Audio/name

Csinibaba - Budapest Bár

A szövegírók közül G. Dénes György (Guttman Dénes György, 1915–2001) – vagy ahogy a szakmában nevezték: Zsüti – volt a rangidős, a szakmában közszeretetnek örvendett, mégis csak nyolcvanéves korában kapta meg első komolyabb elismerését (EMeRTon-díj). 2001 tavaszán a Kossuth-díj átadását viszont már nem érhette meg.
A negyvenes években Karády Katalin háziszerzőjeként tartották számon, de az ötvenes-hatvanas években olyan népszerű slágereknek írta a szövegét, mint a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén vagy a Más ez a szerelem, mely az 1966-os Táncdalfesztivál-on – Toldy Mária előadásában – első díjat kapott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131.

G. Dénes György

Kollár-Klemencz László (1966, Budapest) énekes, gitáros, dalszerző, aki a Kistehén zenekar frontembereként vált ismertté. Emellett szólóalbumai és különböző zenei projektjei is számottevőek, valamint figyelemre méltóak a szépirodalmi művei.
A nyolcvanas évek közepétől a Boann együttes énekes-gitárosa volt, aztán a zenekar tagjai 1991-ben a magyar származású amerikai David Bornstein énekessel megalakították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-andersen-11055">Andersen</a> alterock zenekart. Az együttes több klipjét bemutatták az akkori első számú zenei televíziós csatorna, az MTV 120 Minutes című műsorában. Lemezeik jelentek meg, európai és amerikai turnéjuk is volt. A formáció a Kispál és a Borz, a Sexepil és az Új Nem mellett az alternatív rock új nemzedékének egyik legnagyobb ígéretévé vált, azonban 1994-ben feloszlottak, amikor David Bornstein visszaköltözött Amerikába. A gitáros-dalszerző Kollár-Klemencz nagyon rosszul élte meg az Andersen végét: elfordult a zenéléstől és csak a gyerekeinek zongorázott otthon.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán szerezte meg első diplomáját, tájrendező szakon. A zenélés mellett 1991-től a Varga Stúdiónál dolgozott, mint forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező, látványtervező, egészen 1999-ig. Azután alapító tagja volt a MyFILM stúdiónak, amelyben reklámokat, animációkat, rövidfilmeket készítettek.
A Kistehén 2002-ben egy animált karakterként látta meg a napvilágot, majd két évvel később megszületett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kistehen-7967">Kistehén</a> zenekar is Kollár-Klemencz László vezetésével. Az együttes összesen hét albumot jelentetett meg. Ironikus, gyakran társadalomérzékeny szövegekkel, költői látásmódjukkal, játékos előadásukkal számos hazai és külföldi fesztiválon arattak sikert. A 2010-ben Kollár-Klemencz által újjászervezett zenekar tagjai 2020-ban döntöttek az elválás mellett, azonban a pandémia miatt halasztani kellett "Minden idők utolsó Kistehén koncertjét", amelyet aztán 2022 áprilisában tartottak meg a Budapest Parkban.
Kollár-Klemencz a Kistehén-évek alatt több szólóanyagot is megjelentetett (Ember a fán, 2008; Legesleges [Erdős Virág megzenésített versei], 2014; Rengeteg, 2016), emellett szerepelt a zenészeket és írókat/költőket egyesítő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rajatszas-8306">Rájátszás</a>ban. greCSÓKOLlár néven Grecsó Krisztián költő, íróval zenés irodalmi esteket tartottak. A mai napig aktív tagja a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-bar-23088">Budapest Bár</a> formációnak. 2019-ben született Zabolátlan lovaim című lírai dalestjét Farkas Róberttel és Dargay Marcellel közösen jegyzik.
Már a Kistehén utolsó éveiben elindult egy melankolikusabb zenei vonalon, a harsány pop-rock szerzemények helyett egyre inkább lassabb, személyesebb, visszafogottabb hangvételű, szövegközpontú dalokat írt. Ez teljesedett ki jelenlegi projektjében, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kollar-klemencz-kamarazenekar-5523">Kollár-Klemencz Kamarazenekar</a> zenéjében. Mély érzelmekkel telített, balladisztikus dalok a természetről, egy erdő közepén élő alkotótól és klasszikus zenei, népzenei, világzenei hangszeresekkel, valamint Mákó Kató énekessel felálló zenekarától. Az utóbbi években két albumot adtak ki: Ég az erdő (2020), A folyó (2023).
Kollár-Klemencz László a zene mellett irodalommal és lovakkal is foglalkozik. Rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, több kötete jelent már meg (Miért távolodnak a dolgok?, 2015; A műanyag kerti székek élete, 2018; Öreg Banda, 2021). Vidéki lakhelyén lovak képzésével, lovaglás oktatással is foglalkozik, a 2012-ben a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán Hippológus Lovastanár szakán is diplomát szerző zenész.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268</a>
<a href="https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/">https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/</a>
<a href="https://kollarklemencz.com/">https://kollarklemencz.com/</a>

Kollár-Klemencz László

 Van, akinek a szívében bomba van, másnak a cigány húzza

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz

Budapest Bár

Farkas Mihály

Farkas Richárd

Ökrös Károly

Farkas Róbert

Kisvári Ferenc

A slágercéch doyenje Bágya András (1911–1992) a második világháború után került Erdélyből Budapestre, ahol előbb a Holéczy együttesben zongorázott, majd 1947-től a Magyar Rádió könnyűzenei osztályának munkatársa, később évtizedeken át vezetője lett. Az ötvenes években számos sikerfilmhez írt örökzölddé vált dalokat (Megáll az idő, Micsoda éjszaka!, Csini¬baba), a hatvanas-hetvenes években pedig a hazai tánczenei élet egyik meghatározó alakja lett. Megszámlálhatatlan táncdalt, sanzont, szimfonikus könnyűzenét és zenekari művet szerzett, nevéhez fűződik az első magyar rockballada, az 1973-as A fekete tó legendája (szövegíró: Huszár Erika), melyben Koncz Zsuzsa, Orszáczky Miklós, Horváth Attila és Máté Péter is énekelt. Emellett Bágya András kora és műfaja egyik legjobb hangszerelőjének számított.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 129.

Csinibaba - Budapest Bár

Kapcsolatok

G. Dénes György

Kollár-Klemencz László

Budapest Bár

Farkas Mihály

Farkas Richárd

Ökrös Károly

Farkas Róbert

Kisvári Ferenc

Bágya András

Csinibaba - Budapest Bár