Audio/name

Improvizáció IV. - Noise Flowers

A budapesti születésű Wahorn András festőművész, grafikus, filmrendező, zenész és zeneszerző Waszlavik Lászlóval, ef Zámbó Istvánnal, feLugossy Lászlóval és Bernáthy Sándorral alapította meg az 1980-as évek első felének egyik legmeghatározóbb underground együttesét a<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bizottsag-9860"> Bizottság</a>ot. Wahorn az 1990-es években az Egyesült Államokba költözött, és egy időre felhagyott a zenéléssel, majd miután hazatelepedett, a 2010-es évek elején úgy döntött újra szaxofont ragad, megnyitja a Wahorn-klubbot, hogy helyet adjon az improvizatív avantgárd zene szerelmeseinek, és zenekart alapít.
Így született meg 2012-ben Sőrés Zsolt költő-zenész-szerkeztővel (fúvós hangszerek) és a Less is More-ból is ismert Oliver Mayne-nel (vibrafon, elektronika) közös triója, amely az improvizációra, a zörejstruktúrákra, az akusztikus és elektronikus elemekre építkezik. "Organikus zene - mondja Wahorn - hiszen céljunk az, hogy ne azt játszák, ami jól esik, hanem minden egyes hangot átgondolva a pillanathoz mérten alakítsanak ki úgy, hogy valami olyasmi szülessen meg, amit még nem hallottak." 
BBB

Noise Flowers

Wahorn András (Pintér András) autodidakta avantgárd festőművész, grafikus, zenész, zeneszerző, filmrendező, videoművész, producer, digitális művész, webdizájner.
Az 1980-as évek elején Waszlavik Lászlóval, ef Zámbó Istvánnal, feLugossy Lászlóval és Bernáth(y) Sándorral együtt megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bizottsag-9860">Bizottság </a>zenekart, melynek vezetője volt. A leginkább a Szerelem című dal előadásával vált ismertté (a számot Méhes Mariettával közösen A kutya éji dala című 1982-es Bódy Gábor filmben is előadják), de ő tervezte az együttes Kalandra fel! (1983) és Jégkrémbalett (1984) albumainak borítóját, valamint ő rendezte az utóbbi kísérleti filmet is. 
A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bizottsag-9860">Bizottság </a>tagjai közül a zenekar 1986-os felbomlása után kétségkívül Wahorn András a legaktívabb és legtermékenyebb. Aki igazából kétszer telepedett ki Amerikába. Először 1991-ben egyedül, New Yorkba: tovább élve a bohém művészek életét. Alkalmi munkákból meg itthonról hozott képeinek eladásából tartotta fenn magát, aktuális műveiből néha kiállított, nagy ritkán hazajárt, majd gyorsan visszautazott. Másodszor 1995-ben telepedett ki: családdal, Los Angelesbe, és már nem élte tovább a bohém művészek életét. Beállt az egyik leghíresebb tengerentúli rajzfilmstúdióba, napi nyolc órába háttereket rajzolgatott. És attól kezdve nem is nagyon járt haza.
Még a Bizottság németországi turnéja alatt az egyik rajzát elcserélte egy Atari számítógépre és egy Yamaha D110-es hangmodulra. Létrehozta a Bad Quality Recordsot, melynek keretében a saját felvételei mellett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bp-service-11151">BP Service</a>-nek, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a>nak és Dixinek az anyagait publikálta kazettán. Majd, amikor a Dovin Galériában 1990-ben nagy életrajzi kiállítása nyílt, nagyjából ezzel egy időben jelent meg első LP-je, a Tengerhajózás.
A következő években több, igazi wahornos CD-t (wHole, 1995; Madame Crain &amp; Wahorn, 1998; The Dancer Of The King, 1998) jelentetett meg. Utóbbival 1999 őszén Magyarországon is turnézott, hollywoodi táncosnővel (Rachel) és vetítéssel. Az ezredfordulón pedig feLugossy Lászlóval One címmel készített közös CD-t: Laca a telefonban mondta a szöveget, Wahorn pedig az alá pakolta a zenét. 2006-ban hazaköltözött Magyarországra, azóta Mezőszemerén él – és javarészt újra fest, illetve különbőző hobbizenekaraival (Wahorn Airport, Tapasztalt Ecsetek, Noise Flowers, 4Dog) ad alkalmi koncerteket.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/andras.wahorn/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/andras.wahorn/?locale=hu_HU</a>

Improvizáció IV. - Noise Flowers

Kapcsolatok

Noise Flowers

Wahorn András

Improvizáció IV. - Noise Flowers