Audio/name

Ima - Szirtes Edina Mókus

Vagányan csapongó, széles horizontú zenei koktélt kínáló, a klasszikus zenéhez, a folkhoz és a popzenéhez egyaránt kötődő Erkel Ferenc-díjas énekes, hegedűs, zeneszerző. 
A kecskeméti születésú Szirtes Edina már hétévesen komponált (József Attila: Óda), tizenhét évesen egy másik József Attila versmegzenésítésével eljutott az akkori Ki mit tud? országos válogatójára. 2002-ben hegedűművész diplomát szerzett Szegeden, de az előadóművészet mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben többek között írt zenét a Szegedi Színkör, a Szegedi Kortárs Balett, Kováts Kriszta Színháza, a Baltazár Színház és a Magyar Rádiószínház számára, de nevéhez fűződik a 2010. augusztus 20-i tűzijáték zenéje is.
Első saját zenekarával, a Fabula Rasával 2005 áprilisában mutatkozott be a Budapesti Fringe fesztiválon (szakmai különdíj), több albumot is megjelentett vele. 2012-es Tao szólólemezén – mely az ősi kínai bölcseleti alapmű, Lao-ce: Tao Te King – Az Út és Erény című könyvéből vett tizenkét megzenésített verset tartalmaz – minden hangszeren (zongora, brácsa, hegedű, melodika) maga játszik. Meg persze ő énekel rajta. Ahogy a kísérőfüzetében írta: „Kísérleti zene. Műfaji besorolhatóság és egyéb látványosság nélküli egyszemélyes muzsika, vallomás. Nem pörgős, nem hangos, nem divatos vagy feltűnő, egyszerűen őszinte. Zene sok hegedűre és énekhangokra”
Saját formációi (Fabula Rasa, Nomada, Blues B.R.Others) mellett stúdiózenészként és dalszerzőként számos klasszikus zenei és popegyüttes produkciójában, illetve hanglemezén működött közre, illetve folyamatosan koncertezik velük (Zsédenyi Adrienn, Presser Gábor, Falusi Mariann, Sárik Péter Trió, Hevesi Tamás, Nagy János, Havasi Balázs, Makám és Kolinda, Pusztaszó, Freestyle Chamber Orchestra, Harmonia Garden, Napoleon Boulevard).
JBSz
<a href="https://www.mokusmusic.com">https://www.mokusmusic.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus">https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus</a>

Szirtes Edina Mókus

Lukács Richárd

Szirmai Márton

Kondor Péter

Fekete János Jammal

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB