Audio/name

Alsó fiók - Grencsó Kollektíva

Dresch Mihály egykori társa, Grencsó István (1956, Nyíregyháza) inkább az avantgárd irányába mozdult tovább, és lett annak hazai meghatározó egyénisége, műhelyteremtő figurája.
Erőteljesen egyéni stílusa először az 1979-ben alakult szombathelyi Masina Jazz Csoportban mutatkozott meg, majd Budapestre költözése után Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Emellett a kortárs/etno Makám, a kortárs/rock Kampec Dolores tagja, illetve a kísérleti jazzt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz egyik kulcsfigurája volt. A triótól a big bandig mindenféle formációval koncertezett és készített felvételeket, zenei világában sajátosan keverednek a jazz, az etno, a pop, a rock, sőt régi magyar tánczenei elemek. Jószerivel sosem tudni, mivel rukkol elő legközelebb. Nemcsak a stílusok, de a különböző zenei korszakok között is meglepő könnyedséggel és magabiztossággal vándorol: egykor a kortárs avantgárd jazz irányából indult, a kilencvenes évek végén a századelő jazz-, illetve a negyvenes–ötvenes évek filmvilágát idézte meg, később a legfrissebb popzenékhez nyúlt, ezzel megmutatva a jövő jazzének egyik lehetséges irányát.
Nemcsak a zenei szövet, de az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A nevének megfelelően valóban közösséget jelentő Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, később már tudatosan cserélte a muzsikustársakat. Ahogy Grencsó fogalmazta, ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok tartják elevenen az egészet. A rajongók és tisztelők persze nem mindig tudják kalandozásait követni, de idővel azért a helyükre kerülnek az albumok.
Grencsó István: „Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 246–247.
 
Kapcsolat:
<a href="http://www.grencso.hu/">http://www.grencso.hu/</a>

Grencsó István

Dresch Mihály egykori társa, Grencsó István (1956, Nyíregyháza) inkább az avantgárd irányába mozdult tovább, és lett annak hazai meghatározó egyénisége, műhelyteremtő figurája.
Erőteljesen egyéni stílusa először az 1979-ben alakult szombathelyi Masina Jazz Csoportban mutatkozott meg, majd Budapestre költözése után Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Emellett a kortárs/etno Makám, a kortárs/rock Kampec Dolores tagja, illetve a kísérleti jazzt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz egyik kulcsfigurája volt. A triótól a big bandig mindenféle formációval koncertezett és készített felvételeket, zenei világában sajátosan keverednek a jazz, az etno, a pop, a rock, sőt régi magyar tánczenei elemek. Jószerivel sosem tudni, mivel rukkol elő legközelebb. Nemcsak a stílusok, de a különböző zenei korszakok között is meglepő könnyedséggel és magabiztossággal vándorol: egykor a kortárs avantgárd jazz irányából indult, a kilencvenes évek végén a századelő jazz-, illetve a negyvenes–ötvenes évek filmvilágát idézte meg, később a legfrissebb popzenékhez nyúlt, ezzel megmutatva a jövő jazzének egyik lehetséges irányát.
Nemcsak a zenei szövet, de az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A nevének megfelelően valóban közösséget jelentő Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, később már tudatosan cserélte a muzsikustársakat. Ahogy Grencsó fogalmazta, ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok tartják elevenen az egészet. A rajongók és tisztelők persze nem mindig tudják kalandozásait követni, de idővel azért a helyükre kerülnek az albumok.
Grencsó István: „Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 246–247.
 
