöveg színvonala viszonylag ritkán találkozik olyan ideális harmóniában, mint mondjuk Patricia Barbernél vagy Joni Mitchellnél. Persze mindezt tovább keverem etnikus színekkel. Nem azért, mert ez divat, hanem mert ebből nőttem ki.”
2009-ben az Extremely Hungary magyar kulturális évad keretében a New York-i Carnegie Hall-ban, majd Washingtonban, a Kennedy Centerben adott nagy sikerű koncerteket. A 2009 tavaszán megjelent, dupla platina Egyszálének-en saját dalokat és népdalokat énekelt, majd hatvanas évekbeli táncdalokat adott elő (Én leszek a játékszered, 2010). Az elmúlt bő tíz esztendő pedig egyrészt a megállapodásáról, gyermekei születéséről és cseperedéséről szólt, másrészt az elválásról, melyeket rendre nagylemezekben (Nő, 2014, Tovább nő, 2016, Hazatalálok, 2018, Élet, 2020, LéleKzet, 2022) dolgozott fel.
Önéletrajzi esszékötete Ribizliálom címmel 2011 októberében jelent meg. Két lánya van: Lili 2012 októberében, Panni, 2017 januárjában született.
JBSz

Szaladós - Palya Bea

Kapcsolatok

Szaladós - Palya Bea

Szokolay Dongó Balázs

Palya Bea

Gerzson János

Bodóczki Ernő

Ifj. Tóth István

Czirják Tamás

Szaladós - Palya Bea