Szilágyság, Ady „hepehupás, vén”, Kós Károly „nótás” Szilágya a mai Erdély észak-nyugati részén fekszik. A területet a Bükk, a Meszes, a Réz hegység, valamint észak-keleten a Szamos völgye határolja, nyugati oldala pedig nyitott, a dombos táj lassan beleszelidül az alföldbe. Nevét a Szilágy (=szilfás) pataktól származtatják. Sokan, amikor Erdélyről van szó, megjegyzik, hogy Szilágyság tulajdonképpen nem Erdély, hanem „Partium”, a régi magyar Királyság törökök által szétszakított keleti részéhez tartozik. Számunkra azonban, akik elsősorban a hangszeres népzene szempontjából vizsgáljuk a területet, egyértelmű, hogy Szilágyság az erdélyi dialektus része, Szatmár és Bihar, az Alföld fele mutató, átmeneti vonásokkal.

1. Keserves, csárdás és ugrálós 7' 37"
2. Dobos Gábor ha bemegy az erdőbe… 0' 42"
3. Két karácsonyi ének (román és magyar) 2' 39"
4. Dinaintea raiului… 0' 27"
5. Cigány keservesek 2' 56"
6. Öreges csárdások, csárdás és ugrálós 6' 57"
7. Verbunk és figurázó 3' 37"
8. Juhásznóta és csárdás 2' 07"
9. Román rend: Rar, pe picior, învîrtita, mărunţelu 11' 09"
10. Tót menyasszonyi mars és templom előtti nóta 1' 43"
11. Magyar menyasszonykísérő és Rákóczi-mars 3' 27"
12. Széna van az ólban… 0' 41"
13. Öreges csárdás, csárdás, ugrálós 7' 36"
14. Édesanyám, hol van az az édes téj… 1' 11"
15 Aratási koszorút kísérő 0' 38"
16. Zsidó köszöntő 3' 11"
17. Pántlikás kalapom… 1' 00"
18. Cigány rend: öreges csárdás, csárdás, csingerálás 12' 32"
19. Elindultak a cigányok kapálni… 1' 20"

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS-INFORMANTS:
CSORBA János „Lulu” (1932) – hegedű/violin, ének/voice
CSENGETTYŰS Sándor „Bunyu” (1927) – hegedű/violin, ének/voice
BODA Vilmos „Dándáló” (1927) – brácsa/viola
VARGA László „Raj” (1954) – 3 húros brácsa/3 stringed viola
VARGA Sándor „Pengő” (1929) – nagybőgő/double bass
BIRTALAN József (1955) ének/voice, furulya/whistle