Kapcsolat:
<a href="http://www.grencso.hu/">http://www.grencso.hu/</a>

Grencsó Kollektíva

Trombitás, zeneszerző, zenekarvezető. A többség a Barabás Lőrinc Eklektric-ből imseri, annak 2010-es megszűnése óta főként szólóban (Barabási Lőrinc Live Act) és fúziós jazzcombójával (Barabás Lőrinc Quartet) koncertezik. Hangszeres előadóként rendszeresen lépett fel olyan Dj-kkel, mint Dermot, Suhaid, Palotai és Cadik.
A zene szeretetét a családból hozta (anyai nagymamája ének-földrajz tanár volt, képzőművész édesapja zongorázott, édesanyja csellózott, de egyikük sem hivatásszerűen), és mivel egy kézzel született, olyan hangszert kellett választania, amit így is teljes értékűen meg tud szólaltatni. Így esett a választása a trombitára, amit amúgy rengeteg zenei stílusban használnak, a popzenétől a jazzen át a klasszikusokig. 
Tizenkét éves korától a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola fúvós tanszakán tanult klasszikus trombitálást, de már akkor is kipróbálta magát más stílusokban. Diáktársaival Füstölgő Ventilek néven alapított zenekart, és huszadik század eleji ragtime, boogie-woogie és klasszikus jazzdarabokat hangszerelt át a három trombita, harsona, dob felállású formációra. 1999 és 2001 között a Kőbányai Zenei Stúdió növendéke lett, majd felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazztanszékére, ahol Fekete-Kovács Kornél tanítványaként 2006 májusában végzett.
Egyetemi évei alatt több zenekarral koncertezett, rendszeresen hívták különböző latinos, funkys és popos együttesekbe, többek között az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-irie-maffia-4219">Irie Maffiá</a>ba (melynek 2005 és 2009 között volt tagja), a Soulwhatba (mellyel Ausztráliába is eljutott), az Uptown Felazba és a Brownfieldbe. Bekerült az underground hiphop Gimmeshot kollektíva kultiplexes bulijaira, melyek során nemcsak erős impulzusokat kapott, de több, később meghatározó társával – így DJ Dermottal (scratch, sampler, harsona) és a ghánai-magyar énekes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sena-dagadu-47609">Senáv</a>al – is megismerkedett. Majd 2005 novemberében megalapította saját zenekarát, melynek élén már a maga zenéjét játszhatta.
A 2010-ig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a> zenei világa teljességgel új színt vitt a budapesti zenei életbe. A legmeghatározóbb pillérek az underground hiphop, a Davis/Truffaz-féle elektronikus alapú jazz és azok az egyszerű, szinte fülbemászó popdallamok, amiket akár a kádban ülve is lehet dúdolni. Ehhez jönnek még az alkalmi reggae-s, dubos kalandozások, kísérleti zenei kikacsintások. Ráadásul mindezek természetesen, izzadtságmentesen keveredtek a trombitás-zeneszerző dalaiban. 
A Barabás Lőrinc Eklektric formációval párhuzamosan Barabás Lőrinc 2007 és 2010 között <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-szerda-58449">Random Szerda</a> néven vezetett heti improvizatív klubestet Budapesten, ahol hétről hétre változó felállásban szabadzenélős esteket tartottak. (Lámpás Klub, A38, Take Five). Ezekből az estekből 2008-ban egy válogatás lemezt adott ki Small Talk címmel. (Mígnem a jammelés hagyományain alapuló sorozat 2019 októberében újraindult a Budapest Jazz Clubban.)
Aztán Barabás Lőrinc irányt váltott, az elektronikus zene felé fordult, 2011-ben részt vett a SAE Institute Electronic Music Production Course nevű képzésén New Yorkban, hazaérve rendre szólóban játszott (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-live-act-23315">Barabás Lőrinc Live Act</a>). 2015-ben pedig megalapította fúziós, popjazzes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-quartet-23316">Barabás Lőrinc Quartet</a>-t, mellyen azóta számtalan albumot jelentetett meg.
JBSz Kapcsolat:
<a href="http://www.barabaslorinc.com">www.barabaslorinc.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/search/top?q=barab%C3%A1s%20l%C5%91rinc">https://www.facebook.com/barabaslorincofficial</a>

Alsó fiók - Grencsó Kollektíva

Kapcsolatok

Grencsó István

Grencsó Kollektíva

Barabás Lőrinc

Miklós Szilveszter

Iflay Renáta

Benkő Róbert

Ajtai Péter

Pozsár Máté

Alsó fiók - Grencsó Kollektíva